Brosúra A PhotoLab terébe tervezett kiállítás Regős Benedek korábbi, valamint csak erre a kiállításra készülő újabb munkáit mutatja be. Regős több projektjében is a fotográfia, mint reprodukciós eszköz kérdéskörével foglalkozik. A Szentendrén megvalósuló tárlaton a helyi művészeti örökség és a Ferenczy Múzeum gazdag gyűjteményének kontextusába ágyazva a 2018-as önálló kiállítás a White Balance tematikáját folytatja […]
Brosúra A Kárpát-medence 10. századi, honfoglalás kori hagyatékának különösen emblematikus leletei a veretekkel vagy lemezzel díszített tarsolyok. Az övön viselt bőrtarsoly főként a férfi temetkezések melléklete, melyben a mindennapi élet során használt apró tárgyakat, elsősorban a tűzgyújtáshoz használt eszközöket tárolták. A tarsolyok teljes fedőlapját beborító lemezek viseletének szokása már az új hazába költözött magyarok szállásterületén […]
Katalógus Közel egy évtized után újra megnyitja kapuit a Vajda Múzeum, ahol megújult kiállítással mutatjuk be Vajda Lajos (1908–1941) páratlan életművét. A fiatalon elhunyt Vajda Lajos felvállaltan a hagyományokból merítő, de azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a 20. század legfontosabb, legnagyobb hatású alkotójává emelik őt. A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át, a teljesen egyéni hangvételű […]
Brosúra Új állandó kiállítás-sorozatunk Czóbel Béla társadalmi kapcsolatainak szövevényes hálóját tárja fel, amely a 20. század eleji európai művészetet jellemző viharos változások közepette alakult ki. 2021-ben először vontunk párhuzamot Czóbel életműve és második felesége, Modok Mária alkotása között. A folytonosság érzését teremtve ezúttal a két művész legfontosabb szakmai és személyes kapcsolataiba nyerhetünk betekintést. Visszaemlékezések, interjúk, […]
Brosúra Hajdú D. András 1981-ben született Budapesten. Angol irodalomból szerzett diplomát, a szakdolgozatát az amerikai háborús fotográfiáról írta. Jelenleg szabadúszó fotósként dolgozik, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár, és a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig huszonnyolc díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, közöttük háromszor kapta meg a nagydíjat. 2020-ban elnyerte a rangos amerikai […]
Barcsay Jenő, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének iskolateremtő életműve szervesen kötődik Szentendre városához. A klasszikus hagyományok és a modern művészeti törekvések mellett folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg művészi látásmódjának alakulását. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A Duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a […]
A HELMER-transzformációk, Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron közös kiállítása nemcsak két művész egymás mellé rendelése, hanem közös gondolkodás és munkafolyamat eredménye. A címben szereplő transzformáció utal egyrészt a nyers képek forrására, másrészt a feldolgozási folyamatra. Az alkotás így a szó mind átvitt, mind szoros értelmében mindig valamiféle transzformáció körül forog – legyen az akár mediális, […]
Brosúra Erdélyi Gábor a 90-es években induló művész, az ezredfordulón már generációjának egyik reprezentáns művésze, a képzőművészeti médiumok határterületeire viszi el a látogatót. 1999-ben a Velencei Biennálén, A techné vállalása – Posztkonceptuális objekt -, illetve installációművészet Magyarországon című csoportos kiállításon képviselte hazánkat. Alapkoncepciója szerint a művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő, többnyire illogikus […]
Ladik Katalin (Újvidék, 1942) a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. Az 1960-as évek folyamán […]
Az egykori keleti blokk országainak „nemzeti mozijai” aligha ismeretlenek a világ filmkedvelői számára. A hidegháború idején kialakult kulturális megosztottság és konfliktusok ellenére Lengyelország, Magyarország, a volt Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia számos filmkészítője az 1950-es évektől az 1980-as évekig nemzetközi elismerésben részesült. Itthon és külföldön egyaránt kevésbé ismertek és ritkán láthatók a háború utáni Kelet-Európában a […]