Szentendre és a modern képzőművészet

Szentendre, a Duna partján elterülő, Budapest melletti kisváros története 1890-ben fonódott össze a modern képzőművészettel. Ebben az évben telepedett le Szentendrén családjával a nyugat-európai tanulmányait éppen befejező ifjú Ferenczy Károly (1862–1917), akit másfél évtizeddel később, amikor elnyerte a VI. Velencei Biennálé nagy aranyérmét, a szakmai közvélekedés már a legjobb magyar festőművésznek tartott. Ugyanebben az évben született meg Ferenczy Noémi (1890–1977), a modern magyar gobelinművészet megteremtője, valamint testvére, Ferenczy Béni (1890–1967), a hazai szobrászat és éremművészet iskolateremtő nagymestere. A századelőn megrendült Budapest képzőművészeti dominanciája, aminek az egyik látványos jele volt, hogy újabb és újabb vidéki művésztelepek jöttek létre. A húszas évek végén – mások mellett Paizs Goebel Jenő (1896–1944) közreműködésével – Szentendrén is létrejött egy művésztelep, amely ha nem is tudott olyan elismertséget kivívni magának, mint a több szempontból mintaadó nagybányai, a szolnoki vagy a gödöllői, számos jelentős művésznek motivációt adott a városba történő költözéshez. Így került Szentendrére Iványi Grünwald Béla (1867–1940), kevéssel utána Barcsay Jenő (1900–1988), majd Kmetty János (1889–1975), a hazai képzőművészet három nemzetközi jelentőségű alkotója.
A harmincas évek közepén érkezett meg a városba Korniss Dezső (1908–1984) és Vajda Lajos (1908–1941) – az általuk kimunkált Szentendrei program a modern magyar művészet egyik legfontosabb manifesztuma. A fiatalon meghalt Vajda életműve immár több mint fél évszázada nem csupán meghatározó viszonyítási pontja a magyar képzőművészetnek, de hatását tekintve is az egyik legjelentősebb. Vajda szellemi köréhez tartozott a modern látomásos festészet hazai meghonosítója, Ámos Imre (1907–1944), a művészetét többször megújító Anna Margit (1913–1991) és a több avantgárd stílusirányzatban is maradandót alkotó Bálint Endre (1914–1986) – utóbbiak részt vállaltak a háború után elindult, a politikai hatalom által ellehetetlenített progresszív Európai Iskola tevékenységében is. Még a háború előtt a városba költözött a nemzetközi ismertségnek örvendő Czóbel Béla (1883–1976), akinek művészeti hatása a kommunista érában is megmaradt. Deim Pál (1932–2016) ötvenes évek végétől kibontakozó festészete, ugyanúgy, mint a szobrász Farkas Ádám (1944) művészete már vállaltan a szentendrei hagyományra alapozódott. 1968-ban jórészt autodidakta fiatal művészek – a politikai elvárásokkal dacolva – saját fórumot teremtettek munkáiknak Szentendrei Szabadtéri Tárlat néven, majd a kör tagjai 1972-ben létrehozták a Vajda Lajos Stúdiót, amely évtizedekre az alternatív magyar művészet meghatározó műhelye lett, olyan nemzetközi jelentőségű alkotókkal, mint Bukta Imre (1952) és feLugossy László (1947).

1951-ben önálló múzeumot alapítottak a városban, majd a hetvenes években a Ferenczy Múzeum mellett létrejött az úgynevezett „kismúzeumok” és kiállítóterek rendszere. Ezekhez csatlakozott az 1999-ben megnyílt MűvészetMalom. Jelenleg a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) működteti a város meghatározó képzőművészeti kiállítóhelyeit, valamint gondozza a szentendrei művészet legfontosabb művein alapuló, több mint tízezer darabból álló gyűjteményét.

Pest megye területén a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársai végzik a szakhatósági állásfoglalásokban a beruházók, építkezők számára előírt régészeti szakmunkákat, így a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti gyűjtőköre felöleli Pest megye szinte egész területét.

A 30.000 darabot meghaladó történeti gyűjtemény két nagyobb egységre oszlik: a történeti dokumentációs gyűjteményre és a történeti tárgyi gyűjteményre. A dokumentációs gyűjteményben Szentendre és környéke, illetve Pest megye történetéhez kapcsolódó papíralapú dokumentumok találhatók a 18. századtól. A tárgyi gyűjteményben a jó állapotban fennmaradt első világháborús katonai tárgyak mellett ugyanúgy megtalálhatók 19. és 20. századi bútorok, ruhaneműk, háztartási eszközök, a hétköznapok és ünnepek használati eszközei, illetve dísztárgyai a kitűzőtől kezdve a az írógépen és a mázsálón át a két világháború közötti szatócsbolt berendezéséig.

A néprajzi gyűjtemény – mely reprezentálja a megyében élő magyar, szerb, német és szlovák lakosság életmódját, tárgyi kultúráját, népművészetét – 9000 darabot számlál. A néprajzi anyag több gyűjteményi egységből áll: textilgyűjtemény, kerámiagyűjtemény, bútor-, háztartás-, kismesterség gyűjtemény, népi vallásosság- és népi iparművészeti gyűjtemény.

Az irodalmi gyűjtemény egy indulóban, alakulóban lévő gyűjteményi szegmens, mely nyitott a város és a megye területén fellelhető irodalmi vonatkozású életművek, irodalmi jelentőségű események dokumentumainak gondozására.

A Ferenczy Múzeumi Centrum küldetésnyilatkozata

Feladatunknak tekintjük, hogy intézményünk a  tudományos és a szélesebb közönség számára visszatérően izgalmas, korszerű és nyitott múzeum legyen.

Olyan komplex gondolkodási központ létrehozása a célunk, amely hajlik a reflexióra, a tudományterületek folyamatos historiográfiai szemléletét elegyíti a gyűjteményi, feldolgozási és időszaki kiállítási tevékenységgel.

Eddigi munkánkat erősítve, kutató- és alkotóközpontként kívánunk működni, amely projektjei révén nemcsak az utólagos szűrés kényelmével, hanem kezdeményező „társként” viszonyul a művészethez.

Feladatunk a gyűjteményeinkben található tárgyi és szellemi örökség kutatása, tudományos megalapozottságú újraértelmezése, kiállítása, hozzáférhetővé tétele.

Feladatunk megőrizni, ápolni és népszerűsíteni Szentendre 110 éves művészeti hagyományát, nemzetiségeinek érdekes, változatos történetét, érzékenyen reagálni a város kulturális és épített örökségének változásaira, a társadalmi mozgásokra, aktív szerepet vállalva a kulturális örökségvédelemben és Szentendre jövőjének alakításában. Célunk a városi és regionális identitások erősítése.

Küldetésünknek tekintjük, mint tartalomszolgáltatónak a kulturális örökséghez tartozó javakkal kapcsolatosan a gyűjtés, megőrzés, kutatás, bemutatás, tudományos meghatározás és közzététel ellátásának támogatását, valamint azok digitális közreadását.

A kortárs szellemi áramlatokra nyitott, sokoldalú tudományos műhely kívánunk lenni, amelyet korszerű muzeológiai szemlélettel, magas szakmai színvonalon kívánunk felépíteni, mindezt egy tágabb, toleránsabb művészetfogalomba helyezve, ismeretterjesztő, vizuális nevelési, múzeumpedagógiai programjaink révén lehetőleg disz-kurzív, oktató, kérdésfelvető, amennyire lehet, vitatkozó formában prezentálni.

Munkatársaink

IGAZGATÓSÁG

igazgató helyettes

dr. Lauter Éva

TITKÁRSÁG

igazgatósági ügyintéző

Gregus Judit

múzeumi regisztrátor, támogatászervező

Gergely Gabriella

tudományos titkár, történész

Dr. Fábián Laura

informatikai rendszergazda

Sántha Zoltán

munkaügyi ügyintéző

Székely Katalin

GYŰJTEMÉNYI ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELMI FŐOSZTÁLY
Régészeti Osztály

régész, osztályvezető

Dr. Rajna András

régész

Dr. Bózsa Anikó

régész

Décsi Enikő

régész

Patay Róbert

régész

Páncsics Petra

régész

Dr. Rácz Tibor Ákos

régész

Giedl Dániel

régész

Zandler Krisztián

régész technikus, gyűjteménykezelő

Jászberényi Mónika

régész technikus, adattáros

Sima Gábor

régészeti raktáros

Szabó Márta

Ásatási Projektiroda

régész, irodavezető

Patay Róbert

Megyei Numizmatikai Gyűjtemény

régész, gyűjteményvezető

Nagy Balázs

Képzőművészeti Osztály

kurátor, osztályvezető

művészettörténész

Dr. Bodonyi Emőke

művészettörténész

Muladi Brigitta

művészettörténész

Szabó Noémi

kurátorasszisztens

Iberhalt Zsuzsa

gyűjteménykezelő

Eged Dalma

gyűjteménykezelő

Herczeg Zoltán

múzeumpedagógus

György Gabriella

múzeumpedagógus

Sütő Tünde

Grafikai Műhely
Muzeológiai és Irodalmi osztály

irodalomtörténész, osztályvezető

Szilágyi Zsófia

történész

etnográfus

Szigetiné Dr. Tóth Judit

gyűjteménykezelő, adattáros

Bernhardt Levente

Könyvtár

könyvtáros, adattáros

Major Tímea

Restaurátori és Kiállítás-rendezési Osztály

főrestaurátor, osztályvezető

Lukács Katalin

restaurátor

Pintea Alíz Ráhel

kiállítás rendező

Petrik Zsolt

Kommunikációs, Marketing és Közönségkapcsolati Osztály

osztályvezető

vezető grafikus

Herr Ágnes

grafikus, médiaszerkesztő

Kiss Krisztina Noémi

fotós, médiatartalom készítő

Deim Balázs

marketing és pr referens

Poják-Gregor Judit

sajtóreferens, rendezvényszervező

Széles Nóra

social media szerkesztő

Pamuk Lili

kommunikációs projektkoordinátor

Fodor Balázs

múzeumi pénztáros

Fábián Noémi

múzeumi pénztáros

Dokmány Katalin

múzeumi pénztáros

Csontos Ágnes

koordinátor, kiadványfelelős

Görgey Dóra

Gazdasági Osztály

gazdasági vezető

Magyar Erzsébet

főpénztáros

Juhász Katalin

pénzügyi ügyintéző

Csampa Veronika

könyvelő

Lajter Krisztina

OPERATÍV FŐOSZTÁLY

főosztályvezető

Tóth Mátyás

Üzemeltetési Osztály

anyagbeszerző, műtárgyszállító

Vízhányó József

gondnok, karbantartó

Fühl Béla

Biztonsági Osztály

osztályvezető

Dr. Asztalos-Bernát Andrea

teremőr

Bolyai Csaba

teremőr

Fűzér Mónika

teremőr

Markó Dániel

teremőr

Benyák Andrea

teremőr

Orehovszki Józsefné

teremőr

Barnás László

teremőr

Török Zoltánné

teremőr

Rosta Endréné

takarító

Fercsekné László Éva

takarító

Bereczki Ferenc

takarító

Móricz Napsugár Nikoletta

biztonsági őr

Baricza István

biztonsági őr

Kőhalmi Tibor

biztonsági őr

Böttkös Zoltán

biztonsági őr

Petrik Péter

biztonsági őr

Fercsek István

biztonsági őr

Zsolt Gábor

biztonsági őr

Pikó Attila

biztonsági őr

Vaczó László

Állásajánlatok