Puklus Péter (1980), a hazai kortárs művészeti színtér egyik meghatározó egyénisége. A fiatal kora ellenére már számos nemzetközi sikert elérő képzőművész legújabb, a MűvészetMalom kiállítótereibe készült munkáiból nyit kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum 2022 tavaszán. Puklus legkülönfélébb médiumban készült alkotásokat vonultat fel, így látható lesz sajátos hangvételű fotókon, installációkon át videó, performansz és a művész […]
Anna Mark 1928-ban született Budapesten. 1946 és 1950 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1950 és 1955 között a Nemzeti Bábszínház díszlettervező műhelyében dolgozott. Ez idő alatt baráti kapcsolatot ápolt az Európai Iskola alkotóival, mint például Ország Lilivel, Bálint Endrével, Vajda Júliával. Miután 1956-ban elhagyta Magyarországot, a németországi Saarbrückenben élt, majd 1959-ben Párizsban telepedett […]
Deim Pál (1932-2016) a hatvanas években induló magyar neoavantgárd képzőművészet fontos alakja. Művészete egyedi módon egyesíti a nyugat-európai modernista festészeti hagyományt a pravoszláv motívumvilággal és a hűvös geometrikus absztrakciót az emberközpontú, érzelmes kifejezésmóddal. Életműve, amelyben néhány jellegzetes motívum segítségével kutatja az emberi tapasztalat alapkérdéseit, sajátos metszetét adja kora kelet-közép-európai művészetének. Ha egyetlen szóban kellene összegezni […]
A Szentendréhez és a város művészeti életéhez kötődő alkotók klasszikus modern és kortárs magyar szobrászművészeti alkotásait bemutató kiállítás nyílik 2023 januárjában a Kmetty Múzeumban. A Ferenczy Múzeumi Centrum szobrászati gyűjteményét jellemezően formáló és azt reprezentáló összeállításban az átfogó tendenciák, stílusok és kiemelkedő művészeti karakterek bemutatása révén megismerhetjük a plasztikák tökéletes anatómiára, a részletekre és a […]
2022 tavaszán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén egy teljes évfolyam mintegy 250 hallgatója készített terveket Szentendre hét különböző helyszínére. A hallgatók a féléves munka során, helyi közösségi kezdeményezések, intézmények igényeire szabva, a város izgalmas és sokrétű téri helyzeteit megismerve alkották meg vízióikat Szentendre lehetséges új közösségi épületeiről. A tárlat a legérdekesebb terveket […]
A Szentendrén élő és alkotó Hajdú László az itt szárba szökkenő vizuális nyelvnek, a konstruktív festészetnek képviselője, a mai napig meghatározó, budapesti Stúdió kiállítások 1966-os tárlatán mutatkozott be, majd a hetvenes, nyolcvanas években a Műcsarnok a Dorottya Galéria, és a Francia Intézet is rendezett neki kiállítást. Később több külföldi csoportkiállításon vett részt Budapesten, Berlinben, Limburgban, […]
Katalógus Közel egy évtized után újra megnyitja kapuit a Vajda Múzeum, ahol megújult kiállítással mutatjuk be Vajda Lajos (1908–1941) páratlan életművét. A fiatalon elhunyt Vajda Lajos felvállaltan a hagyományokból merítő, de azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a 20. század legfontosabb, legnagyobb hatású alkotójává emelik őt. A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át, a teljesen egyéni hangvételű […]
A HELMER-transzformációk, Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron közös kiállítása nemcsak két művész egymás mellé rendelése, hanem közös gondolkodás és munkafolyamat eredménye. A címben szereplő transzformáció utal egyrészt a nyers képek forrására, másrészt a feldolgozási folyamatra. Az alkotás így a szó mind átvitt, mind szoros értelmében mindig valamiféle transzformáció körül forog – legyen az akár mediális, […]
Tegyük a szívünkre a kezünket: viszonylag ritkán adódik olyan alkalom, hogy az internetes böngészés során egy felugró ablak láttán öröm tölt el bennünket. Ez persze teljesen ellentétes is a felugró ablakok működésével, hiszen általában véve céljuk a megakasztás: tájékoztathatnak egy szolgáltatás szüneteléséről; kedvezményt ajánlhatnak az email-címünkért és hírlevél-feliratkozásért cserébe. Vagy épp megjeleníthetik az adott oldal […]
A Borsos Lőrinc művészpáros legújabb, A jövő gyermekéhez című egyéni kiállítása az eddig rájuk jellemző alkotói stratégiákhoz képest fordulópontnak tekinthető. A legkorábbi, főként politikai tárgyú, társadalomkritikus, majd az azt követő önmitizáló és önelemző munkákhoz képest az utóbbi időkben kísérletezőbb, a videó- és szerepjátékokkal is rokonítható világépítési stratégiák jellemzik alkotásaikat. A Ferenczy Múzeumban bemutatott műalkotások és […]