Kiállítások

Belépve a Kovács Margit Kerámiamúzeumba a dekoratív megformálás, az emberközeli témák, a mitológiai, bibliai történetek egy szerethető, ismerős világot teremtenek. Kovács Margit kerámiáiban a román kori templomok zömök, nyers formái, a gótikus katedrálisok nyúlánk, törékeny alakjai, a bizánci könyvillusztrációk merevségükben fenséges megfogalmazása, a mézeskalácsbáb-sütő formák bájos aprólékossága, az elefántcsont-faragványok karakteres vonalvezetése, a fazekastárgyak dekoratív egyszerűsége, […]

A Mágikus kör című kiállításban felvillanó párhuzamos életpályák körülírják Czóbelnek a 20. század eleji magyar modernizmusban betöltött katalizátorszerepét, társadalmi, szellemi környezetét. Érzékeltetik bátor és provokatív, a valóság alapjaiból kiinduló, nem a divatos absztrakció felé igyekvő, valóság alapú festészetének máig ható aktualitását. Több különálló műcsoport, a nagybányai fiatalok, mint Maticska Jenő, a Párizst járt nagy előd, […]

Barcsay Jenő (1900–1988) a 20. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alakja, egyéni hangvételű képviselője, egy „régimódi avantgárd”, akinek életművét a klasszikus formaérzék és a modern kompozíciós gondolkodás között kialakított finom egyensúly jellemzi. Barcsay hat évtizedet felölelő munkássága mind stiláris, mind műfaji szempontból szerteágazó és változatos, azonban egy alapelv tekintetében messzemenően következetes: ez pedig a látható […]

Jókai Mór születésének bicentenáriumára egy helytörténeti tárlaton elevenítjük fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak. Ráby neve Jókai könyve miatt került be az irodalomtörténetbe és a szentendrei köztudatba, de az kevésbé ismert, hogy a főszereplő egyáltalán nem Jókai fantáziájának teremtménye. Ráby 1797-ben kiadott önéletírásának és a temérdek […]