Apró megfigyelések

Forgács Péter (Budapest, 1950) független film- és médiaművész 1971-ben szobrász szakon kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ám onnan politikai okokból hamar eltávolították. 1978-tól 1993-ig a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, ahol Bódy Gábor experimentális filmművészeti munkássága elementáris erővel hatott rá. 1978 és 1986 között a 180-as Kortárs Zenei Csoport tagja lett. 1974-től 1991-ig a Népművelési, később Művelődéskutató Intézet munkatársaként a privát fotók és filmek kutatásával foglalkozott. 1991-től a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1983ban Bán Andrással közösen alapították meg a Privát Fotó és Film Kutatócsoportot, később Alapítványt és Archívumot, melynek az amatőrfilmes felvételek felkutatása, megőrzése, feldolgozása volt a célja. A személyes emlékeket, jeleneteket, történeteket megörökítő privát felvételek központi forrásaivá váltak Forgács munkásságának. Korai kísérleti filmjei után ( Látom, hogy nézek, 1978; Gyerek mozi, 1979; Aranykor, 1985) 1988-ban készítette el a Privát Magyarország című, mostanáig húsz darabra duzzadt sorozat első filmjét, a Bartos családot. A Privát Magyarország epizódjai az 1930-as, 40-es évek amatőr filmfelvételeinek újra összeillesztése során önálló vizuális nyelvet, új narratívát alakítanak ki.

A MűvészetMalom kiállítóterében megvalósuló tárlat egyrészt új művészi irányokat és célokat mutat be, másrészt összegzi a művész munkásságának esszenciáját. A kiállítás és a tér elrendezése nem lineáris, a műcsoportokat nem időrendben követi végig a látogató. A nyolc különböző egységet magába ölelő térben az eltérő alkotói korszakok fotói, diaképei, videói és installációi egymásba fonódó szövetet alkotnak. A művész kaleidoszkópszerűen elénk táruló apró megfigyelései elmélyült szemlélődésre hívnak