Március 18-án ért véget a Múzeumról a muzeológus szemével, kutatások Pest vármegyében című konferencia, a Ferenczy Múzeumi Centrum konferenciája.
Nagyon sok tanulságos és érdekes előadást hallhattunk, de a legnagyobb pozitívum talán az volt, hogy a konferencia összehozta a Pest vármegyei múzeumok kollégáit, és elindulhatott egy közös gondolkodás a szakmai munkáról. Rengeteg jó példa hangzott el, helytörténeti, képzőművészeti, állományvédelmi, múzeumpedagógiai témákban, de olyan nehézségek megvitatására is sor került, amelyek minden múzeumot érintenek.
A konferenciát Borbély-Tardy Anna igazgató nyitotta meg, aki kiemelte, hogy ez a konferencia különösen fontos, hiszen az intézményi együttműködések nem működhetnek személyes kapcsolatok és párbeszéd nélkül. Ez a két nap ezeknek a kapcsolódásoknak és beszélgetéseknek kíván teret biztosítani azáltal, hogy összehozza a Pest vármegyei múzeumi kollégákat, és lehetőséget ad arra, hogy megosszuk egymással az éppen zajló kutatásainkat, projektjeinket és jó gyakorlatainkat.
A konferencia első előadója Dr. Sári Zsolt volt a Szabadtéri Néprajzi Múzeumból, aki kiemelte, hogy a múzeumok nem működhetnek közösségek nélkül, a múzeumi gyűjtemények pedig nem célok, hanem eszközök a társadalmi párbeszéd indítására. A hangsúlynak a tárgyakról a mögöttük álló történetekre és a digitálisan hozzáférhető információkra kell terelődnie. Ez azért is fontos, mert egy nyitott, digitalizált gyűjtemény mindenki számára lehetőséget ad arra, hogy saját kutatásai mentén újításokat tegyen hozzá a közös örökségünkhöz, ezzel is lebontva a korábbi elitista korlátokat.
A múzeum ma már nem csupán kinyilatkoztat, hanem kontextust ad, és lehetőséget teremt a látogatói bevonásra, az alternatív olvasatokra és a közösségi részvételre. A múzeum társadalmi színtér, amely párbeszédet indít, készségeket fejleszt, kritikai gondolkodásra tanít és közösséget épít. A látogató fogyasztóból társalkotóvá válik, így valósulhatnak meg például a közösségi kurátori projektek is. A múzeum feladata a dokumentálás mellett a tudásmegosztás és a közösségek bevonása is.
A múzeumok olyan egyedi élményeket nyújtanak, amelyek különböznek minden más kulturális intézménytől, hiszen valódi találkozást biztosítanak autentikus történeti, természeti vagy képzőművészeti értékkel rendelkező tárgyakkal. Feladatuk nem csupán ezek megőrzése, gyűjtése és tárolása, hanem történetük feltárása és hozzáférhetővé tétele is a közösségek számára. A múzeum hozzájárulhat az intellektuális stimulációhoz és a társas tanuláshoz, felkeltheti a kíváncsiságot, segítheti az önreflexiót és elősegítheti az esztétikai érzékenység fejlődését.
A konferencia utolsó előadásaként Dr. Verebics János, az ELTE Gazdaságtudományi Karának nyugalmazott egyetemi docense adott elő a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeiről. Az előadás három pillérre épült: a digitalizáció és a mesterséges intelligencia múzeumi gyakorlatára, a jogi szabályozás kérdéseire, valamint az MI etikus használatára.
2022-től a generatív mesterséges intelligencia új tartalmak létrehozására képes, ami jelentős hatással van a múzeumi szakmai életre. Legyen szó vizuális vagy szöveges tartalmakról, alkalmazása megkerülhetetlenné vált. A múzeumi környezet átalakult: a digitalizáció új lehetőségeket teremt a gyűjtemények megőrzésére, feldolgozására és hozzáférhetővé tételére, ugyanakkor kockázatokat is hordoz.
Az iránymutatás hiánya miatt a szakembereken múlik, hogy megtanulják etikusan használni ezeket az eszközöket. Azoknak az intézményeknek, amelyek integrálják az MI-t, képzést kell biztosítaniuk munkatársaik számára. Az oktatás és az eszköz használatának elsajátítása elengedhetetlen. A mesterséges intelligencia alkalmazása tudatos intézményi döntést igényel, hiszen közvetlen hatással van a kollégák szakmai munkájára és a tudásátadásra. Éppen ezért különösen fontos, hogy alkalmazását szabályrendszerbe foglaljuk: az etikai és jogi dimenziók nem választhatók külön. A múzeumoknak egyszerre kell megfelelniük szakmai normáknak és jogszabályi elvárásoknak. Az MI tehát eszköz, de minden alkalmazási területe külön döntési és felelősségi kérdéseket vet fel, ami jelentős kihívás elé állítja a múzeumok döntéshozóit.
Összességében fantasztikus két napon vagyunk túl, és bízunk benne, hogy a jövőben hasonló tematika mentén – akár a Ferenczy Múzeumi Centrumban, akár más kulturális intézményben – megismétlődhet az együttgondolkodás.
Részvető intézmények:
Ferenczy Múzeumi Centrum
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Skanzen
Gödöllő Városi Múzeum
Hadtörténeti Múzeum
Magyar Földrajzi Múzeum
Gödöllői Királyi Kastély
Kossuth Múzeum
Tragor Ignác Múzeum
Csíki pihenőkert régészeti park
MNMKK Mátyás Király Múzeum
Aszódi Integrált Kulturális Intézmény
Szőnyi István Emlékmúzeum
ELRTE GTK
A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
