Kötet: Studia Comitatensia 44.
Oldalszám: 206-215
Cím: Névdivat és névadási szokások Pilisszántón a 21. század elején
Szerző: Földesi Szilvia
Affiliáció: néprajzkutató, Ferenczy Múzeumi Centrum
Email: szilvia.foldesi@femuz.hu
Megjelenés: 2026 november
Kiadó: Ferenczy Múzeumi Centrum
ORCID: 0009-0007-4203-8567
DOI: https://doi.org/10.66399/SC.2026.44.206-215
Névdivat és névadási szokások Pilisszántón a 21. század elején
Tanulmányomban a Pest megyei Pilisszántó község névdivatját, névadási motivációit vizsgáltam meg. Ehhez a Pilisszántói Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola 2005 és 2014 között született tanulóinak névanyagát dolgoztam fel, melyet összevetettem az 1977 és 1984 között született diákok névsorával. A kutatást egy tizennyolc kérdésből álló kérdőív segítségével végeztem, melyet az iskolai naplók adataival egészítettem ki. A következő kérdésekre kerestem a választ: melyek a legkedveltebb keresztnevek a 21. század elején a településen, és ezek megegyeznek-e az országos névdivattal? Milyen szempontok alapján választanak a szülők keresztnevet gyermeküknek? Van-e különbség a régi, szlovák pilisszántói családok és az új betelepülők névadási szokásai között? Tetszik-e a gyerekeknek a nevük, illetve ők milyen neveket tartanak szépnek?
Megállapítottam, hogy a hagyományos keresztnevek már elvesztették korábbi jelentőségüket, helyüket a fiúknál kisebb mértékben, a lányoknál szinte teljesen átvették az új hangzású, különleges, ritka keresztnevek. A falu keresztnévanyaga kibővült, az egyes nevek terheltsége alacsony. A névválasztás legfontosabb motivációja a jó hangzás, a tetszés lett. A női nevek között a keresztény eredetű nevek visszaszorultak, az idegen eredetű, divatos nevek kerültek többségbe. A névörökítés a fiúknál is visszaszorult, a lányok névadásánál, ahol régebben is kevésbé volt fontos, már alig van jelen. Szlovák eredetű nevek nem fordultak elő a vizsgált névanyagban. A szlovák és a magyar vagy egyéb származású betelepülő családok névadási gyakorlata hasonló. A gyerekek névízlése a jelenlegi, gyorsan változó névdivatot követi.
Naming Trends and Customs in Pilisszántó at the Start of the 21st Century
In my study, I examined the conventions behind, and the motivations for, naming in the village of Pilisszántó in Pest County. To this end, I analysed the list of such pupils at the Slovak Minority Primary School in Pilisszántó who were born between 2005 and 2014, and I compared it with the list of pupils born between 1977 and 1984. The research involved the use of a questionnaire with eighteen questions, which I supplemented with data from the class registers. I sought answers to the following questions: what were the most popular given names in the town at the start of the 21st century, and did these correspond to national naming trends? What are the considerations when parents choose names for their children? Is there a difference between the naming customs of Pilisszántó’s old Slovak families and those of the new settlers? Do children like their names, and what names do they consider attractive?
I found that traditional given names had lost their former significance, and had been replaced, to a lesser extent for boys and almost completely for girls, by special, rare, novel-sounding given names. There are now more given names in the village, and the frequency of individual names is low. When choosing a name, parents sought, above all, to find one that sounded pleasing and attractive. Among girls’ names, those of Christian origin have become less common, while fashionable names of foreign origin are now in the majority. Fewer boys inherit their father’s name, and with girls, in whose case it was less frequent in the past, the custom has all but disappeared. No names of Slovak origin were found among the names examined. The naming practices of Slovak families are similar to those of new settlers, whether Hungarian or of other origin. The children’s taste in names reflects the current, swiftly changing trends in naming.
Letöltés