Kötet: Studia Comitatensia 44.
Oldalszám: 218-239
Cím: A szőlő- és borkultúra szerepe és jelentősége a gazdálkodás rendszerében és a mindennapi életben Tárnokon
Szerző: Muskovics Andrea Anna, PhD
Affiláció: néprajzkutató, levéltáros, Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár
Email: muskovics.andrea@puspokseg.hu
ORCID: 0009-0004-2641-6722
DOI: https://doi.org/10.66399/SC.2026.44.218-239
A szőlő- és borkultúra szerepe és jelentősége a gazdálkodás rendszerében és a mindennapi életben Tárnokon
Tárnok történelmileg soha nem tartozott egyik borvidékhez sem, de a szőlő a 20. század utolsó harmadáig jelentős szerepet játszott a gazdák életében. Elsősorban önellátásra termeltek, de a szőlőművelés a gazdálkodás ágazatai között sajátos helyet foglalt el, mert a hozzá kötődő épületek a hétköznapok fontos, bizonyos szempontból nélkülözhetetlen részeivé váltak. Tanulmányomban Tárnok példáján egy adott művelési ágazat ezen összetett szerepének bemutatására tettem kísérletet. A komplex szemléletmód lényege volt, hogy a szőlőművelésre nemcsak munkaként, megélhetési forrásként tekintettem, hanem annak mind a gazdák, mind a lakosság életében betöltött funkcióját vizsgáltam.
A levéltári források széleskörű feltárásával, a sajtóanyag áttekintésével és a terepgyűjtések révén a szőlőművelés története, annak gazdasági rendszerben betöltött szerepe Tárnok török hódoltság utáni újranépesedésétől kezdve jól feltárható. Az Illésházy-uradalomhoz tartozó falu lakossága, szemben a szomszédos településeken élőkkel, nem kezdett azonnal szőlőtelepítésbe, az 1760-as évekre azonban már meghatározó művelési ággá vált. Ezt a szerepét egészen az 1970-es évekig megőrizte. Figyelemre méltó eredménye volt a vizsgálatnak, hogy bár Tárnok hivatalosan nem tartozott egyik borvidékhez sem, a 19. század közepén olyan nagyarányú telepítésekbe kezdtek, hogy más települések számára is mintául szolgált.
Ahhoz, hogy az egyes altémák közötti összefüggések jobban láthatók legyenek, a különböző kérdésköröket nem egymás után, hanem a szőlőművelés történetébe ágyaztam be őket. Ezáltal be lehetett mutatni, hogy a pincék és présházak történetét nem lehet elválasztani a művelési ág jelentőségétől, a termesztett fajták pedig befolyással voltak az eszközkészletre. Ez a szoros összefüggés egészen a 20. század második feléig fennmaradt, napjainkban azonban mind jobban elválnak egymástól. A szőlőterület drasztikusan lecsökkent, egyre több pincében már más területekről vásárolt szőlőből készített borok vannak, vagy szórakozóhelyként használják az épületet, gazdasági szerep nélkül.
The Role and Significance of Viticulture and Wine Culture in the Agricultural System and Everyday Life of Tárnok
Historically, Tárnok has never belonged to any of the wine-growing regions, but viticulture played a significant role in the lives of local farmers until the last third of the 20th century. While they produced wine primarily for themselves, viticulture occupied a unique place among the various branches of farming, because the buildings associated with it became an important—and in some respects, indispensable—part of everyday life. With Tárnok as an example, my study attempts to illustrate the intricate role played by a particular branch of agriculture. A complex approach was applied, the principle of which was to examine the role that viticulture played in the lives of both the farmers and the local population, rather than look at it merely as a form of work or a source of livelihood.
Through extensive study of archival sources, a review of press material and fieldwork, the history of viticulture and its role within the economic system can be clearly traced from the repopulation of Tárnok after the end of the Ottoman occupation. Unlike the inhabitants of neighbouring settlements, the population of this village—which was part of the estate of the Illésházys—did not immediately begin planting vines; by the 1760s, however, viticulture had become a dominant branch of agriculture in the village, and it retained this role until the 1970s. A key finding of the study was that, although Tárnok did not officially belong to any wine region, in the mid-19th century they began to plant vines on such a large scale that it served as a model for other settlements.
In order to make the connections between the various sub-topics more apparent, they are not presented sequentially, but are embedded in the history of viticulture. Thus demonstrating that the history of cellars and wine press houses cannot be separated from the significance of viticulture itself, and that the varieties cultivated influenced the range of tools used. This close association persisted up until the second half of the 20th century; nowadays, however, the two are becoming increasingly separate. The area under vine has decreased drastically; an increasing number of cellars now produce wines from grapes purchased from other regions, or the building is used as an entertainment venue, without an economic function.
Letöltés