Bolyongó

„Örkény István Kulcskeresők című drámájában a Bolyongó egy rejtélyes, megfoghatatlan identitású alak, metaforikus figura, akiről maga Örkény úgy fogalmazott, hogy a ő »a mi álmodni tudásunk«. Egy hívatlanul érkező, lakótelepi jótevő, akinek nincs neve, a semmiből jön, és belenéz az emberek életébe. Ez a figura már régen megtetszett nekem, kicsit én is ilyen láthatatlan megfigyelő próbálok lenni, miközben az embereket nézem, ahogy a város díszleteiben bolyonganak.” (Szilágyi Lenke)

Szilágyi Lenke egyéni tárlatán a városképek és a városi terek dominálnak, a(z analóg) fekete-fehér nyitó szekciót követően (digitális) színes fotókat mutatunk be. Tág időszakból, negyven év terméséből, változatos helyszínekről – bár többségében Budapestről – érkező felvételek a dokumentálás tudatos mellőzésével, szokatlan felszabadultsággal kerülnek egymás mellé, hogy ne a kulisszák, hanem a képpé formált látvány – a képek dinamikája, motívumai és ritmusa – révén a helykeresés, a bolyongás közös mivoltát érezzük meg.

Mintha egy fényképalbum lapjait terítettük volna ki a falakra: a kiállítás gondosan, egymást erősítő belső rendben épül fel. Ennek a belső rendnek műfaji kiterjesztését jelenti a kiállításba beválogatott, három fotófilmmé formált fényképsorozat is, amelyekben a ritmus és a városi „terephangok” erős narrációt építenek.

Az aktív, alkotó, a fotókat maga válogató művészt a kiállításhoz készített interjú idézi meg, melynek részletei az egyes terekhez társítva olvashatók.

A tárlat Szilágyi Lenke eddig kiállításon nem szerepelt alkotásaiból válogat.

Megnyitó: 2026. október 29.

A kiállítás az NKA támogatásával valósul meg.