Ki volt Ráby, Jókai rabja?

Jókai Mór születésének bicentenáriumára egy helytörténeti tárlaton elevenítjük fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak. Ráby neve Jókai könyve miatt került be az irodalomtörténetbe és a szentendrei köztudatba, de az kevésbé ismert, hogy a főszereplő egyáltalán nem Jókai fantáziájának teremtménye. Ráby 1797-ben kiadott önéletírásának és a temérdek levéltári iratnak köszönhetően ismert, hogy valóban élő személy volt. Állítólag II. József küldte Szentendrére, hogy kivizsgálja a pénzügyi visszaéléseket, és állítólag volt egy háza is Szentendrén… De mi igaz ebből?

Kalandjait Jókai az emlékiratokból vette át – megtoldva számos izgalmas mellékszállal, jókora adag humorral, ezzel szinte teljesen átalakítva az igazi Ráby alakját. A tárlaton a „Ráby-történet” egyes epizódjait világítjuk meg, három nézőpontból. Bemutatjuk az eseményeket Ráby perspektívájából, a történetileg, más forrásokból rekonstruálható életutat és természetesen a Jókai-féle változatot is. A hármas interpretáció révén lehetőség nyílik a közönség számára egy árnyaltabb képet bemutatni Ráby Mátyás történetéről.

A kiállítás koncepciója interdiszciplinárisan közelíti meg a témát: a történeti és irodalmi síkok mellett a téma képzőművészeti oldala is megjelenik. A 20. századi szentendrei festészet őstémái közé bekerült a ma is álló, 1768-ban épült Ráby-ház, így a tárlaton látható lesz egy festményekből összeállított válogatás is, többek között Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József, vagy Jeges Ernő az épületet megjelenítő képeiből. Emellett Jókai személyes relikviái is kiegészítik a kiállítást.

A tárlaton utánajárunk, hogy Ráby Mátyás miért is jöhetett Szentendrére 1784-ben, kié volt a Ráby-ház, miért írta meg feljelentéseit, kikkel hadakozott Szentendrén, milyenek voltak börtönévei a pesti vármegyeházán, és miként próbálta könyvét külföldön – állítólag Strasbourgban – kiadni.