Hónap: 2020 szeptember

Barcsay 120

Barcsay Jenő (1900–1988) művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. A puszta látványból kiinduló térszemlélet, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat az absztrakt festészeti motívumokat, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan, s melyek végigkísérték alkotói útján.
 
Barcsay közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. A művész születésének 120. évfordulója alkalmából a múzeum Barcsay Gyűjteményéből láthat válogatást a közönség.
 
A kiállítást Zsigmond Attila Endre okleveles formatervező művész, a Budapest Galéria Címzetes főigazgatója nyitja meg.
A kiállítás kurátora: Iberhalt Zsuzsa
Közreműködik: Dóczi Áron hegedűművész
 
Helyszín: Ferenczy Múzeum (Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.)
A megnyitó nyilvános, de regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
* * *
Beltéri helyszíneinken a szájat és orrot eltakaró maszk viselése kötelező.
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

13222

Barcsay 120

Barcsay 120
 

Barcsay Jenő (1900–1988) életművét folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan, s melyek végigkísérték alkotói útján.

 
Barcsay közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. A művész születésének 120. évfordulója alkalmából a múzeum Barcsay Gyűjteményéből láthat válogatást a közönség.

13204

Nő | Önismereti foglalkozás felnőtteknek Boros Lucával

Önismereti foglalkozás felnőtteknek Boros Luca meseterapeutával a Egy írónő modellt áll – Szentendrén. Kádár Erzsébet (1901–1946) kiállításhoz kapcsolódóan.
 
A létszám korlátozott (12 fő), a részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
A nővé válás folyamata
Hibátlan író – fogalmaz Illyés Gyula Kádár Erzsébetről, aki valójában festőnek készült. A Czóbel Múzeumban kiállított képei segítségével a nővé válás folyamatát kísérjük végig. A nő hangja legyen szóló szőlő, akkor is, ha novellákat ír vagy ecsettel fejezi ki magát. A nő arca legyen olyan, mint a mosolygó alma, a kacagása vagy épp a sírása, mint a csengő barack. Hogyan képes a nő a nehéz helyzetekben is felismerni a lehetőséget, elfogadni a sorsát anélkül, hogy feladná, elveszítené önmagát? Vajon megéri-e vállalni a kihívásokat, a váratlan és durva helyzetek okozta csalódásokat? Szükséges-e a fájdalom, a vigasztalhatatlan sírás a nővé érés folyamatában, s van-e ennek hatása a férfivá avanzsálás varázslatában? Miről ismerhető fel egy királykisasszony akkor is, ha rongyos ruhákba bújtatják? A férfinek miért nem kell a cselédlány, még akkor sem, ha aranyos ruhába öltöztetik? Mi a titok, amitől a bánat másnapra örömre változik? Ennek járunk utána a Nyugat írónőjének és képzőművészének munkái, valamint egy magyar népmese kapcsán.
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 
Facebook-esemény

Borítókép:
Kádár Erzsébet: Önarckép, ceruza, papír
© OSZK

13198

Grencsó Friss Csoport

Grencsó István az élő zenész-legendák egyike, a magyar avantgarde jazz egyik kiemelkedő alakja. Pályafutása 1979-ben, a Masina Jazz Csoport megalapításával indult, szélesebb körű ismertségre pedig az 1980-as években Szabados György partnereként tett szert. 1984-ben hozta létre a Kollektívát, amely folyamatosan változó néven, de azóta is elsőszámú zenekara.
Grencsó repertoárja rendkívül sokszínű, a zeneszerzőt a formai változtatások mesterének tartják. Improvizatív zenei kísérletei mellett feldolgozott számtalan jazz-standardet, aktuális divatirányzatoktól függetlenül játszott pop-, rock- és ethno zenét, újraértelmezte a hatvanas évekbeli magyar tánczenéket, sanzonokat, komponált klasszikus zenébe hajló szvitet. Játszik a Kampec Doloresszel, állandó tagja volt a Szabados György vezette MAKUZ-nak .
A Friss Csoport egy tehetséges fiatalokkal létrehozott új formáció, amely sajátos módon egyensúlyozik a komponált, illetve a spontán zenei megoldások kínálta lehetőségekkel.

Grencsó István – fúvós hangszerek
Dóczy Bence – gitár
Kováts Zoltán Sándor – bőgő
Hoffmann Boldizsár – e. zongora
Miklós Szilveszter – dobok

A zenekar honlapja


Helyszín: Ferenczy Múzeum (Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.)
A koncert a Barcsay 120 című kiállítás megnyitójával együtt kerül megrendezésre.
A belépés ingyenes és regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu

A produkció a „Köszönjük, Magyarország!” program keretében valósul meg.
* * *
Beltéri helyszíneinken a szájat és orrot eltakaró maszk viselése kötelező.
A program helyszínére való belépés előtt minden látogató testhőmérsékletét érintésmentes automata hőmérővel mérjük meg. Akinek a testhőmérséklete eléri a 37,6 °C-ot, nem engedhetjük be a programra.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

13176

Látogatási szabályok

Kérjük kedves látogatóinkat, hogy a maguk és mások biztonsága érdekében tartsák meg az alábbi látogatási szabályokat:
• Kérjük, hogy viseljenek maszkot a múzeum egész területén (a kiállítótérben és a jegy megváltásakor, valamint beltéri programjainkon is).
• Kérjük, hogy tartsanak a többi látogatótól lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot mind a múzeum területén, mind szabadtéri rendezvényeinken.
• A belépés az időszaki kiállításra rövid időre szünetelhet, ha a bent tartózkodók száma ezt indokolja, például tárlatvezetések időtartama alatt.
• A zárt térben megrendezett programjainkon létszámlimitet vezetünk be a megfelelő távolságtartás érdekében. A maximális létszámot a programkiírásban ismertetjük; előzetesen regisztrálni a regisztracio@muzeumicentrum.hu e-mailcímen lehet.
• A program helyszínére való belépés előtt minden látogató testhőmérsékletét érintésmentes automata hőmérővel mérjük meg. Akinek a testhőmérséklete eléri a 37,6 °C-ot, nem engedhetjük be a programra.
• Lehetőség szerint bankkártyával fizessenek.
 
Az FMC is mindent megtesz látogatói biztonsága érdekében az alábbi intézkedések által:
• A pénztárakhoz plexi védőfal került felszerelésre.
• A munkatársaink maszkot viselnek.
• A kiállítótereinket és egyéb helyiségeinket rendszeresen takarítjuk, szellőztetjük, a kilincseket fertőtlenítjük.
• A kiállítóhelyek több pontján kézfertőtlenítőket helyeztünk el.
 
Köszönjük türelmüket és megértésüket!

13169

Láthatatlan jelenlét 3.0

A Vaszary Galéria és a Ferenczy Múzeumi Centrum tisztelettel meghívja Önt és partnerét a 2020. szeptember 17-én, csütörtökön 17 órakor kezdődő Láthatatlan jelenlét 3.0 | Bevezetés a kortárs művészetbe kamaszoknak – de nem csak nekik kiállítás megnyitójára a Vaszary Galériába (Balatonfüred, Honvéd utca 2-4.).
 
KÖSZÖNTŐT MOND: Steierlein István, a Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatója
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: Kassai Hajnal, az EMMI Múzeumi Főosztályának vezetője
KURÁTOROK: György Gabriella és Nyitrai Orsolya
A kiállítás megtekinthető: 2020. szeptember 18-tól november 29-ig hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig.
 
Bővebben a kiállításról ITT olvashat.

13142

Láthatatlan jelenlét 3.0

Jelen lenni többet jelent, mint éppen valahol tartózkodni. Teljes figyelmünket, odaadásunkat, beleérző képességünket igényli. Hogyan is élhetnénk bele magunkat bármibe is, ha nem tudnánk átélni azt a másvalamit, vagy másvalaki helyzetét? Beleérző képességünket és fantáziánkat most egy interaktív kiállításon fejleszthetjük, miközben jól szórakozunk – a jelenlét, a hiány és a kommunikáció fogalmai köré csoportosított kortárs és modern alkotások közegében. A különleges, kimondottan kamaszok számára rendezett kiállításon a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének darabjai kezdeményeznek párbeszédet a TOP 10 című tárlaton látható alkotásokkal, illetve természetesen a közönséggel. A múzeumpedagógiai szempontok szerint rendezett tárlaton asszociációs játékokkal és egy társasjáték segítségével keressük a válaszokat a műalkotások által feltett kérdésekre – közösen próbálunk válaszolni az olyan nagy horderejűekre is, mint például: hogyan tudnánk elmagyarázni egy földönkívülinek, hogy mi a művészet?
 
Kiállító művészek:
ANNA Margit | ÁSZTAI Csaba | CSONTÓ Lajos | Petar ČORNATOVIĆ | DEIM Balázs | GYŐRFFY Sándor | HOLDAS György | ILOSVAI VARGA István | KIS VARSÓ | KMETTY János | KORNISS Dezső | KÓSZA SIPOS László | ORSZÁG Lili | PAIZS GOEBEL Jenő | Sorin NEAMŢU | SZIRTES János | TÓTH Eszter | VAJDA Lajos | VINCZE Ottó
 
A kiállítás a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt múzeumi komponensének keretében jött létre, melynek szakmai megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ. A projekthez kapcsolódó múzeumpedagógia foglalkozások 2020. szeptember 17. és október 31. között zajlanak.
 

 

 

 

 

 

13139

Kreatív gyerektánc és alkotás a kiállítótérben

10-től 11 óráig: Kreatív gyerektánc óvodásoknak
Játszunk a mozdulatokkal, a képzelettel, anyagokkal, formákkal,
helyzetekkel, és legfőképp játszunk a Másikkal.
A foglalkozást Dányi Viktória és Furulyás Dóra kortárs táncművészek
tartják. A foglalkozás a „Köszönjük, Magyarország!” programon belül
valósul meg.
Maximális létszám: 20 fő
 
10-től 12 óráig: Kreatív alkotás iskolásoknak
A kiállítótérben látható műalkotások ihletésére alkotunk sok-sok mozgással, ritmussal kísérve. A foglalkozást vezeti: György Gabriella múzeumpedagógus
Maximális létszám: 10 fő
 
Ingyenes program.
Regisztráció: muzeumpedagogia@muzeumicentrum.hu

13136

Egy írónő modellt áll – Szentendrén

A huszadik század első felének nőírói közül (újra) felfedezett Kádár Erzsébet (1901–1946) a történelmi nevet viselő Csernovics család, oldalágon Csernovics Arzén ipeki pátriárka leszármazottja. Az elmagyarosodott, ősi szerb család nagy formátumú személyiségekben gazdag története a huszadik század elején roppan meg, a gazdag arisztokraták néhány generáció alatt dzsentrivé süllyednek. A család egyszerre ad tartást és jelent terhet, s mindez elég ahhoz, hogy a festőnek induló Csernovics Erzsébet – anyja nemesi előnevéből – a Kádár írói álnevet válassza.
Csernovics Erzsébet megfesti a csábosan pózoló Szentendrét, Kádár Erzsébet novellájában (Egy város modellt áll) kutakodva néz a látvány mögé. Mintha Szentendrén dőlne el, melyik vonzalmának, tehetségének engedjen Kádár Erzsébet. Az Egy írónő modellt áll – Szentendrén kiállításban látható kvalitásos képzőművészeti és erőteljes írói anyag plasztikussá teszi Kádár Erzsébet izgalmas alakját, az egymást támogató, egymásra felelő bemutatásuk a döntés nehézségét is sejteti. A kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. június 23. – 2020. augusztus 23. között megrendezett tárlat szentendrei adaptációja.
 
A kiállítás kurátorai: Szilágyi Judit (PIM), Lukács Ágota (PIM), Szilágyi Zsófia Júlia (FMC)
 
A kiállítás szeptember 26-tól december 13-ig látogatható a Czóbel Múzeumban (Szentendre, Templom tér 1.)
 
Bővebben a kiállításról ITT, a megnyitó eseményről ITT olvashat.

13118

Egy írónő modellt áll – Szentendrén | KÁDÁR Erzsébet (1901–1946)

A huszadik század első felének nőírói közül (újra) felfedezett Kádár Erzsébet (1901–1946) a történelmi nevet viselő Csernovics család, oldalágon Csernovics Arzén ipeki pátriárka leszármazottja. Az elmagyarosodott, ősi szerb család nagy formátumú személyiségekben gazdag története a huszadik század elején roppan meg, a gazdag arisztokraták néhány generáció alatt dzsentrivé süllyednek. A család egyszerre ad tartást és jelent terhet, s mindez elég ahhoz, hogy a festőnek induló Csernovics Erzsébet – anyja nemesi előnevéből – a Kádár írói álnevet válassza.
Csernovics Erzsébet megfesti a csábosan pózoló Szentendrét, Kádár Erzsébet novellájában (Egy város modellt áll) kutakodva néz a látvány mögé. Mintha Szentendrén dőlne el, melyik vonzalmának, tehetségének engedjen Kádár Erzsébet. Az Egy írónő modellt áll – Szentendrén kiállításban látható kvalitásos képzőművészeti és erőteljes írói anyag plasztikussá teszi Kádár Erzsébet izgalmas alakját, az egymást támogató, egymásra felelő bemutatásuk a döntés nehézségét is sejteti. A kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. június 23. – 2020. augusztus 23. között megrendezett tárlat szentendrei adaptációja.
 
A kiállítást Szilágyi Judit irodalomtörténész, kurátor nyitja meg.
Közreműködik: Kokas Dóra gordonkaművész
A kiállítás kurátorai: Szilágyi Judit (PIM), Lukács Ágota (PIM), Szilágyi Zsófia Júlia (FMC)
 
A megnyitó nyilvános, de regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
A zenei produkció a „Köszönjük, Magyarország!” program keretében valósul meg.
 
* * *
Beltéri helyszíneinken a szájat és orrot eltakaró maszk viselése kötelező.
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

13115