Képzőművészeti gyűjtemény
Válogatásunk a gyűjteményből:
Deim Pál Elbukó olaj
plasztikus festmény
Vajda Lajos Ikonos önarckép
1936, pasztell papír
Bukta Imre Kislány traktorgumival
2012, olaj, vászon
Ámos Imre Naplemente
1940, papír, akvarell
Anna Margit Céllövölde
1976, olaj, kollázs, vászon
Barcsay Jenő Házcsoport
1963, olaj, falemez
Kmetty János Kék önarckép
1967, olaj, farost
Korniss Dezső Tücsöklakodalom
1948, olaj, szén, vászon
Czóbel Béla Meyer úr arcképe
1921, olaj, vászon
Farkas Ádám Sarkos Möbius
2015, bronz
A gyűjtemény
A Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteménye sajátos képet ad a hazai képzőművészet elmúlt bő száz évéről, a naturalizmustól kezdve egészen a public artig. A kollekció első darabjai 1951-ben kerültek be az akkor frissen alapított Ferenczy Károly Múzeum induló gyűjteményi anyagába. A máig tartó gyűjtés több hullámban folytatódott, míg kialakult a mai koncepció, amely dinamikusabb, szélesebb látókörű, mint korábban, ugyanakkor elsőbbséget élveznek benne a városban és annak vonzáskörzetében dolgozó művészek munkái. Az így létrejött közel 10 000 darabos kollekció főbb fókuszai, irányvonala abban a mai struktúrában rajzolódnak ki, amelyben a szentendrei művésztelep egykori alapítóitól a mai művésztelepi művészekig és a városban élő, dolgozó kortárs alkotókig jut el.
A hazai viszonylatban tekintélyes gyűjteményben hangsúlyosan jelennek meg az olyan ismert iskolák, mint kezdetben a nagybányai, az abból kiváló Neósok, a Nyolcak, az Európai Iskola, az École de Paris magyar szekciója, a hatvanas évek modern absztrakciója, a konstruktív törekvések, a szürrealizmus, a dada és ezek neoavantgárd, valamint mai friss változatai, amelyek már „szentendrei művészet” címszó alatt vonultak be a köztudatba.
A gyűjteményben kiemelt szerepet kapott a magyar művészet történetében is rendkívüli alkotásokat, életműveket ránk hagyó művészek, Vajda Lajos, Bálint Endre, Korniss Dezső, Anna Margit és Ámos Imre munkássága, Barcsay Jenő, Czóbel Béla és Kmetty János több generációra ható festői hagyatéka. Nemcsak a gyűjtemény, de a magyar művészettörténet egyik főműve is Korniss Dezső Tücsöklakodalom című, az életműből méreténél fogva is kiemelkedő olajfestménye. Az 1948 nyarán, Szentendrén készült alkotás a festő többéves korszakának szintézise, motívumait, színeit és komponálási struktúráját tekintve egyaránt. Vajda Lajos egyik legjelentősebb műcsoportja az ikonos önarcképek, ezek közül való a múzeumban őrzött Ikonos önarckép (1936) is. Anna Margit Halász (1979) című emblematikus főművén a naivan megfogalmazott magányos figura a művész önarcképe.
A gyűjteményben hangsúlyos helyet foglalnak el a Vajda Lajos Stúdió és a kortárs szentendrei alkotók (többek között Bereznai Péter, efZámbó István, feLugossy László, Pacsika Rudolf, Vincze Ottó stb.) művei is.