tárlatvezetés

Géger Melinda tárlatvezetése a Paletták – Czóbel Béla párizsi és magyarországi kapcsolatai című kiállításon.

Miért kerülhettek Rippl Rónai József művei Czóbel Béla Paletták című kiállításába, több mint 10 alkotással? Hogyan vált 1888-ban Rippl-Rónai a párizsi művészcsoport a művészettörténeti fontosságú Nabis (Próféták) egyetlen nem francia tagjává? Ezekre a kérdésekre válaszol Dr. Géger Melinda kaposvári művészettörténész a tárlatvezetésen.
Az öntörvényű Czóbel ritkán hagyta, hogy művésztársai befolyása alá kerüljön. A Paletták című kiállítás azokat a művész egyéniségeket mutatja be, akikhez közel került, és meghatározták pályája alakulását.
Ezek közül egy Rippl Rónai József, akinek művei Czóbelt egész élete folyamán inspirálni tudták, noha hasonlóságot nem találunk kettejük festészetében A 17 éves Czóbel családjával a Teréz körúton lakott, ő a Barcsay utcai [ma Madách Imre] gimnáziumba járt, s útja elvezetett a Royal-szálló mellett, ahol Rippl-Rónai [1900. december 22-ben nyílt] kiállítását naponta megnézte. Rippl-Rónai Józsefre 1963-ban így emlékezett: „Mily egyszerűen és látszólag könnyedén tudta megoldani a legnehezebb problémákat… Ő a legjobb a franciák mellett is.”
A Leány virágos ablak előtt és a Lazarine szürke ruhában, a hosszúkás képtérben álló törékeny, légies nőalakja kétségtelenül rokon felfogásban készült. Rippl ebben a korszakában a párizsi Nabis mozgalom (A. Maillol, P. Bonnard, M. Denis) festői közé tartozott. Nőalakjait titokzatos, kecsesen hajló testtartással, háttal, vagy oldalra fordulva jelenítette meg. Legismertebb műve a Kalitkás nő hasonlóan redukált motívumkészlettel, a kék árnyalataival készült, ami a századvég melankolikus hangulatát tükröző, álomszerű, időtlen térben örök klasszikussá vált a magyar művészettörténetben. A Lazarin a művész egy kevéssé ismert ábrázolása, amit Rippl kedvenc szürkéje lengi be, szinte monokrómmá teszi az egész kompozíciót.