előadás

Világhírű magyar üvegművészek

15:00 Róth Miksa, a szecessziós és historizáló üveg- és mozaikművészet mestere
Előadó: Kolocz Dóra, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény vezetője

15:30 Báthory Júlia művészete és az art deco
Előadó: Szilágyi B. András művészettörténész

16:00 Kortárs üvegművészeti szimpóziumok és gyűjtemény a bárdudvarnoki Goszthony Mária kúrián
Előadó: Andor István üvegművész, az alkotótelep vezetője

17:00–18:00 Tárlatvezetés Borkovics Péter, Sipos Balázs üvegművészekkel és Bodonyi Emőke kurátorral

A budapesti Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény szakmai vezetője, Kolocz Dóra előadása Róth Miksa (1865–1944) munkásságát és a múzeum tevékenységét tekinti át. Róth Miksa a historizáló, majd a szecessziós üveg- és mozaikképei révén vált világhírűvé. Az Országház üvegfestményei hozták meg számára a hazai elismertséget, külföldön pedig egymás után nyerte el a világkiállítások díjait. 1900-ban Párizsban ezüst-, 1902-ben Torinóban aranyérmet kapott, majd 1904-ban St. Louis-ban Grand Prix-ban részesült. A kor legjelentősebb képzőművészeinek terveit kivitelezte, miközben saját maga is foglalkozott önálló tervezéssel. Munkái megtalálhatóak – többek között – a Zeneakadémián, a Párisi Udvarban, a Magyar Nemzeti Bankban, a Gresham-palotában, külföldön Mexikóvárosban, Hágában, Oslóban, Koppenhágában, Milánóban, Torinóban, Szicíliában. Mozaikalkotásai – néhány példát említve – a Szervita téri, egykori Török Bankház homlokzatát, a Széchenyi Gyógyfürdőt, a Deák- és a Kossuth-mauzóleumot díszítik. Egykori lakóhelyén, a budapesti Nefelejcs utcában ma múzeum működik, amely a mester munkássága mellett családjának egykori lakókörnyezetét is bemutatja.

Báthory Júlia (1901–2000) művészete nemzetközi és hazai vonatkozásban is egyedülálló. Nemcsak határozott művészi elképzelések mentén alkotott, hanem a munkájához szükséges technikai feltételeket is megteremtette. Németországi tanulmányai során ismerkedett meg az üveggel és az üvegcsiszolással. 1930 végén telepedett le Párizsban, majd megalapította a Szélkakas (La Girouette) nevű stúdióját. Az üvegcsiszolás és a homokfúvás művészi célú alkalmazásával túllépett az üvegfelület dekoratív jellegű megmunkálásán. Art deco hatású, plasztikai értékű, nagy méretű murális üvegpannók mellett egységes karakterű enteriőröket és tárgyakat tervezett, amelyeknek kivitelezésében maga is részt vett. Az 1937-es párizsi, az 1939-es New York-i, az 1958-as brüsszeli világkiállításon elismerő oklevelet, az 1940-es milánói triennálén pedig ezüstérmet kapott. A háború kitörésekor visszaköltözött Budapestre, műterme többször megsérült. 1949-ben kidolgozta a főiskolai szintű iparművészképzés programot, 1952-ben létrehozta az üveg szakot a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1992-ben rendezték meg az életmű-kiállítását az Iparművészeti Múzeumban. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett, 2000-ben munkásságát Magyar Örökség díjjal ismerték el. Különleges művészetét az alakjához családi szálakkal is kötődő Szilágyi B. András művészettörténész élvezetes előadásában ismerhetjük meg.

A bárdudvarnoki Üvegművészeti Alkotótelepnek otthont adó kúria eredetileg Goszthony Mária festő- és keramikusművész tulajdona volt, aki 1988-ban azzal a feltétellel hagyta a magyar államra, hogy ott halála után alkotótelep jöjjön létre. A Somogy Megyei Önkormányzat támogatásával és Jegenyés János üvegtervező vezetésével az üvegművészek maguk teremtették meg az alkotótelep működésének feltételeit. 1991-től kezdődően a nyaranta megrendezett Nemzetközi Üvegszimpóziumok keretében jelentős külföldi és hazai művészek közreműködésével nemcsak az alkotómunkára, hanem üvegkészítési bemutatókra is sor kerül, az itt készült munkákból pedig az évek során jelentős üveggyűjtemény jött létre. A kezdetektől átélt események résztvevőjeként mesél az alkotótelep történetéről Andor István üvegművész, a művésztelep vezetője.

Az Üveg hat főre című kiállítás két résztvevője, Borkovics Péter és Sipos Balázs nemcsak saját, hanem pályatársaik alkotásait is elemzik közös tárlatvezetésük során. Borkovics Péter üvegplasztikái különleges módon modellezik a természeti jelenségekben és az olvadó, folyékony üvegben zajló, egymáshoz hasonló folyamatokat, valamint az azokat más irányba terelő alkotói erőket. Az anyag belsejének láttatása Sipos Balázs munkásságának is az egyik alapvető vonása. Casting technikával készült, átlátszó, figurális plasztikáiban az optikai és a fizikai valóság egyenrangúvá válik: ami kívülről pozitívnak látszik, az valójában negatív forma. Legújabb áttetsző üvegtárgyai adott színkörre épülnek és irányítva, bizonyos alakzatok kibontásával engedik át a fényt.

Az esemény belépőjeggyel látogatható.

A múzeumi belépés kiállításainkra és programjainkra az egészségügyben dolgozóknak 2022. december 31-ig INGYENES!

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

2022.04.23.
15:00 — 18:00 (3h)

Ferenczy Múzeum

iCal