megnyitó

Erdélyi Gábor a 90-es években induló művész az ezredfordulón már ekkor a generációjának egyik reprezentáns művésze, a képzőművészeti médiumok határterületeire viszi el a látogatót. 1999-ben a Velencei Biennálén A techné vállalása. Posztkonceptuális objekt-, illetve installációművészet Magyarországon, című csoportos kiállításon képviselte hazánkat. A nemzetközi irányzatok legfrissebb trendjeibe is gond nélkül illeszkedő műveinek alapkoncepciója, – a festészet nyelvén belül maradva, a túlzott gondolkodás állandó csapdájának határozott kerülése. „A képek távol tartják magukat napi társadalmi, szociológiai, még inkább politikai felvetésektől és moralizálástól. Sőt, azon igyekszik, hogy a képzőművészeti struktúrákkal, trendekkel, felépített koncepciókkal, látványos sémákkal és ötletekkel is szemben álljon. Azért nem öntörvényűségre vagy anarchikus szemléletre kell itt gondolni, hanem inkább a szabadság nagyfokú alkalmazására gyermeki öröm létérzéssel és terhektől mentes tudással.[…] Az emberi ész alkotta szabályok tiszteletben tartása, de mégis a lehető legnagyobb mértékű tudatos elvonása a célom. Könnyű érzelmeken felül helyezkedő, tulajdonképpen az ismeretlenül mélyről jövő, sallang mentes idő nélküli cselekvés-történést igyekszem a képre vinni.”
Erdélyi Gábor olyan sorozatok formájában fejti ki a műfajának vizuális és elméleti kritikáját is érintő koncepcióit, amelyekben már nem működnek a művészettörténeti nyelvezet általános fogalmai. Egyetlen ponton tartja szigorú határok között tevékenységét, és ez a munkáinak végletekig professzionális technikai kidolgozottsága.