megnyitó

Az Inforg Stúdió Magyarország egyik legfontosabb filmkészítő műhelye volt 2010-ig, ahol több mint 250 művészfilmet készítettek. Kiemelkedő minőségű filmjei időkapszulaként őrzik az ezredforduló különleges magyarországi atmoszféráját.

Az Inforg Stúdióban 2000-2010 között készült művészfilmek mai szemmel nézve új perspektívából látszódnak a MűvészetMalom kiállítóterében. Múzeumi bemutatásuk megmutatja milyen sok szálon kapcsolódnak e filmek a képzőművészeti gondolkodáshoz, hiszen ezeknél a filmeknél is dominál a vizuális utalások szabadsága.

Az Inforg által fémjelzett kultúrtörténeti időszak alapos megértéséhez kínál gazdag forrást az a számos kiállításra kerülő művészfilm, amely a korabeli szellemi, gazdasági, társadalmi dinamizmusok érzékeny lenyomata.

Miben volt újító a 2000-es évek? Szinte érezhetően elválik a korábbi évtizedtől, ekkor jelenik meg a korszak ‘fiatal magyar filmje’, egyszerre robbannak be a köztudatba az új utakat kereső szerzői filmek. Abban az évtizedben érett be a rendszerváltás a filmkészítés világában, akkor lépett színre markánsan egy új generáció, akik sok esetben a szabad, független szellemiségű új műhelyben, az Inforgban kaptak lehetőséget. Intézményesen képzett és önképző tehetségek sora kezdte el pályáját itt, és kapott zöldlámpát, hogy elindítsa nemzetközi trendekhez illeszkedő szerzői filmjeit. A kísérletezés szabadsága maga volt az aranykeresés eufóriája.

A stúdió szellemiségét megalapozó kísérletező látásmód, mint az oxigén, magától értetődően volt jelen az alkotók és a közönség számára egyaránt. A BBS-től örökölt művészfilmes hagyományt és a technikai, formai innovációt szofisztikáltan ötvöző értékelvű gondolkodás nagy sikert hozott a fesztivál elismerések nemzetközi szinterén, a Berlinalétól, Locarnón és Velencén át, egészen a Cannes-i Filmfesztiválig.

Az Inforg filmek az adott korban elérhető legjobb filmes technikát igyekeztek használni, miközben a magyar avantgárd filmkészítés (BBS) filmnyelvi hagyományához is tudatosan kapcsolódtak. Az Inforg filmjeire a szubverzivitás, a formai szabadság, a kreativitás és a szerzői stílus következetes kialakítása jellemző.

Ezek a művek eredetileg mozi és filmfesztivál bemutatókra készültek, de most érett meg az idő arra, hogy múzeumi térben nem csak egyesével, de összességükben, történeti kontextusban is lássuk és értelmezzük őket.

A kiállításon látható filmek a teljes archívum egy részét képezik. A legtöbb játékfilmet és dokumentumfilmet teljes hosszukban a kiállításhoz kapcsolódó P’Art mozi vetítéseken lehet megtekinteni. Ezen kívül a teljes filmanyag (szeptember 25-től) megtalálható a kiállításhoz készült honlapon.

A kiállításhoz 12 tanulmányból álló képes katalógus jelenik meg, amely elsőként ad alapos áttekintést az Inforg stúdióról és a 2000-es évtized vizuális kultúrájáról.

A kiállított filmek rendezői: Bodó Viktor, Bódis Kriszta, Buvári Tamás, Dési András György, Móray Gábor, Groó Diána, Enyedi Ildikó, Felméri Cecília, Fligeauf Benedek, Iványi Marcell, Halász Péter, Hegedűs 2 László, Jan Cvitkovic, Kálmánchelyi Zoltán, Stefanovics Angéla, Végh Zsolt, Kardos Sándor, Kenyeres Bálint, Lakatos Róbert, Mundruczó Kornél, Nemes Gyula, Nemes Jeles László, Oláh Lehel, Politzer Péter, Sárosi Anita, Szaladják István, Can Togay, Varga Ágota, Vécsei Márton

A kiállított filmek producere: Muhi András