Közelképek 2. – Barcsay Jenő alakja az 1960–1980-as évek portréfotózásának tükrében

A Barcsay 125 emlékév kapcsán látható Közelképek 2. című kamarakiállításon Barcsay emblematikus figuráját, jellegzetes alakját idézzük meg az 1960-80-as évek ikonikus portréfotósainak lencséjén keresztül. Az 1960-as évek második felétől szaporodtak meg a mestert életének három fő helyszínén megörökítő fényképsorozatok: Szentendrén (leginkább Zenta utcai műtermében vagy az utcákat róva), budapesti, Kodály köröndi lakásán vagy a Képzőművészeti Főiskola anatómiatermében. A fényképsorozatok a korszak legismertebb fotósaihoz fűződnek: Tóth István érzékeny portrékon, Féner Tamás merész kompozíciójú fényképeken, G. Fábri Zsuzsa az otthoni közegben rögzítette a mestert.
Molnár Edit 1974-ben született híres sorozatán anatómiaoktatás közben látható Barcsay, Keleti Éva pedig még az 1950-es évek második felében készített felvételeket róla. Továbbá fotózta őt Balla Demeter, Gink Károly, Bojár Sándor; a méltatlanul elfeledett esztergomi fotográfus, Kollár István, és az MTI vezetője, Szebellédy Géza is, valamint Sziklás Mária, aki a Nemzeti Színház mozaikjának 1965-ben zajló tervezésekor rögzített Barcsayról forrásértékű sorozatot. A kiállítás kapcsán sikerült fellelni egy André Kertész által 1934 végén a budapesti Nemzeti Szalonban készített fotót, amelyen felismerhető Barcsay Jenő alakja is, továbbá soha nem publikált színes képek kerültek elő a szentendrei mozaik munkálatairól Gajzágó Jolán múzeumi fotós hagyatékából.
Bár a felvételek több évtizedet ölelnek fel, ikonográfiájuk nagyon hasonló: a szemüveges, szakállas, még munkaruhában is pedáns küllemű Barcsay Jenő tanítás vagy festés közben, saját műveinek társaságában vagy legszűkebb környezetében jelenik meg. A fényképekről a művész archetípusa néz vissza, akinek pszichéjéről ugyan nem sokat tudunk meg, de eleganciája, elhivatottsága, lokális beágyazottsága, valamint a felé irányuló tisztelet minden felvételen átsejlik. Ez a fényképeken felmutatott Barcsay-imázs jelent meg a korabeli sajtó szinte összes orgánumában a napilapoktól a szakfolyóiratokon át a könnyedebb hangvételű magazinokig. Barcsay Jenő korának kétségkívül egyik legközismertebb művésze volt, aki a társadalom széles rétegei számára testesítette meg a művész fogalmát.
A kiállításon huszonöt fotóművész és négy képzőművész alkotásain elevenedik meg Barcsay Jenő karakteres figurája.