2024. március 9. – 2024. szeptember 1.

Helyszín:

Szentendrei Képtár

Kurátor:

Mazányi Judit

Megnyitó:

2023. március 8. péntek, 18:00

online jegyvásárlás

brosúra

Szentendre nem panaszkodhat arra, hogy a Múzsák csak ritkán látogatták meg a várost az elmúlt több mint száz évben. A Réti-tanítványok 1926-os letelepedése és az általuk megalapított Szentendrei Festők Társasága keltette fel a művészek érdeklődését a mediterrán hangulatú kisváros iránt. Már az 1930-as években is számos festő látogatta a települést, sőt, többen le is telepedtek. A Régi Művésztelepnek nevezett művészkolóniában 1945 után számos neves alkotó dolgozott. Festőkből tehát nem volt hiány, amikor az1960-as évek vége felé megszületett a döntés, hogy Szentendre kap egy újabb művésztelepet a Kálváriadombon. 1969 őszére készültek el az új műteremlakások. Itt kapott műtermet Asszonyi Tamás szobrászművész és felesége, Jávor Piroska festőművész.
Az Új Művésztelep az itt letelepedőknek az alkotó munkához évtizedek óta nyugodt légkört biztosít, tehát bátran nevezhetjük szentendrei Parnasszusnak.

Jávor Piroska a Képzőművészeti Főiskola befejezése után költözik a telepre. Kezdetben a tűzzománc dekorativitása vonzza, de gobelin-készítéssel is kísérletezik, végül mégis a festészetet választja kifejező eszközül. A szentendrei művészet több évtizedes történetében markáns törekvések egyikeként jelenik meg a geometrizáló nonfigurativitás, és a konstruktív képépítés. Jávor Piroska ennek a vonulatnak egy általa kidolgozott változatát teremti meg. Kezdetben akvarelljei hívják elő a különös lebegő formációkat, amelyek időnként tárgyias utalásokat is hordoznak. Majd az olajképeken a geometrikus alakzatokat szabálytalan motívumokkal varázsolja személyessé, miközben a háttér kézjegyet eltüntető precizitása intellektuálissá teszi a személyességet. Az elmúlt közel 20 évben a formavilág kristályosabbá válik, és megnő a szabályos geometriai elemek és matematikai összefüggések játékossága. A betűk és számok egyszerre lesznek jelentéssel teli alakzatok és ritmizáló formák. A színek pedig szinte vizuális dallamok taktusaiként értelmezhetők.

Jávor Piroska: Kert-sorozat V. (Díszei még nem hullanak), 2005 (részlet)