BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.16.4.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Ferenczy Múzeum
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231027T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240121T170000
DTSTAMP:20260612T103954Z
CREATED:20260611T131221Z
LAST-MODIFIED:20260612T103954Z
UID:3946-1698393600-1705856400@femuz.hu
SUMMARY:Az élet vendégei
DESCRIPTION:Az egykori keleti blokk országainak „nemzeti mozijai” aligha ismeretlenek a világ filmkedvelői számára. A hidegháború idején kialakult kulturális megosztottság és konfliktusok ellenére Lengyelország\, Magyarország\, a volt Szovjetunió\, Csehszlovákia és Jugoszlávia számos filmkészítője az 1950-es évektől az 1980-as évekig nemzetközi elismerésben részesült. Itthon és külföldön egyaránt kevésbé ismertek és ritkán láthatók a háború utáni Kelet-Európában a nagy állami játékfilmstúdiókon kívül zajló filmkészítés produktumai. A kiállítás bemutatja a háború utáni időszakban itthon létező filmkészítés és korai videós gyakorlat sokféleségét\, és azon művészek és amatőrök\, valamint profik munkáit\, akik a korlátozások ellenére független és kísérleti alkotásokat készítettek mind önállóan\, mind pedig kisebb\, államilag finanszírozott amatőr filmklubok\, fesztiválok és stúdiók támogatásával.\n\nKiállító művészek: Bódy Gábor\, Elek Judit\, Enyedi Ildikó\, Erdély Miklós\, Fliegauf Benedek\, Forgács Péter\, Gazdag Gyula\, Grunwalsky Ferenc\, Hajas Tibor\, Huszárik Zoltán\, Iványi Marcell\, Jancsó Miklós\, Jeles András\, Kardos Sándor\, Kovásznai György\, Magyar Dezső\, Maurer Dóra\, Nemes Gyula\, Nemes Jeles László\, Szabó István\, Szemző Tibor\, Szentjóby Tamás\, Tarr Béla\, Tímár Péter\, Tóth János
URL:https://femuz.hu/esemeny/az-elet-vendegei/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/az-elet-vendegei-fmc-2023-5.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231022T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240421T170000
DTSTAMP:20260609T102315Z
CREATED:20260217T083154Z
LAST-MODIFIED:20260609T102315Z
UID:2428-1697961600-1713718800@femuz.hu
SUMMARY:A gyűjtemény (1900-2022)
DESCRIPTION:Ladik Katalin (Újvidék\, 1942) a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa\, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult\, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. Az 1960-as évek folyamán tagja lett a konceptuális szellemiségű Bosch+Bosch csoportnak\, az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd meghatározó szereplőjévé vált. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepelt a Velencei Biennálén. 1977 és 1992 között az Újvidéki Színház színésze\, a nyolcvanas években énekesnőként a Boris Kovač zenekar tagja volt. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal\, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki\, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon–Ono-békedíjat. \n2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat nyert\, 2017-ben meghívták a kasseli documentára. A hetvenes évek közepétől számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Legutóbbi\, 2023-as megjelenése az O00000000-pus című egyéni kiállítása a müncheni Haus der Kunstban és az aacheni Ludwig Forumban volt. Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén él és alkot. Ladik olyan változatos médiumokban tevékenykedik\, mint a konkrét és vizuális költészet\, a performansz\, a hangművészet és a szobrászat. Performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. A sokrétű művész számára a test is költészetet szül. Megkérdőjelezi a nemi szerepeket és a női archetípusokat\, testét és hangját eszközként és médiumként használja. \nA kiállítás elsősorban fotográfiai alapú\, illetve videómunkákon keresztül mutatja be Ladik body art műveit és emblematikus korai\, szürrealisztikus performanszait. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2022-ladik-katalin/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/a_gyujtemeny_cover_ladik_web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231001T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231231T170000
DTSTAMP:20260611T125856Z
CREATED:20260611T125406Z
LAST-MODIFIED:20260611T125856Z
UID:3935-1696147200-1704042000@femuz.hu
SUMMARY:Erdélyi Gábor: Társításaim
DESCRIPTION:Brosúra \n\nErdélyi Gábor a 90-es években induló művész\, az ezredfordulón már generációjának egyik reprezentáns művésze\, a képzőművészeti médiumok határterületeire viszi el a látogatót. 1999-ben a Velencei Biennálén\, A techné vállalása – Posztkonceptuális objekt -\, illetve installációművészet Magyarországon című csoportos kiállításon képviselte hazánkat. Alapkoncepciója szerint a művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő\, többnyire illogikus kettősségek szimbiózisában válnak képekké. E munkák metaforák és tűnődések\, miközben szándékaim szerint segítenek az életünkre vonatkoztatható pólusokat összebékíteni.” Erdélyi Gábor\nErdélyi olyan kölcsönhatásban álló képobjektek formájában fejti ki a műfajának vizuális\, és elméleti kritikáját is érintő koncepcióit\, amelyekben már nem működnek a művészettörténeti nyelvezet általános fogalmai. Egyetlen ponton tartja szigorú határok között tevékenységét\, és ez a munkáinak végletekig professzionális technikai kidolgozottsága. Sajátos filozófiája az állítás (meggyőződés) és tagadás (kétely) kibillenthető egyensúlyát keresi\, amely paradox módon a kép hiányát helyezi fókuszába\, és téma helyett az üresség\, a bizonytalanság és az elgondolás (idea) megjelenítésének igényén épül fel. Ebben az ambivalens rendszerben a művész egyik eszköze a képet óvni szándékozó tárolódoboz\, és az ismeretlen\, anyagiságában nem létező kép. A megvalósulás két végpontja – az áthatolhatatlan anyag (márvány) és a leheletfinom tüll fedte\, keretbe foglalt anyagtalanság áttűnésének végtelen könnyűsége – között történik. A kiállítás egyik kulcsműve (és kakukktojása is) a tökéletesen kivitelezett\, rendkívüli pontossággal megalkotott képek között egy hibás\, sőt félbetörött objekt: a Baleset\, hiány\, harmónia című munka\, amelynek látványosan megrepedt polikarbonát dobozkeretében metaforikusan fejeződik ki egy elmesélt élettörténet\, a sérülés\, a hiány\, a lebegés után megtalált egyensúly vagy megnyugvás.
URL:https://femuz.hu/esemeny/erdelyi-gabor-tarsitasaim/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/Kep1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230709T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T170000
DTSTAMP:20260609T102100Z
CREATED:20260217T085609Z
LAST-MODIFIED:20260609T102100Z
UID:2458-1688889600-1694970000@femuz.hu
SUMMARY:A HELMER-transzformációk
DESCRIPTION:A HELMER-transzformációk\, Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron közös kiállítása nemcsak két művész egymás mellé rendelése\, hanem közös gondolkodás és munkafolyamat eredménye. A címben szereplő transzformáció utal egyrészt a nyers képek forrására\, másrészt a feldolgozási folyamatra. Az alkotás így a szó mind átvitt\, mind szoros értelmében mindig valamiféle transzformáció körül forog – legyen az akár mediális\, akár manuális jellegű. A kiindulási alap\, a közös munka nyersanyaga a svéd fotós\, professzor\, író és gyűjtő Helmer Bäckström (1891–1964) munkássága\, aki a Svéd Királyi Technológiai Intézet első fotográfiatanára volt: az ő digitalizált életműve alkotja két stockholmi múzeum törzsanyagát is. A két művész kisajátítás és átdolgozás útján elkészült munkáiban az összekötő kapocs\, a kiindulási pont ez a megtalált gyűjtemény lett. A korábbi munkáikkal helyenként meglepő formai átfedéseket és vizuális analógiákat rejtő anyag ideális platformot nyújtott a kiállítást megelőző közös munkához. Az experimentális folyamatok\, mediális transzformációik által létrejött képek olyan eddig nem alkalmazott fotókészítési eljárásokkal valósultak meg\, amelyekben az újraalkotás\, újrakonstruálás fogalmai témakörök szerint értelmeződnek át: kép és tér kapcsolata\, kép és hordozó kapcsolata\, kép mint tárgy\, kép mint tér. \nKútvölgyi-Szabó doktori kutatásaiban a képiség és a térbeliség tudásban betöltött szerepe kerül elő\, a kép mint információhordozó\, amely a megjelenítéssel párhuzamosan bizonyos információkat szükségszerűen kitakar\, eltorzít vagy félreértelmezhetővé tesz. Hajtogatott\, deformált műveivel a képek többnézetűvé tételére\, egyfajta térbeliesítésre tesz kísérletet. Dobokay munkáiban a fotó mint médium\, mint formálható kiindulási alap kap hangsúlyt\, színezve az oktatás\, tudásátadás tematikájával. Experimentális műveit általában a fotó szerkezetéről való gondolkodás\, a médium határainak kitágítása jellemzi. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/dobokay-mate-es-kutvolgyi-szabo-aron/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/dobokay-kutvolgyi-helmer-transformations-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230625T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240526T170000
DTSTAMP:20260611T130603Z
CREATED:20260611T130345Z
LAST-MODIFIED:20260611T130603Z
UID:3941-1687680000-1716742800@femuz.hu
SUMMARY:A formák ritmusa
DESCRIPTION:Barcsay Jenő\, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének iskolateremtő életműve szervesen kötődik Szentendre városához. A klasszikus hagyományok és a modern művészeti törekvések mellett folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg művészi látásmódjának alakulását. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A Duna-parti kisváros távlati látványa\, szűk utcái\, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat\, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan\, s melyek végigkísérték alkotói útján. Az erdélyi származású Barcsay Jenő a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei\, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai\, illetve számos hazai művésztelepen tett látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet\, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le\, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-formak-ritmusa/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=application/pdf:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/barcsay_jeno_a_formak_ritmusa_cover.pdf
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230617T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230910T170000
DTSTAMP:20260611T122448Z
CREATED:20260611T122421Z
LAST-MODIFIED:20260611T122448Z
UID:3930-1686988800-1694365200@femuz.hu
SUMMARY:Cataracta
DESCRIPTION:Brosúra \n\nHajdú D. András 1981-ben született Budapesten. Angol irodalomból szerzett diplomát\, a szakdolgozatát az amerikai háborús fotográfiáról írta. Jelenleg szabadúszó fotósként dolgozik\, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár\, és a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig huszonnyolc díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton\, közöttük háromszor kapta meg a nagydíjat.\n2020-ban elnyerte a rangos amerikai Pictures of the Year International pályázat második díját “Local News Picture Story” kategóriában (azzal a kongói sorozattal\, amelynek bemutatására a jelenlegi kiállítás irányul)\, 2015-ben szintén elnyerte a Pictures of the Year International “feature picture story” első díját. Három alkalommal nyerte el a Pécsi József Ösztöndíjat\, 2013-ban a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíját\, továbbá kétszer a Hégető Honorka multimédia nagydíját. 2013-ban elsőként lett Hemző Károly-díjas. 2018-ban Minőségi Újságírásért díjban részesült egy komplex multimédiás cikksorozatért.\nAz elmúlt 15 évben a világ számos pontján dolgozott\, a pekingi olimpiától kezdve a New York-i jazzklubokon át a kongói esőerdőig\, újabban az ukrán háborút dokumentálja. A hazai sajtón kívül olyan megrendelőknek fotózott\, mint a National Geographic\, The Telegraph\, a Politico\, a Forbes\, a Bloomberg\, az ENSZ vagy a Tages Anzeiger. \nCataracta – Múlóban a sötétség \nHajdú D. András hosszú távú dokumentarista fotóesszéje a Kongói Demokratikus Köztársaságba vezet el minket. Ezt a széttagolt\, járványokkal és humanitárius krízisekkel sújtott országot nem könnyű a maga teljességében jellemezni; a sűrű szövedéken\, amit összetett múltja\, kaotikus jelene és bizonytalan jövője alkot\, nehéz átvilágítani\, de Hajdú D. András egy személyes történetre és annak szétsugárzó hatókörére fókuszálva kísérletet tesz rá\, hogy megmutassa ezt a távoli\, idegen\, ellentmondásos\, de mégis lenyűgöző világot.\nTörténetének középpontjában Dr. Hardi Richárd magyar szemorvos és szerzetes áll: a kongói Kelet-Kasai tartomány fővárosában\, Mbuji-Mayiban él és dolgozik huszonnyolc éve\, innen indul missziós útjaira\, a megye eldugott szegleteibe\, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek is\, akik akár 600–800 kilométerre laknak a szemészeti centrumtól.\nHajdú D. András fotósként és dokumentumfilmesként nyolc éve csatlakozott az orvosi misszióhoz\, idáig összesen háromszor töltött hosszabb időszakot Kongóban\, 2015 és 2022 között.
URL:https://femuz.hu/esemeny/cataracta/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/hajdu_d_andras_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230521T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250202T170000
DTSTAMP:20260611T084059Z
CREATED:20260611T084059Z
LAST-MODIFIED:20260611T084059Z
UID:3925-1684656000-1738515600@femuz.hu
SUMMARY:Paletták
DESCRIPTION:Brosúra \n\nÚj állandó kiállítás-sorozatunk Czóbel Béla társadalmi kapcsolatainak szövevényes hálóját tárja fel\, amely a 20. század eleji európai művészetet jellemző viharos változások közepette alakult ki. 2021-ben először vontunk párhuzamot Czóbel életműve és második felesége\, Modok Mária alkotása között. A folytonosság érzését teremtve ezúttal a két művész legfontosabb szakmai és személyes kapcsolataiba nyerhetünk betekintést. Visszaemlékezések\, interjúk\, fotók\, levelek\, valamint a Szépművészeti Múzeum\, a Magyar Nemzeti Galéria\, a fehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjtemény\, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum\, az Antal-Lustig kollekció\, Klein Gábor\, Nagy András\, Feuer András és Haas János ritkán látott darabjai együtt rajzolják ki a különböző alkotói pályákat és a közös utakat.\nAz 1975 óta fennálló Czóbel Múzeum tereiben az egymást keresztező művészpályák\, a francia Nabis és a Fauves\, a magyar Vadak\, a plein-air felől érkező domináns személyiségek Rippl-Rónai József\, Kernstok Károly\, Báró Hatvany Ferenc így rendhagyó módon\, kapszula-kiállítások formájában jelennek meg. Egy-egy munkát láthatunk olyan művésztársak munkásságából\, mint Berény Róbert\, Gráber Margit\, Egry József\, Ilosvai-Varga István\, Kmetty János\, Perlrott Csaba\, Szántó Piroska\, Tihanyi Lajos\, Vörös Géza\, Ziffer Sándor\, akik a harminc évig együtt élő művészházaspár közös\, vagy múltbeli életében különleges szerepet játszottak. Czóbel korán kibontakozó nemzetközi hírnevét meghatározó párizsi atmoszférát egy művészi másolatokból álló grafikai szekció idézi fel Henri Matisse\, Amedeo Modigliani\, Pablo Picasso\, Auguste Renoir\, Paul Cézanne\, Marc Chagall\, és eredetiben George Braque művein keresztül.
URL:https://femuz.hu/esemeny/palettak/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/czobel_palettak_820_x_360-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230430T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231001T170000
DTSTAMP:20260326T075324Z
CREATED:20260124T094931Z
LAST-MODIFIED:20260326T075324Z
UID:1628-1682841600-1696179600@femuz.hu
SUMMARY:Vajda\, a Próféta
DESCRIPTION:Katalógus \n\nKözel egy évtized után újra megnyitja kapuit a Vajda Múzeum\, ahol megújult kiállítással mutatjuk be Vajda Lajos (1908–1941) páratlan életművét. A fiatalon elhunyt Vajda Lajos felvállaltan a hagyományokból merítő\, de azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a 20. század legfontosabb\, legnagyobb hatású alkotójává emelik őt. A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át\, a teljesen egyéni hangvételű transzparens rajzoktól az élete utolsó éveiben kibontakozó organikus-absztrakt művekig bezárólag konzekvensen épülő munkásságán keresztül válik érzékelhetővé egy koherens\, világképteremtő szándékot mutató életmű. \nA Vajda\, a Próféta című kiállítás kizárólag Vajda Lajos műveire koncentrálva három fogalmi és tematikus egység mentén csoportosítja az életmű téri ábrázolással kapcsolatos problémaköreit\, és fejti ki ezek kapcsolatát a korabeli szellemtörténeti és történelmi eseményekkel. A kiállítás felépítése nem kronologikus sorrendet követ; egyfajta szintézist feltételezve Vajda élete vége felé készült műveinek bemutatásával kezdődik\, majd a további termekben sorra veszi\, hogy milyen megfigyeléseken keresztül és vizuális kísérletek során jutott el Vajda a saját korát megelőző nagy szénrajzok absztrakciójáig. \nA kiállítás így a rövid\, alig 15 év alatt kibontakozó életművet teljes egészében és a művészi látásmód alakulására koncentrálva vizsgálja\, egymás mellé helyezve és párhuzamosan tanulmányozva a kora harmincas években készült montázsokat\, az 1936 körül készített vonalas rajzokkal\, illetve az 1939-től egyre dominánsabbá váló formai absztrakcióval. Vajda munkamódszerének vizsgálata során több kétoldalas műve is kiállításra kerül\, közöttük olyan alkotások is\, amelyet a közönség korábban nem láthatott.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-a-profeta/
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/vajda_cover.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230414T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T180000
DTSTAMP:20260609T101830Z
CREATED:20260506T095940Z
LAST-MODIFIED:20260609T101830Z
UID:3395-1681466400-1694973600@femuz.hu
SUMMARY:Tarsolylemezek
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA Kárpát-medence 10. századi\, honfoglalás kori hagyatékának különösen emblematikus leletei a veretekkel vagy lemezzel díszített tarsolyok. Az övön viselt bőrtarsoly főként a férfi temetkezések melléklete\, melyben a mindennapi élet során használt apró tárgyakat\, elsősorban a tűzgyújtáshoz használt eszközöket tárolták. A tarsolyok teljes fedőlapját beborító lemezek viseletének szokása már az új hazába költözött magyarok szállásterületén alakult ki\, a kalandozó hadjáratok biztosította nemesfémbőségnek köszönhetően. Az utóbbi évek régészeti kutatásai eredményeként ugyanakkor a Kárpátoktól keletre\, Kelet-Európa kora középkori régészeti hagyatékában is egyre nagyobb számban kerül elő ez a tárgytípus. A kutatás a tarsolyos sírok előkerülését sokáig többnyire a Dunától keletre\, főként a Tisza-vidékre helyezte. Az elmúlt évtizedek progresszív beruházási hullámainak hatására számos feltárást végeztek a régészek az eddig a kutatás számára ismeretlen területeken is. Így a Ferenczy Múzeumi Centrum is több új honfoglaláskori temetőből előkerült leletanyaggal gazdagodott. \nA tervezett kiállítás szenzációja\, hogy nemcsak a nagyközönség\, de a szakma is most láthatja először együtt az összes\, a mai Magyarország területéről előkerült tarsolylemezt\, köztük a néhány hónapja feltárt két\, Pátyon előkerült példányt. A Magyar Nemzeti Múzeummal közösen megrendezett kiállításon a lemezek mellett a pátyi temető gazdag anyagából is szeretnénk több leletet bemutatni. A zárt temető és a tarsolyos sírok leleteit először Szentendrén láthatja majd a közönség. \nA kiállításhoz angol és magyar nyelvű katalógus is kapcsolódik\, valamint a kiállítás-megnyitóval egy időben háromnapos nemzetközi régészeti konferencia is kezdődik\, melyen a honfoglalás korának új kutatási eredményeit foglalják össze a szakemberek\, a nyelvészettől a régészeti lelteteken át a történeti vonatkozásokig. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/tarsolylemezek/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/05/tarsolylemezek-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230407T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230604T170000
DTSTAMP:20260611T083231Z
CREATED:20260611T083231Z
LAST-MODIFIED:20260611T083231Z
UID:3921-1680854400-1685898000@femuz.hu
SUMMARY:Reproductio
DESCRIPTION:Brosúra \n\n\n\n\nA PhotoLab terébe tervezett kiállítás Regős Benedek korábbi\, valamint csak erre a kiállításra készülő újabb munkáit mutatja be. Regős több projektjében is a fotográfia\, mint reprodukciós eszköz kérdéskörével foglalkozik. A Szentendrén megvalósuló tárlaton a helyi művészeti örökség és a Ferenczy Múzeum gazdag gyűjteményének kontextusába ágyazva a 2018-as önálló kiállítás a White Balance tematikáját folytatja és terjeszti ki. További aspektusokból vizsgálja az egyedi műtárgy és annak fotografikus úton sokszorosítható és terjeszthető másolatának problematikáját. Rávilágítva a fotografikus visszaadás ellentmondásaira\, a technikai képtől elvárt “személytelen” pontosság és a mögötte rejtőzködő\, de annál fontosabb alkotói folyamatok szerepére. Munkáiban foglalkozik a fotográfia művészettörténeti ismereteinkben betöltött szerepével\, a reprodukciós folyamat különböző szakaszaival\, valamint a “kész” reprodukció fizikai megjelenéseivel.
URL:https://femuz.hu/esemeny/reproductio/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/regos_cover4-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230406T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230625T170000
DTSTAMP:20260609T101619Z
CREATED:20260217T090028Z
LAST-MODIFIED:20260609T101619Z
UID:2467-1680768000-1687712400@femuz.hu
SUMMARY:Kontra
DESCRIPTION:A Szentendrén élő és alkotó Hajdú László az itt szárba szökkenő vizuális nyelvnek\, a konstruktív festészetnek képviselője\, a mai napig meghatározó\, budapesti Stúdió kiállítások 1966-os tárlatán mutatkozott be\, majd a hetvenes\, nyolcvanas években a Műcsarnok a Dorottya Galéria\, és a Francia Intézet is rendezett neki kiállítást. Később több külföldi csoportkiállításon vett részt Budapesten\, Berlinben\, Limburgban\, Madridban\, Münchenben\, és mindvégig az Új Művésztelep tagjaként Szentendrén. 1963-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán\, mesterei Domanovszky Endre\, Kádár György\, Barcsay Jenő voltak. Ezután bekapcsolódott a nemzetközi kapcsolatrendszerbe\, tanulmányutakat tett Stuttgartban\, Münchenben\, Franciaországban\, Olaszországban. 1966-1969 között Derkovits-ösztöndíjas. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját 2003-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott. \nAlapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek\, az Art’éria Galériának. 1968-tól él Szentendrén. Hosszú évek következetes munkájával hozta létre sajátos formarendszerét\, amelyben a megszokott négyszögű képformától való eltérés és az expresszív\, plasztikus részletekben gazdag\, lírai geometria lett a védjegye. A redukált színkészlettel és geometriai alakzatokkal\, a megszokott ecset helyett festőkéssel létrehozott festmény-objektjei tömegükkel is alakítják az őket körülvevő teret. Saját szavaival a művei „belső víziók metaforái” olyan egyensúlyi helyzeteket teremtenek meg\, amelyek a valóságban egy finom mozdulattal kizökkenthetők lennének. Archaikus\, prehisztorikus hangulatú munkáiban a természeti erők\, a föld\, víz\, levegő\, tűz (nap) megjelenési formáit keresi. A kiállításon legújabb festménysorozatát és ezek alapján készült 10 grafikai lapját láthatja a közönség. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/hajdu-laszlo/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/hajdu-laszlo-kontra-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230205T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230226T170000
DTSTAMP:20260124T093514Z
CREATED:20260124T093514Z
LAST-MODIFIED:20260124T093514Z
UID:1622-1675584000-1677430800@femuz.hu
SUMMARY:Szentendre KÖZÉPen
DESCRIPTION:2022 tavaszán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén egy teljes évfolyam mintegy 250 hallgatója készített terveket Szentendre hét különböző helyszínére. A hallgatók a féléves munka során\, helyi közösségi kezdeményezések\, intézmények igényeire szabva\, a város izgalmas és sokrétű téri helyzeteit megismerve alkották meg vízióikat Szentendre lehetséges új közösségi épületeiről. A tárlat a legérdekesebb terveket és maketteket mutatja be. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/szentendre-kozepen/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/kozep_cover2-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230128T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230521T170000
DTSTAMP:20260609T101459Z
CREATED:20260124T093727Z
LAST-MODIFIED:20260609T101459Z
UID:1625-1674892800-1684688400@femuz.hu
SUMMARY:A tökéletesség pillanatai
DESCRIPTION:A Szentendréhez és a város művészeti életéhez kötődő alkotók klasszikus modern és kortárs magyar szobrászművészeti alkotásait bemutató kiállítás nyílik 2023 januárjában a Kmetty Múzeumban. A Ferenczy Múzeumi Centrum szobrászati gyűjteményét jellemezően formáló és azt reprezentáló összeállításban az átfogó tendenciák\, stílusok és kiemelkedő művészeti karakterek bemutatása révén megismerhetjük a plasztikák tökéletes anatómiára\, a részletekre és a történetmesélésre való összpontosítása mellett a “felszín alatti” érzékelés kifejezésmódjait. A látvány és az attól való elvonatkoztatás tökéletes pillanatainak ábrázolásain a fény és árnyék\, anyag és forma játékának kölcsönhatásai domborodnak ki. \nKiállító művészek: Asszonyi Tamás\, Ifj. Blaskó János\, Csíkszentmihályi Róbert\, Farkas Ádám\, Farkas Zsófia\, Ferenczy Béni\, Holdas György\, Imre Mariann\, Kerényi Jenő\, Kucs Béla\, Ligeti Erika\, Lois Viktor\, Matyófalvi Gábor\, Mészáros Dezső\, Németh Ágnes\, Papachristos Andreas\, Rózsa Péter\, Smetana Ágnes\, Szentirmai Zoltán\, Z. Gács György.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-tokeletesseg-pillanatai/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a_tokeletesseg_pillanatai_3-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221204T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221218T170000
DTSTAMP:20260610T111040Z
CREATED:20260610T111040Z
LAST-MODIFIED:20260610T111040Z
UID:3918-1670140800-1671382800@femuz.hu
SUMMARY:Építészeti tervpályázat kiállítás
DESCRIPTION:Szentendre Város Önkormányzata és a Ferenczy Múzeumi Centrum felkérésére\, az Építész Mester Egylet Mesteriskola felvételi tervpályázatára számos továbbgondolásra érdemes munka érkezett be. Az építészszakos hallgatók feladata volt a római kori erőd\, a Castrum környékének újragondolása\, a Paprikabíró utca és Dunakanyar körút menti buszparkolóba érkező nagy tömegű kiránduló számára a helyi komfort biztosítása és a városba jutásuk biztonságosabbá tételének építészeti- és környezetrendezési megoldása.\n“Szentendrén az utóbbi évtizedek aránytalanul aszimmetrikus városfejlődése folyamatos környezeti értékvesztéssel jár. A 11-es úton kívül Pannónia-teleptől Boldog-tanyáig huszonötezer ember lakik kellemes kertvárosi\, autós életformában\, miközben a belváros lassan\, de biztosan skanzenizálódik. A Duna-part és a Bükkös-part kivételével romlik a hétköznapi élet tereinek minősége. Szupermarketek\, HÉV-végállomás\, bíróság\, posta\, földhivatal\, piac egy brutális autópálya mentén. Az alultervezett Dunakanyar körút a város főutcája és a közepén régészek generációi évtizedek\, talán egy évszázad óta várják az Ulcisia Castra ókori maradványainak feltáráshoz szükséges anyagi forrásokat. Közben drótkerítések mentén botorkálnak az emberek\, pedig óriási szükség lenne a városi élet 21. századi közösségi tereire\, például egy városi parkra. A posztgraduális építész mesteriskola most induló 27. ciklusa számára felvételi pályázati témaként adtuk ki a nagyparkoló\, az egykori gépállomás raktársora\, a Castrum területe és a városközpont – régészeti feltárásokkal párhuzamosan is megvalósítható – térbeli kapcsolatának problémáját. A pályázatra 39 terv érkezett be sok ötlettel és javaslattal.” – Golda János\, az Építész Mester Egylet elnöke
URL:https://femuz.hu/esemeny/epiteszeti-tervpalyazat-kiallitas/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/epiteszeti-tervpalyazat-kiallitas-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221203T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230430T170000
DTSTAMP:20260610T110631Z
CREATED:20260610T110631Z
LAST-MODIFIED:20260610T110631Z
UID:3915-1670054400-1682874000@femuz.hu
SUMMARY:Két Paletta
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA Két Paletta újranyitásának újdonsága lesz az FMC gyűjteményéből Czóbel Béla két nagyméretű női portréja\, korai németországi grafikái\, valamint Modok Mária Matisse-os csendélete\, és absztrakt városképe\, valamint Klein Gábor magángyűjtő becses darabjai közül egy Czóbel önarckép és egy kislányportré. \nA közkedvelt művészpár kapcsolata a harmincas évek derekán kezdődött. Czóbelt Lehel Ferenc festő hozza a városba\, ekkor ismerkedik meg Modokkal. A körülmények úgy hozzák\, hogy hosszú bensőséges levelezésük alatt 1939-re mindkettőjük házasélete megszakad\, és egy év múlva\, szilveszterkor egybekelnek Szentendrén. A művészpár kivételes helyzetben van azzal\, hogy az 1946 utáni kulturális bezártságban\, amikor megszűnnek az egyesületi találkozók is\, ők szabadon utazhatnak\, Párizsban találkozhatnak régi barátaikkal\, ott tölthetik a teleket.\nA képzeletbeli művészeti utazás Czóbelnek a 60-as években Szentendrén\, és az utolsó években a Kelenhegyi műteremben készült bensőséges hangulatú képeivel indul. Melléjük kerülnek Modok Mária Párizsban és Szentendrén festett virágcsendéletei\, enteriőrök\, amelyeken felismerhetőek a múzeumra hagyott bútoraik\, dísztárgyaik\, a Czóbel-házat körülvevő kert\, a Kelenhegyi műterem udvarra nyíló üvegajtaja\, a nagy piros napernyő\, amely alatt egykor Mária üldögélt\, már szinte emlékképekként tűnnek elő a derűs színek és vonalak sűrűjéből. A hintaszék és a komód több festményen szerepelnek\, itt most felidézik a küzdelmes\, de tevékeny életet élő két kiváló művész egymást támogató\, derűs jelenlétét Szentendrén. A kiállítás anyaga aztán tematikai osztásban mutatja be egymás mellett az életműveket. A korai alkotások mellett\, önarcképeken\, gyermekábrázolásokon\, aktokon és városképeken keresztül tekinthetünk bele a két egymás mellett futó alkotói munkába.
URL:https://femuz.hu/esemeny/ket-paletta-3/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/Picture1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221016T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221030T170000
DTSTAMP:20260609T101300Z
CREATED:20260124T095516Z
LAST-MODIFIED:20260609T101300Z
UID:1636-1665907200-1667149200@femuz.hu
SUMMARY:Csendek
DESCRIPTION:Deim Pál (1932-2016) a hatvanas években induló magyar neoavantgárd képzőművészet fontos alakja. Művészete egyedi módon egyesíti a nyugat-európai modernista festészeti hagyományt a pravoszláv motívumvilággal és a hűvös geometrikus absztrakciót az emberközpontú\, érzelmes kifejezésmóddal. Életműve\, amelyben néhány jellegzetes motívum segítségével kutatja az emberi tapasztalat alapkérdéseit\, sajátos metszetét adja kora kelet-közép-európai művészetének. \nHa egyetlen szóban kellene összegezni munkásságának lényegét\, talán a „csend” fogalma lenne a legalkalmasabb. Korai\, a szentendrei festészeti hagyományokon alapuló munkáit spirituális csend övezi\, amit a téralakítás problémájának elmélyült tanulmányozása vált fel a hetvenes években. Bár erotikus témájú képei és élénk színű idős kori művei kicsit „zajossá” válnak\, a „csend” különböző aspektusai áthatják a közel hat évtizedes alkotói pálya vissza-visszatérő témáit. Kiemelkedő jelentőségűek az áldozathozatal és a gyász témáját feldolgozó festmények és emlékművek\, illetve az élet folytonosságáról és az elmúlásról alkotott narratívákat kutató\, kontemplatív alkotások. \nDeim Pál pályájának jelentős részét meghatározta a Kádár-korszak kultúrpolitikai összefüggésrendszere\, amelyben a szocialista realizmust megtagadó művészi pozíciója problémásnak számított\, de a hetvenes évek közepére szakmailag elismert alkotóvá vált. A rendszerváltás utáni években a klasszikussá érő neoavantgárd generáció tagjaként számos állami elismerésben részesült\, 1993-ban Kossuth díjjal\, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. \nA művész születésének 90. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő kiállítás az életmű friss szempontú áttekintésére vállalkozik\, amelyben az alkotói korszakok ismertetése mellett nagy hangsúlyt kap Deim Pál sajátos motívumhasználatának és absztrakciójának elemzése\, valamint a téralakítás kérdésköre mind a festmények és plasztikák\, mind a köztéri művek vonatkozásában. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/deim-pal/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/Epiteszet1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221008T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230129T170000
DTSTAMP:20260610T105114Z
CREATED:20260610T105114Z
LAST-MODIFIED:20260610T105114Z
UID:3909-1665216000-1675011600@femuz.hu
SUMMARY:Csontó Lajos – Egybeesés
DESCRIPTION:Brosúra \n\nEmléktöredékek\, érzetek\, sejtések\, megélt és képzelt érzelmek\, hangulatok véletlenszerű találkozása\, pillanatnyi együttállása\, időben és térben való alkalmi összhangzata jellemzi a kiállítást. Egy filmszerű történetben járunk\, melyben az események alakulását a saját projekcióink\, emlékbetöréseink\, asszociációink formálják és alakítják. Az alkotó egy érzéki teret hoz létre\, mely keretet és felületet ad az emóciók\, emlékek előhívásához\, kivetüléséhez. Az egységes hangulatú installációs teret három képcsoport alkotja: a falra kasírozott nagyméretű plakátok\, a középformátumú monokróm printek\, és a kisméretű színes képi „felvillanások”.\nBár az Egybeesés egy fotó alapú kiállítás\, mégsem az egyes fotográfiákon van a hangsúly\, hanem installációs jellegéből adódóan a „teljesség” elérése a szándék\, egyféle „totális” élmény\, amit a képcsoportok összhatása és az elrendezés dramaturgiája teremt meg.\nCsontó Lajos a Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott 1990-ben. 1992-95-ig Derkovits ösztöndíjas\, 2007-ben Munkácsy-díjat és az NKA kiemelt alkotói támogatását kapja\, valamint Kutyaév című kötetéért 2022-ben elnyeri a legjobb magyarországi fotókönyvnek járó Rosti Pál díjat. A Római Magyar Akadémia és a párizsi Cité Internationale Des Arts ösztöndíjasa\, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design Tanszékének habilitált egyetemi docense. A Vajda Lajos Stúdió tagja.
URL:https://femuz.hu/esemeny/csonto-lajos-egybeeses/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/csonto_egybeeses_rgb-01-1444x2048-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220930T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221218T170000
DTSTAMP:20260610T104351Z
CREATED:20260610T104228Z
LAST-MODIFIED:20260610T104351Z
UID:3905-1664524800-1671382800@femuz.hu
SUMMARY:Képtelenség
DESCRIPTION:Brosúra \n\nEgy kultúra elemei sokfelől származhatnak\, de jöjjenek bárhonnét\, végül többé-kevésbé harmonikus mintázattá szövődnek\, és ez a konfiguráció határozza meg az emberek mindennapi\, társadalmi\, szertartásos és közönséges viselkedését. De soha nem szigorúan és nem is teljesen. Egy kulturális mintázat mindig tartalmaz annyi össze nem illő elemet\, hogy termékeny vagy romboló feszültségek keletkezhessenek benne\, s még a legharmonikusabb is nagy egyéni variációt megengedő laza keretként képzelhető el csupán. Ez a feszültség és tolerancia eredendően hozzátartozik Pacsika Rudolf kultúrfelfogásához. Pacsika kultúr-mintatárára nyilvánvalóan hatottak az erős „kultúrmorfológiai” divatok – hiszen még olyan kritikus eleme sem vonhatta ki magát hatása alól\, hogy túlságosan ragaszkodjon bármiféle merev meghatározókhoz és meghatározásokhoz. Pacsika tudja\, hogy minden kultúra életéhez elengedhetetlenül hozzátartozik a szüntelen változás. Pacsika\, mint kulturális ökológus szilárd „szuperorganikus” képződményekként képzeli el a kultúrát\, amikbe bediffundálhatnak és törvényszerűen be is diffundálnak idegen elemek\, ám nem átalakítók és\nhelyettesítők gyanánt\, hanem „additív inkrementumok”-ként\, amelyek ugyan – kivált\, ha párhuzamos irányú belső „innovációk”-hoz adódnak – annyira felgyűlhetnek\, hogy akár a felismerhetetlenségig megváltoztathatják a művet\, de ez a változás soha nem organikus evolúció eredménye. A „hatalom” lényege – hogy a kultúra mit enged látni\, érezni és tudni\, vagy\, hogy mi az\, amit korlátoz\, vagy tilt látni\, érezni\, tudni. Az elfogadható\, hogy a kultúra erőteljesen alakítja azt a valóságot\, melyben az emberek tevékenykednek\, és ezt a valóságot kritikus szemmel méregeti: miért van ez és miért nem más? Fontos megjegyezni\, hogy ez a nézőpont részben különbözik attól a szemlélettől\, amely a kultúrát misztifikálásnak tekinti.
URL:https://femuz.hu/esemeny/keptelenseg/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/pacsika-rudolf-fb-event.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220925T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221030T170000
DTSTAMP:20260610T102413Z
CREATED:20260610T102232Z
LAST-MODIFIED:20260610T102413Z
UID:3900-1664092800-1667149200@femuz.hu
SUMMARY:Yorgos: Hommage – message à Kurtág György
DESCRIPTION:Yorgos\, mondhatnánk kissé patetikusan\, lényegében a beavatott odüsszeuszi ember\, aki a technikai csábítás szirénjei közt hajózott ki a kreativitás tengerére. A zene/képi lejegyzés konvenciói régóta lehetővé teszik a tér-zene-(meg)tapasztalás kvázi poétikai lehetőségeinek kiaknázását: ez hagyományosan is megtörténhet\, mégpedig a notáción\, a konvencionális jelrendszeren belül. A kvázi notáció(szerű)megközelítést és a zenei grafikát építi be Yorgos az alkotásaiba\, mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül a zene keletkezését és fejlődését\, az emberi beszéd\, festői gesztus és írás kialakulását\, mint az emberi gondolatok közvetítésére\, maradandó megőrzésére irányuló törekvést. A kép lehet grafikaként\, vizuális kompozícióként értelmezett partitúra\, illetve a zenei megvalósulás folyamatában kialakított tárgy. A zene képpé válásával ellentétes irányú folyamat a kép vagy tárgy zenévé válása. A kotta\, illetve a zenei notációra használt papír mintázatainak egybejátszásán is alapulhatna\, de olyan kompozíció is születhet\, mely közvetlenül a notációs papír hibáira épül. Azaz egyfajta polifónia\, sokhangúság szerkesztésmódja jelenik meg Yorgosnál\, amelyben elsődleges\nfontosságot kap az egyes „szólamok” önállósága\, amely elsősorban abban mutatkozik meg\, hogy – a homofóniával ellentétben – nincs kíséret viszony a „szólamok” között\, hanem a „szólamok” közel egyenlő arányban részesednek a vezető és az alárendelt szerepből\, miközben megtartják függetlenségüket. Ritmikus rétegződés jön létre\, ahol a két vagy több „szólam” ritmikus aktivitása különböző\, de egymással szorosan összefüggő szinten mozognak. Yorgos polifóniájában minden „szólam” egy-egy önállóan is értelmezhető egység\, s ezen egységek együttes hangzásában a harmóniák nem mint vezérlő elv\, hanem mint következmény jelennek meg.
URL:https://femuz.hu/esemeny/yorgos-hommage-message-a-kurtag-gyorgy/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=application/pdf:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/yorgos_fogadofal.pdf
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220923T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221130T170000
DTSTAMP:20260612T103548Z
CREATED:20260610T101133Z
LAST-MODIFIED:20260612T103548Z
UID:3897-1663920000-1669827600@femuz.hu
SUMMARY:Láthatatlan jelenlét 4.0
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeumi Centrum “Kortársítás” módszertani projektjének keretében létrejött kiállítás negyedik alkalommal Vácott mutatkozik be. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének alkotásai a váci Tragor Ignác Múzeum és a váci Madách Imre Nonprofit Kft. gyűjteményének darabjaival lépnek párbeszédre. A “jelenlét”\, a “hiány” és a “kommunikáció” fogalmai mentén válogatott művek hálózata egy felfedezésre\, játékra ösztönző projektteret hoz létre – kimondottan kamaszok számára.\nA múzeumpedagógusok együttműködésében\, múzeumpedagógiai szempontok szerint rendezett tárlaton asszociációs játékokkal és egy társasjáték segítségével keressük a válaszokat a műalkotások által feltett kérdésekre – közösen próbálunk válaszolni az olyan nagy horderejűekre is\, mint például:\nhogyan tudnánk elmagyarázni egy földönkívülinek\, hogy mi a művészet? \nKiállító művészek:\nAnna Margit\, Ásztai Csaba\, Csontó Lajos\, Petar Čornatović\, Deim Balázs\, Fillenz István\, Győrffy Sándor\, Holdas György\, Ilosvai Varga István\, Kis Varsó\, Kmetty János\, Koltai-Dietrich Gábor\, Károlyi Zsigmond\, Korniss Dezső\, Kovács Ferenc\, Kósza Sipos László\, Körösfői-Kriesch Aladár\, Lőrincz Tamás\, Ország Lili\, Paizs Goebel Jenő\, Sorin Neamţu\, Szabó Ábel\, Szakáll Ágnes\, Sziebert-Tóth Judit\, Szirtes János\, Tóth Eszter\, Tóth István\, Vajda Lajos\, Várady Róbert\, Vincze Ottó\, Végh Dezső\, Vojnich Erzsébet
URL:https://femuz.hu/esemeny/lathatatlan-jelenlet-4-0/
LOCATION:Pannónia-ház\, Hincz terem\, Vác
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/495806232_9203217246450163_1178572342849552746_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220730T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220918T170000
DTSTAMP:20260610T094547Z
CREATED:20260610T094547Z
LAST-MODIFIED:20260610T094547Z
UID:3893-1659168000-1663520400@femuz.hu
SUMMARY:Szellemek találkozása
DESCRIPTION:Brosúra \n\nFridvalszki Márk Berlinben élő és alkotó képzőművész\, a Bécsi Iparművészeti Egyetemen kezdte tanulmányait\, majd 2011-ben a Képzőművészeti Akadémián diplomázott\, később Lipcsében posztgraduális mesterképzésen vett részt. 2014 óta a Technologie und das Unheimliche (jelentése közelítő fordításban: Technológia és a Kísérteties) nevet viselő kiadói projekt és művészeti kollektíva alapítója és grafikus szerkesztője. \nZemlényi-Kovács Barnabás\, a művésszel évek óta együttműködő teoretikus interpretációjában Fridvalszki Márk alkotói módszere egyfajta „archeo-futurológia”\, az elveszett jövők\, modernista víziók szónikus és vizuális maradványainak következetes feltárása egy jövő utáni\, időtlen korban. Kollázs-szerűen építkező alkotói gyakorlata a késő modernizmus formakészletéből\, a kora 90-es évek szubkultúráiból és ezek utópikus pillanatainak szellemiségéből merítkező erőket kívánja aktiválni. \nJelen kiállításon a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményében kiemelt helyet elfoglaló\, a tér falain megjelenő Deim Pál\, Korniss Dezső és a ma is aktív Keserű Ilona inspiráló művészi magatartása\, már toposszá\, ikonikussá vált kozmikus képi motívumai közvetetten idéződnek meg Fridvalszki munkáiban. A Képtárban a művész legutóbb készült festményei\, a Ferenczy Múzeum Centrum gyűjteményéből válogatott munkák\, és egy a múzeummal közösen készített szerigráfiai sorozat kerül bemutatásra\, a Fridvalszki személyes védjegyévé vált murális alkotások és hanginstalláció társaságában.
URL:https://femuz.hu/esemeny/szellemek-talalkozasa/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/fridvalszki-mark-image-01-1536x1097-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220722T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221023T170000
DTSTAMP:20260609T101150Z
CREATED:20260124T095109Z
LAST-MODIFIED:20260609T101150Z
UID:1631-1658476800-1666544400@femuz.hu
SUMMARY:ANNA MARK - Árnyékok és jelek
DESCRIPTION:Anna Mark 1928-ban született Budapesten. 1946 és 1950 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1950 és 1955 között a Nemzeti Bábszínház díszlettervező műhelyében dolgozott. Ez idő alatt baráti kapcsolatot ápolt az Európai Iskola alkotóival\, mint például Ország Lilivel\, Bálint Endrével\, Vajda Júliával. Miután 1956-ban elhagyta Magyarországot\, a németországi Saarbrückenben élt\, majd 1959-ben Párizsban telepedett le\, ahol ma is él és dolgozik. 1964 óta számos magángalériában\, kortárs művészeti központban és múzeumban állították ki munkáit Franciaországban\, Németországban\, Nagy-Britanniában\, Norvégiában\, Svájcban és Magyarországon. \nMark olyan vizuális nyelvet fejlesztett ki\, melyet a legkülönbözőbb források ihlettek\, így az anyagok\, gesztusok és szimbólumok összetett fúziójává áll össze minden egyes alkotása. A szürrealista képi világgal való foglalkozása pályafutása korai szakaszában alapjául szolgált a fizikai tárgyak természetének és anyagiságának folyamatos vizsgálatához. \nHűen az építészeti érdeklődéshez\, valamint a konstrukció és az érzelmi erő közötti ügyes egyensúlyhoz\, Anna Mark munkái reliefekben\, gouache-okban\, tollrajzokban\, aquatintákban és metszetekben bontakoznak ki. Munkásságára egészen a mai napig az építészeti kompozíciók gyakorolnak nagy hatást\, ám művei a geometria szigorú rendjében a világ rendjének valóságát és ihlető erejét közvetítik. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/arnyekok-es-jelek/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/anna_mark_fmc_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220624T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220925T170000
DTSTAMP:20260609T121550Z
CREATED:20260609T121550Z
LAST-MODIFIED:20260609T121550Z
UID:3873-1656057600-1664125200@femuz.hu
SUMMARY:Az idő metszeteiben
DESCRIPTION:Brosúra \n\nVas István (1910–1991) az irodalmi kánon kimozdíthatatlan alakja elhalványuló körvonalakkal. Az idő metszeteiben kiállítás arra vállalkozik\, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű\, klasszikus költő életművét és felidézze vonzóan modern személyét\, bemutatassa a költőt\, a műfordítót\, a regényírót. \nTagadhatatlan talán\, hogy a mai olvasóhoz Vas István önéletírásai állhatnak a legközelebb\, s a „pletykaéhes” közönség bőven talál visszaemlékező írásaiban az intellektuális\, poétikai fejlődés\, magára találás története mellett a szerelmi és az irodalmi életet kitárgyaló írásaiban érdekességet. Hasonlóan ígéretes Vas István költészetét\, a „hétköznapi költészet” imponáló közvetlenségű szövegeit és az elégikus hangnemű verseit kiemelni. Leginkább rejtőzködő Vas István a fordításokban\, Shakespeare\, Villon\, Apollinaire\, Molière\, Brecht műveiben\, holott ezek a remekművek sokáig s részben ma is Vas István átültetésében ismertek\, Vas István nyelvén szólnak a magyar olvasók számára. \nVas István háború előtti epizodikus szentendrei élményei\, majd az ötvenes évektől feleségével\, Szántó Piroskával közös Hold utcai nyaraló és persze a szentendrei versek okán van létjogosultsága egy összegző\, emlékező kiállításnak Szentendrén.
URL:https://femuz.hu/esemeny/az-ido-metszeteiben/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/fb_cover_fekete_5.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220618T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220911T170000
DTSTAMP:20260609T120905Z
CREATED:20260609T120905Z
LAST-MODIFIED:20260609T120905Z
UID:3869-1655539200-1662915600@femuz.hu
SUMMARY:Passing time
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA szentendrei fotográfus a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Szentendrei Kulturális Központ fotósaként tevékenykedik és egy fotóstúdiót működtet néhány fotográfus barátjával közösen. A Novus Művészeti Iskolában alkalmazott fotográfusként\, majd a Kaposvári Egyetemen fotográfus tervezőként végzett. \nA Magyar Fotóművészek Szövetsége\, a Vajda Lajos Stúdió\, a MAOE és a Forgács Társaság tagja. 2008 óta rendszeresen mutatja be munkáit\, többek között Budapesten a Fugában\, a B32 galériában\, a Kubik Coworkingben\, a Kiscelli Múzeumban\, a Modemben és a Műcsarnokban. 2016-ban az Európai Fotográfiai Hónap kiválasztott résztvevőjeként Bécsben a MUSA-ban\, Luxemburgban a Cercle cité-ben\, majd 2018-ban a Rhy Art Fair Bázelen\, 2019-ben Rómában\, Grazban és 2020-ban Brüsszelben is bemutathatta a képeit. 2018-ban megnyerte a Different Worlds nemzetközi fotópályázatot és megkapta a Luka Koper Photography Award-ot\, aminek kapcsán a Photon Gallery Rovinjban (Rovinj Photodays) és Ljubljanában (Balassi Intézet) is szervezett egy-egy önálló kiállítást Space című sorozatából. 2019-ben Drégely Imrével közös kiállítást hozott létre a Collegium Hungaricum Berlinben. Ugyanebben az évben Surveillance system című sorozata 1. díjat nyert az ND Awardson és ‘Gold’ minősítést a Budapest International Foto Awards-on. \nPassing time című új sorozatában a személyes időtapasztalatra reflektál\, az alapvető időegységeket (év\, hónap\, nap\, perc\, stb.) összeköti egy-egy gondolattal\, problémafelvetéssel\, és megkeresi hozzá a megfelelő fotográfiai technikát. Így az elkészülő sorozat egyszerre vet fel releváns\, egzisztenciális kérdéseket és a fotótechnikai kísérletezéssel kapcsolatos szakmai problémákat.
URL:https://femuz.hu/esemeny/passing-time/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/1-year-1-Ev-passing-time-5-680437-332867-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220415T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220724T170000
DTSTAMP:20260609T101041Z
CREATED:20260124T100206Z
LAST-MODIFIED:20260609T101041Z
UID:1640-1650009600-1658682000@femuz.hu
SUMMARY:Egész életemben hazudtam
DESCRIPTION:Puklus Péter (1980)\, a hazai kortárs művészeti színtér egyik meghatározó egyénisége. A fiatal kora ellenére már számos nemzetközi sikert elérő képzőművész legújabb\, a MűvészetMalom kiállítótereibe készült munkáiból nyit kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum 2022 tavaszán. \nPuklus legkülönfélébb médiumban készült alkotásokat vonultat fel\, így látható lesz sajátos hangvételű fotókon\, installációkon át videó\, performansz és a művész kiadványai\, mindezt az alkotóra jellemző sajátos\, intim hangvételű kontextusban. \nLegújabb alkotásaiban a magánéleti intimitás\, traumák feldolgozása és életközepi válsághelyzetek kérdésköreinek gazdag vonulatát sorakoztatja fel. Mindezzel párhuzamosan Puklus a fotográfiai forma határait feszegeti absztrakt műveiben\, melyek a szobrászattól az elmélyült rajzokig terjednek. Így a kiállítás során Puklus rengeteg gondolatébresztőt kínál majd a látogató számára és az önreflexió egyfajta kreatív felszabadulását igyekszik nyújtani. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/puklus-peter/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/puklus-peter-egesz-eletemben-hazudtam-01-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220410T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220717T170000
DTSTAMP:20260609T120107Z
CREATED:20260609T120107Z
LAST-MODIFIED:20260609T120107Z
UID:3864-1649577600-1658077200@femuz.hu
SUMMARY:KIFUTÓ MODELLEK
DESCRIPTION:Brosúra \n\nVincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész Kisvárdán\, 1964-ben született\, Szentendrén él és dolgozik. A Képzőművészeti Főiskola esti tagozatán folytatott tanulmányokat\, de Szentendrén Barcsay Jenő\, Balogh László\, Deim Pál\, Szántó Piroska műterme jelentették számára az igazi akadémiát. \n1987-ben tagja lett a Vajda Lajos Stúdiónak\, melynek az ezredforduló után tíz évig elnöke is volt. Ebben az évben nyert felvételt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába (ma FKSE). 1988-ban a Szentendrei Grafikai Műhely tagjai közé választották. Tanulmányainak végeztével pályáját festőművészként kezdte. A Miskolci Grafikai Biennálén kétszer kapta meg a Magyar Grafikáért Alapítvány szakmai díját. 1989-ben felvételt nyert az akkori Képzőművészti Alap festő szakosztályába (ma Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete). \nTanulmányainak végeztével pályáját festőművészként kezdte. 1993–1996 között Derkovits ösztöndíjas volt\, majd a 90-es évek második felében és az ezredforduló után többnyire Németországban\, Svájcban nyert el ösztöndíjakat és állított ki.\nSzámos jelentős szakmai díjat és külföldi ösztöndíjat nyert el: 1996–1997: Künstlerdorf Schöppingen ösztöndíja\, 1997: Art Cologne\, a Kölni Művészeti Vásár támogatott kiállítója; Schloss Plüschow Mecklenburgische Künstlerhaus ösztöndíja\, 1999: Schleswig-Holsteinische Künstlerhaus ösztöndíja\, Künstlerhauser Worpswede DAAD ösztöndíj\, 2003 Kunststiftung Stuttgart ösztöndíja\, 2009: Cité Internationale des Arts ösztöndíja\, Párizs\, 2010: Victor Vasarely ösztöndíj\, Párizs. 2017-ben River-pool elnevezésű projektje Szentendre után az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále ideje alatt\, a Giudecca sziget partjánál aratott nemzetközi sikert és nagy médiavisszhangot. \nVincze Ottó tevékenységének vezérműfaja ma a térinstalláció\, de a grafika és a videó műfajában is dolgozik. Komplex esztétikai rendszerben gondolkodik\, ami a mondriani\, malevicsi humán alapú konstruktív-szürrealista festészethez és a városának „motívumközpontú” spirituális hagyományaihoz kapcsolódik. \nAz IKON kiállításán is szerepet kap a 90-es években újra felfedezett anyai örökség\, a szabás/varrás eszközei\, az oktatókönyvek és a szabásminták izgalmas ábrái\, a divatrajzok elegánsan egyszerű\, abszurd\, talányos helyzetbe hozott figurái. A szigorú esztétikai rendszerbe foglalt képi installációi és a térben megjelenő felnagyított varróeszközei eljátszanak a léptékekkel – a térbeliség kihívásaira válaszul. Így az environmentek és grafikák együtteseiben úgy jelenik meg a művész\, mint egy különös gyűjtő\, aki maga is örömét leli az enigmatikus ábrák\, konstrukciók kigondolásában.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kifuto-modellek/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/vinczeotto_cover-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220409T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220605T170000
DTSTAMP:20260609T100614Z
CREATED:20260124T100450Z
LAST-MODIFIED:20260609T100614Z
UID:1643-1649491200-1654448400@femuz.hu
SUMMARY:The Orbital Strangers Project
DESCRIPTION:A The Orbital Strangers Project harmadik önálló kiállítása egyfajta visszakanyarodás az alkalmazott fotográfia világából a képzőművészeti hagyományokhoz. Az Aknay Csaba és Kotschy Gábor alkotta duó fő alkalmazott fotográfusi profilja a portré- és filmfotózás\, ezen a két területen nemzetközi referenciákkal rendelkeznek. A magyarországi Forbes magazin állandó fotósai és a lap teljes vizuális koncepciójáért is ők felelnek. Az alkalmazott fotográfia mellett ez a harmadik alkalom\, hogy megmutatják képzőművészeti igényű\, autonóm\, vizuális projektjeiket\, melyet összehangoltan\, szimbiózisban hoznak létre. Az eddig külön utakon járó\, egyéni fotóművészeti projektjeiket egyesítve térnek vissza az alkotóművészeti gyökerekhez és egy sajátos\, szubjektív vizuális világot teremtenek meg. Ebből az experimentális\, új projektből mutatunk be egy válogatást a PhotoLab terében. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/the-orbital-strangers-project/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/the-orbital-strangers-project-kincso-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220318T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220626T170000
DTSTAMP:20260609T100357Z
CREATED:20260124T100620Z
LAST-MODIFIED:20260609T100357Z
UID:1647-1647590400-1656262800@femuz.hu
SUMMARY:Panta Rhei
DESCRIPTION:Melkovics Tamás (1987\, Székesfehérvár) a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2012-ben\, Farkas Ádám osztályában. A fiatal művész tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének\, a Magyar Szobrász Társaságnak\, 2018-ban és 2021-ben Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesült. Egyéni kiállítása nyílt 2017-ben a Parthenón-fríz Teremben\, 2019-ben pedig a Várfok Galéria Project Room-ban. Számos csoportos kiállításon vett rész Budapesten\, Szentendrén\, Székesfehérváron\, Dunaújvárosban\, Pécsett és Edinburgh-ban. Magángyűjtemények és közgyűjtemények is őrzik műveit. Alkotásai megtalálhatóak a Ferenczy Múzeumi Centrum\, a székesfehérvári Csók István Képtár\, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár\, a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményeiben is. \nMelkovics Tamás művészi érdeklődését az eredet és fejlődés\, az átalakulás és állandóság összhatásai foglalkoztatják. 2022 tavaszán\, a Ferenczy Múzeumban nyíló kiállításának gondolati középpontjában is a növekedés\, a fejlődés és az önreflexió áll. A művész szobrászati formakészlettel való kísérletezése során olyan moduláris alakzatokat keres\, melyek jól beilleszthetőek összetettebb kompozíciókba is. Az egyes modulok összeillesztéseinek variabilitása az elemek egymásból való kibontakozásának végtelen lehetőségét hordozzák magukban. Az ily módon kialakuló komplex formák olykor organikus\, olykor antropomorf karaktert öltve indítanak szabad asszociációs láncot a befogadó számára. Az állandó elemek folyamatosan változó egymásra épülése egyaránt megtapasztalhatóak szobrain és grafikái munkáin is. A kiállításon korai formakísérleteinek és legújabb munkáinak kölcsönhatásait követhetjük végig. Nagyméretű szobrai előre meghatározott elrendezés nélkül\, az épp jelenvaló művészi beavatkozás aktusával jönnek létre a végleges szobrászati alakzatok. Az újrakomponálások során új mű\, új értelmezési dimenziók születnek. A tárlat egyfajta fejlődéstörténet\, összefoglalása a művész formai kísérletezésének. Alkotásain keresztül mélyrehatóan megismerhetjük kutatási eredményeinek lineáris folytonosságát\, azon művészi gondolatiságot\, melyet egyszerre jellemez a játékosság és szigorú intellektualitás\, az értelmezés lehetőségeinek diverzitása\, az állandóság és a folytonos változás feszültsége.
URL:https://femuz.hu/esemeny/melkovics-tamas/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/melkovics-tamas-alloy-series-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220224T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220529T170000
DTSTAMP:20260609T115132Z
CREATED:20260609T114956Z
LAST-MODIFIED:20260609T115132Z
UID:3858-1645689600-1653843600@femuz.hu
SUMMARY:Üveg hat főre
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA 2012-ben megrendezett Textil hat főre című kiállítás folytatásaként nyílik meg 2022-ben az Üveg hat főre című tárlat a szentendrei Ferenczy Múzeumban. A kortárs hazai üvegművészet erős középgenerációjához tartozó\, komoly hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkező hat alkotóművész\, Borkovics Péter\, Hegyvári Bernadett\, László Kyra\, Melcher Mihály\, Sipos Balázs\, Smetana Ágnes mutatja be munkáit. Alkotásaikban felfedezhetjük az elmúlt évtizedekben az üvegművészetben lezajlott változások hatását\, melynek eredményeképpen a használati céllal készült tárgyak helyett olyan autonóm értékű képek és plasztikák születtek\, amelyek sok esetben filozofikus mélységű gondolatisággal gazdagodtak. \nA kiállítás alapvető koncepciójához tartozik\, hogy nincsen sem technikai\, sem tematikai kötöttség. Az ilyen spontánabbul szerveződő kiállítás esetében érdemes megfigyelni\, vajon létrejönnek-e csomópontok\, hasonlóságok az egyes művészek felkészülése és a kiállított művek között. A kiállítás címével is egy olyan vacsorameghívásra kívánunk utalni\, amelynek keretében különböző emberek találkoznak egymással és a végső koreográfiát saját maguk alakítják. Kommunikációjukat az azonos anyag használata és ismerete segíti elő.
URL:https://femuz.hu/esemeny/uveg-hat-fore/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/cover_web_1200x628px.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220213T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220327T080000
DTSTAMP:20260609T114326Z
CREATED:20260609T113758Z
LAST-MODIFIED:20260609T114326Z
UID:3851-1644739200-1648368000@femuz.hu
SUMMARY:A szabadság gesztusai
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA szentendrei születésű és jelenleg is a városban élő fotográfust főként a dokumentarista fotográfia\, illetve a portré- és a társadalomábrázolás érdekli. Szívesen fényképezi különböző országok kultúráját\, az ott élő emberek életét\, ezért igyekszik sokat utazni\, hogy újabb és újabb riportokat tudjon készíteni – így a fotózás és az utazás az évek alatt teljesen összekapcsolódott számára. Hat éve kezdett el egy nagyobb fotósorozatot Hegyi-Karabah tartományról és Transznyisztriáról. Célja\, hogy még több autonóm területre eljusson és fényképezni tudja az ottani életet és nehézségeket\, amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük. 2010-ben\, két kollégájával létrehozták a PictorialCollective fotográfusokból álló csoportot. Az motiválta\, hogy olyan fotográfiai közösség alakuljon\, amelyben a tagok egymástól függetlenül\, de egymást inspirálva dolgozhatnak. Fontos számukra a mindennapi helyzetek\, különféle problémák bemutatása egyéni véleménnyel és látásmóddal. Számos díj nyertese\, André Kertész-nagydíjas\, Munkácsi Márton-díjas\, 2008-ban Junior Príma Díjjal tüntették ki\, háromszor nyerte el a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat. Ezen kívül több Sajtófotó díjat kapott\, 2020-ban Capa-ösztöndíjas lett. \n\n\nrobertbacsi.com \nIdőnként meg kell nézni\, hogy mi maradt a világból / telex \nBácsi Róbert fotográfus (Nagorno–Karabakh) | Tilos Rádió / Vosztok \nVálogatás Bácsi Róbert László Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk című sorozatából / PUNKT \nAtelier interjú Bácsi Róbert Lászlóval
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-szabadsag-gesztusai/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/bacsi-robert-laszlo-kovesd-a-napot-2.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR