BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.16.4.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240913T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250202T170000
DTSTAMP:20260612T100707Z
CREATED:20260612T100707Z
LAST-MODIFIED:20260612T100707Z
UID:3955-1726214400-1738515600@femuz.hu
SUMMARY:Bartl József
DESCRIPTION:Brosúra \n\nBartl József festőművész (1932–2013) a hatvanas-hetvenes években megújuló magyarországi absztrakt képzőművészet egyik jelentős alakja. Művészetében egyedi módon ötvözte a lokális festészeti hagyományokba ágyazott archaikus motívumalkalmazást a korában egyre nagyobb teret nyerő absztrakt törekvésekkel. A művészete által leírt fejlődési ív jól mutatja azt a folyamatot\, amely a korai Kádár-korszak dogmatikus művészetfelfogása ellenében a szabad önkifejezés lehetőségeit kutatta a korabeli viszonyok között hozzáférhető forrásokra\, illetve a hazai mesterek és kortársak által meghatározott szellemi bázisra támaszkodva. A hagyományos szemléletet tükröző stiláris kötöttségektől való elszakadás olyan vizuális nyelvezet kialakulásához vezetett Bartl esetében\, amely ötvözte Paul Klee gyermeki szabadságot idéző világát Korniss Dezső tradíciót és modernséget egyesítő szemléletével\, illetve a hazai absztrakt művészet hatvanas-hetvenes években kibontakozó motívum-alkalmazó törekvéseivel. \nJelen kiállítás legfőbb célkitűzése\, hogy elhelyezze Bartl József életművét a korabeli festészeti törekvések összefüggésrendszerében\, és rávilágítson az archaikus motívumalkalmazás és az absztrakt formavilág ötvözésének jelentőségére a háború utáni magyar művészettörténetben. A kollektív emlékezet erejét közvetítő lokális motívumok használata nemcsak szubjektív önmeghatározási kísérletek eszköze volt Bartl és generációja jó néhány képviselője számára\, hanem egy tágabb értelemben vett\, kelet-közép-európai művészi identitáskeresés lenyomata is. A kiállításon bemutatott művek pontról pontra lekövetik Bartl József életművének belső logikáját\, és ezáltal megvilágítják e sajátos jelrendszer és az absztrakció közötti feszültség lényegét.
URL:https://femuz.hu/esemeny/bartl-jozsef/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/bartl_cover-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240621T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241006T170000
DTSTAMP:20260609T103834Z
CREATED:20260124T092207Z
LAST-MODIFIED:20260609T103834Z
UID:1611-1718956800-1728234000@femuz.hu
SUMMARY:Takarékos módi
DESCRIPTION:A természettel együtt élő parasztember ésszerűen használta fel\, amit a természet felkínált. Háztartásában nem volt szemét\, a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába\, minden mást eltettek majdani felhasználásra\, mert „jó lesz még valamire”. A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság\, az alapvető élelem éves beosztása\, a takarékos eljárások és ételreceptek\, amiből a látogatók is kapnak ízelítőt. \nAz öltözködést az ünnepi- és köznapi öltözködési rend\, a ruházat megóvása jellemezte. A megkopott darabokat módosult funkcióban viselték\, ameddig lehetett. Két tárgytípus\, egy kötény és egy csizma életútja – az újtól az elvásott\, agyonfoltozottig – példázza ezt a hozzáállást.\nHa elszakadt\, kilyukadt\, elromlott valami\, igyekeztek megjavítani. A használati eszközök\, textil-félék életének meghosszabbítására szolgáló javítási módok a mindennapi tevékenységhez tartoztak\, a stoppolást\, foltozást\, varrást maguk\, a talpalást\, drótozást edényfoltozást specialisták végezték. A háztartás régi\, divatjamúlt vagy hibás tárgyait\, ládát\, edényfélét tovább használhatták más funkcióban is\, de elsősorban az alapanyagok újrafelhasználása volt a jellemző. Rongyszőnyeg\, parasztszoknyából varrt ruha\, fadarabokból életre keltett eszközök\, játékok tartoznak ide\, a gépek\, technikai eszközök elterjedésével pedig azok alkatrészei. \nAz újrafelhasználás témakörében nem hagyható figyelmen kívül a „mindenre jó” műanyag\, ami elterjedésekor különlegességnek\, hasznos anyagnak bizonyult a falusi portán. A takarékos szemléletet a fogyasztói társadalom értéktelenné\, szükségtelenné degradálta\, mára viszont létfontosságú\, egyre inkább követendő minta. A kiállítás minden egységében helyet kapnak a jó gyakorlatok\, napjaink pozitív példái. Az érdeklődő felnőtteket aktívan bevonjuk a kiállítás gyarapításába és külön „szinten” szólítjuk meg a gyerekeket is. \nA kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum anyagán túl megyei intézményektől\, magánemberektől kölcsönzött tárgyak\, valamint fényképek\, filmek\, tárgytörténetek\, QR kódos információk színesítik. \n  \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/takarekos-modi/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/takarekos_modi_1200x628_prog-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240510T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T170000
DTSTAMP:20260612T095117Z
CREATED:20260612T095012Z
LAST-MODIFIED:20260612T095117Z
UID:3949-1715328000-1730653200@femuz.hu
SUMMARY:Kudász Gábor Arion
DESCRIPTION:Vietnám világa első pillantásra az utazók számára fenntartott\, vadregényes arcát mutatja. Ám a többszörös díjnyertes fotóművész\, Kudász Gábor Arion szeme ellátott a kimondatlan emberi drámákig. A Dél-kínai-tengert hosszan övező országhoz számos romantikus-nosztalgikus prekoncepció tapad. Ezek részint igazolódnak a turistákat vonzó\, fehér homokos partokon és a dolgos kis falvakban\, ahol megállni látszik az idő. Az urbánus látképeket eközben a feltartóztathatatlanul égbe szökő\, félkész házak csontvázai és a francia gyarmati architekturális karakter között feszülő kontraszt hatja át. A zsúfolt utcákon pedig\, ahol mindenki rohanvást tart valahová\, generációk vágyai csapnak össze. A fiatalok nyugatias típusú önmegvalósításra áhítoznak\, az őket támogató nemzedékeknek azonban megvannak a maguk elképzelései a helyes életútról. A látszólagos összeférhetetlenség azonban a társadalomszerveződés más szintjein is tapasztalható. \nEbben a robbanásszerűen fejlődő országban\, kommunista egypártrendszer keretei között\, lényegében klasszikus piacgazdasági dinamika működik\, s így talán nem is olyan különös\, hogy 2019-ben itt került sor Donald Trump\, akkori amerikai elnök és Kim Dzsongun\, észak-koreai elnök történelmi jelentőségű találkozójára. A tárgyalások azonban egy nap után megfeneklettek\, aggodalommal eltöltve a világot. Amikor azonban milliárdok figyelme szegeződött Hanoira\, akkor a terjedelmes vietnámi családok a Holdújév ünnepe (Tet) alkalmából gyűltek össze. A teljes éttermeket (akár sportcsarnokokat) kibérelő rokoni társaságok\, amelyek erős pénzügyi szövetségekként is funkcionálnak\, közösen tervezgették a jövőt. \nKudász Gábor Arion ekkor érkezett. Hónapokon át bolyongott Észak- és Közép-Vietnám nagyvárosainak és falvainak sűrűjében épp úgy\, mint az ott megismert sorsok labirintusában. De hiába merült alá egy idegen kultúra felfedezésébe\, nem tudta maga mögött hagyni a honvágy és a különféle helyi nehézségek okozta lehangoltságát. Irodalmi útravalóul Háy Jánosnak ugyanebben a környezetben\, frissen született szövegfolyama (Vietnám – Teli bőrönd üres szív) és a vietnámi Nguyen Du kétszáz éves verses regénye\, Kieu története szolgált – nem kevésbé szívszorító adalékként. Külső és benső gyötrelmek egymásra hatásai végül elválaszthatatlanul összeforrtak ezekben a fotómunkáiban. Az utazásai során megismert fiatalokat ambícióikról kérdezte\, s közben felrajzolódott szülők és gyermekek kényszerűen egymásba gabalyodott sorsainak olykor tragikus mintázata is. A kiállítás ezekbe a feltárt drámákba ad – olykor csupán metaforikus – bepillantást. A szemünk előtt elevenednek meg a magukat messzire álmodó fiatalok és az álmok helyett megszokott alternatívákat kínáló idősebbek bonyolult kapcsolatai. Ezek a művész objektívjében kiegészülnek a szűkebb és tágabb környezet vizsgálatával: egy-egy kiemelt tárgy\, szobabelsők\, otthonok\, utcarészletek tágulnak komplex tájakká.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kudasz-gabor-arion/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/arion_cover_1200x628px_.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240505T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241027T170000
DTSTAMP:20260609T103638Z
CREATED:20260124T092938Z
LAST-MODIFIED:20260609T103638Z
UID:1619-1714896000-1730048400@femuz.hu
SUMMARY:Finom ételek
DESCRIPTION:A Magyar Géniusz Program keretében a Ferenczy Múzeumi Centrum hiánypótló gyűjteményes kiállítást nyitott A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel 2023 tavaszán. Az időről-időre megújuló\, ötéves állandó tárlat első szekciójában Haász István és Ladik Katalin kamara-kiállítása után az FMC fiatal diákkurátorainak válogatása látható Finom életek – A gyűjtemény diákszemmel címmel\, május 5-től. \nA Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) diákkurátorai mindannyian művészetrajongó fiatalok\, rendszeres múzeumlátogatók\, akik az FMC szakkörein\, táboraiban és múzeumpedagógiai programjain vesznek részt évek óta. A múzeumi centrum diákkurátori programjával betekinthettek a kulisszák mögé: megismerték a múzeum gyűjteményét és tárlatait\, s egy-egy kiállítás nagyköveteként iskolájukban népszerűsítik a múzeumot és tárlatvezetéseket tartanak diáktársaiknak. A program célja: a múzeum kiállításait a diákok szemszögéből\, érdeklődésük\, problémafelvetéseik tükrében bemutatni. \nA diákok György Gabriella és Sütő Tünde nívódíjas múzeumpedagógusok vezetésével fokozatosan ismerték meg a múzeumi közeget\, az intézmény egyedülálló\, óriási gyűjteményét\, és a kamara-kiállítást az ötletes címadástól kezdve a rendezésen keresztül a falszövegekig saját maguk alkották meg.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2000/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a-gy_finom-etelek_1200x628_.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240425T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240602T170000
DTSTAMP:20260609T103445Z
CREATED:20260217T083543Z
LAST-MODIFIED:20260609T103445Z
UID:2435-1714032000-1717347600@femuz.hu
SUMMARY:Válaszút
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeum Centrum Muzeológiai és Irodalmi Osztálya 2022-től egy rendhagyó participatív szemléletű várostörténeti kutatásba kezdett Válaszút címen. A múzeum ennek keretében a hagyományos helytörténeti kutatás módszerei mellett a város egykori és mai lakóinak\, építészeinek bevonásával próbálta megérteni a 11-es út építésének és használatának társadalmi hatásait: miképpen alakította a városképet\, a Szentendréről alkotott elképzeléseket\, hogyan hatott a város további fejlődésére és milyen ma abban a városban élni\, amely ilyen módon megszületett. \nA kutatás tanulságait és eredményeit megelevenítő műhelykiállítás röviden bemutatja az út építésének körülményeit: a várostervezők által megálmodott alternatív nyomvonalakat\, az útépítéssel kapcsolatos társadalmi konfliktusokat és a kádári kompromisszum révén megszülető építkezést és következményeit. A kutatás során interjúkat készítettünk olyan városlakókkal\, akiknek az útépítés miatt a házát lerombolták és a frissen emelt lakótelepen helyezték el őket\, valamint olyan szentendreiekkel\, akiknek együtt kell élniük az otthonuk tőszomszédságába költözött főúttal. Az interjúk alapján megmutatkoznak az út építésével kapcsolatos ellentmondások\, tágabban pedig érzékelteti\, hogy a város történetével\, fejlődésével kapcsolatos párbeszédben ott rejlenek a diktatúra nehéz nyomai. \nA kutatás következő fázisaiban a Válaszút azokat a szentendreieket is bevonta\, akik a jelen mindennapjaiban birtokba veszik és használják a várost. A kiállítás felvillantja a felnőtt lakosság várossal kapcsolatos attitűdjében mutatkozó mintázatokat\, a városi terekhez és az úthoz kapcsolt képzettársításokat\, emellett pedig – a leglátványosabb elemeként – betekintést enged a gyermeki fantázia világába\, megmutatva milyen érzelmeket és élményeket társítanak a város tereit felfedező legfiatalabb generációk. Szentendre gyermekszemmel megformált tereit a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákja alkották meg rajzos formában a Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumpedagógusaival együttműködve. \nA kiállítás arra tesz kísérletet\, hogy elindítson egy társadalmi párbeszédet a város örökségével kapcsolatban\, amely révén a város történelmét nem hatalmi elitek\, elidegenedett intézmények\, hanem maguk a közösség tagjai mondhatják el. Az esemény nem véletlenül kapta a műhelykiállítás nevet\, a kisméretű\, emberléptékű tárlat a tudásátadás mellett elsősorban interaktív szemléletre és a városról való közös gondolkodásra invitálja a befogadót.
URL:https://femuz.hu/esemeny/valaszut/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/valaszut-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240407T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240728T170000
DTSTAMP:20260609T103317Z
CREATED:20260124T092508Z
LAST-MODIFIED:20260609T103317Z
UID:1615-1712476800-1722186000@femuz.hu
SUMMARY:Veszélyes csillagzat alatt
DESCRIPTION:Az 1945–1948 között működő\, a huszadik századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő\, a későbbi generációkra is hatással levő művészcsoport munkásságát új szempontok\, kutatási eredmények segítségével mutatjuk be a MűvészetMalomban nyíló tárlaton. A kiállítás megvalósítását több éves kutatómunka előzte meg\, amelyben a téma jeles szakértői – Passuth Krisztina\, Árvai Mária\, Bodonyi Emőke\, Hornyik Sándor\, Pataki Gábor\, Várkonyi György – vettek részt. Tematikus egységek mellett korabeli kiállítások rekonstrukciójával tekinthetjük át az Európai Iskola és a belőlük kivált Elvont művészek magyarországi csoportjának tevékenységét. Nemcsak a művészcsoport magyar tagjainak\, hanem a kiállításaikon szereplő vagy velük kapcsolatot ápoló cseh\, román\, holland és francia művészek alkotásai is láthatók a jelentős hazai- és külföldi gyűjteményekből kölcsönzött\, több mint kétszáz műtárgyat felvonultató tárlaton. \nA rövid életű magyar demokrácia éveiben az Európai Iskola a progresszív hazai művészet képviselője kívánt lenni\, emellett pedig az európai művészet új tendenciáit is igyekezett itthon megismertetni. Intenzív kiállításrendezés\, ismeretterjesztés\, saját kiadványok és nemzetközi kapcsolatépítés jellemezte a csoport hároméves fennállását. Képzőművészek mellett elméleti szakemberek\, írók\, költők\, orvosok\, műgyűjtők csatlakoztak hozzá. Egy rövid időre úgy tűnt\, szinkronba hozható az európai és a magyar művészet\, de az Európai Iskola tagjai már 1947-től támadások kereszttüzében érezték magukat\, és végül\, 1948-ban be kellett szüntetniük működésüket. \nA kiállításon többek között Anna Margit\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Bán Béla\, Barta Lajos\, Bokros Birman Dezső\, Czóbel Béla\, Egry József\, Fekete Nagy Béla\, Forgács Hann Erzsébet\, Gadányi Jenő\, Gyarmathy Tihamér\, Jakovits József\, Korniss Dezső\, Lossonczy Tamás\, Marosán Gyula\, Martinszky János\, Martyn Ferenc\, Márffy Ödön\, Rozsda Endre\, Schubert Ernő\, Szántó Piroska\, Vajda Júlia\, Vilt Tibor\, Zemplényi Magda alkotásai szerepelnek. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/europai-iskola/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/eu_isk_cover_aktiv2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240309T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240901T170000
DTSTAMP:20260609T102925Z
CREATED:20260217T084030Z
LAST-MODIFIED:20260609T102925Z
UID:2438-1709971200-1725210000@femuz.hu
SUMMARY:Jávor Piroska
DESCRIPTION:Szentendre nem panaszkodhat arra\, hogy a Múzsák csak ritkán látogatták meg a várost az elmúlt több mint száz évben. A Réti-tanítványok 1926-os letelepedése és az általuk megalapított Szentendrei Festők Társasága keltette fel a művészek érdeklődését a mediterrán hangulatú kisváros iránt. Már az 1930-as években is számos festő látogatta a települést\, sőt\, többen le is telepedtek. A Régi Művésztelepnek nevezett művészkolóniában 1945 után számos neves alkotó dolgozott. Festőkből tehát nem volt hiány\, amikor az1960-as évek vége felé megszületett a döntés\, hogy Szentendre kap egy újabb művésztelepet a Kálváriadombon. 1969 őszére készültek el az új műteremlakások. Itt kapott műtermet Asszonyi Tamás szobrászművész és felesége\, Jávor Piroska festőművész. Az Új Művésztelep az itt letelepedőknek az alkotó munkához évtizedek óta nyugodt légkört biztosít\, tehát bátran nevezhetjük szentendrei Parnasszusnak. \nJávor Piroska a Képzőművészeti Főiskola befejezése után költözik a telepre. Kezdetben a tűzzománc dekorativitása vonzza\, de gobelin-készítéssel is kísérletezik\, végül mégis a festészetet választja kifejező eszközül. A szentendrei művészet több évtizedes történetében markáns törekvések egyikeként jelenik meg a geometrizáló nonfigurativitás\, és a konstruktív képépítés. Jávor Piroska ennek a vonulatnak egy általa kidolgozott változatát teremti meg. Kezdetben akvarelljei hívják elő a különös lebegő formációkat\, amelyek időnként tárgyias utalásokat is hordoznak. Majd az olajképeken a geometrikus alakzatokat szabálytalan motívumokkal varázsolja személyessé\, miközben a háttér kézjegyet eltüntető precizitása intellektuálissá teszi a személyességet. Az elmúlt közel 20 évben a formavilág kristályosabbá válik\, és megnő a szabályos geometriai elemek és matematikai összefüggések játékossága. A betűk és számok egyszerre lesznek jelentéssel teli alakzatok és ritmizáló formák. A színek pedig szinte vizuális dallamok taktusaiként értelmezhetők. \n\nKatalógus
URL:https://femuz.hu/esemeny/javor-piroska/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/javor-piroska-jatek-a-parnasszuson-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231126T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240121T170000
DTSTAMP:20260609T102542Z
CREATED:20260217T084803Z
LAST-MODIFIED:20260609T102542Z
UID:2448-1700985600-1705856400@femuz.hu
SUMMARY:Borsos Lőrinc: A jövő gyermekének
DESCRIPTION:A Borsos Lőrinc művészpáros legújabb\, A jövő gyermekéhez című egyéni kiállítása az eddig rájuk jellemző alkotói stratégiákhoz képest fordulópontnak tekinthető. A legkorábbi\, főként politikai tárgyú\, társadalomkritikus\, majd az azt követő önmitizáló és önelemző munkákhoz képest az utóbbi időkben kísérletezőbb\, a videó- és szerepjátékokkal is rokonítható világépítési stratégiák jellemzik alkotásaikat.\nA Ferenczy Múzeumban bemutatott műalkotások és installációk hasonló spekulatív valóságok létrehozására tesznek kísérletet. Azonban az alkotókra jellemző sötétebb\, a „festészet éjszakai oldalához” kapcsolódó esztétikák mellett a mostani kiállítás anyaga egyúttal egy új\, formailag kötetlenebb\, kísérletezőbb művészi nyelv megteremtésére irányul. \nA dramaturgiailag két fő részre osztható installatív tér első egysége egy világégésen túli technotörzs mágikus rítusaiba és kelléktárába enged bepillantást. Ehhez képest a második rész egy kísértetiesen túlvilágított térbe vezet át\, ahol az önmagából kiforgatott múzeum falain túlról a miénkkel párhuzamosan épülő alternatív valóság köszön vissza ránk. Olyan különös másvilág\, amelyről nem lehet elsőre eldönteni\, hogy vajon mi alapítottuk-e a jövő gyermekei számára\, vagy épp ők építették nekünk. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/borsos-lorinc/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/Kepernyokep-2026-02-17-094742.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231118T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240303T180000
DTSTAMP:20260609T102449Z
CREATED:20260217T082605Z
LAST-MODIFIED:20260609T102449Z
UID:2425-1700301600-1709488800@femuz.hu
SUMMARY:Felugró ablak
DESCRIPTION:Tegyük a szívünkre a kezünket: viszonylag ritkán adódik olyan alkalom\, hogy az internetes böngészés során egy felugró ablak láttán öröm tölt el bennünket. Ez persze teljesen ellentétes is a felugró ablakok működésével\, hiszen általában véve céljuk a megakasztás: tájékoztathatnak egy szolgáltatás szüneteléséről; kedvezményt ajánlhatnak az email-címünkért és hírlevél-feliratkozásért cserébe. Vagy épp megjeleníthetik az adott oldal felhasználói feltételeit\, és arra kérhetnek minket\, hogy ezeket fogadjuk el. Mindez olyan természetességgel történik\, hogy mára izommemóriánkba épült az „elfogadom” automatikus kattintása\, amelyet komoly munka (és természetesen lényegesen több kattintás) felülbírálni\, és az adott kérést elutasítani. \nDe képzeljük el ugyanezeket a helyzeteket offline. A buszra felszállva a sofőr tájékoztatna bennünket\, hogy aznap a 4-es\, 6-os villamos bizonyos szakaszon nem közlekedik\, majd megkérdezné\, nem bánnánk-e\, ha feljegyezné és a marketing osztálynak továbbítaná\, hogy aznap honnan hová utaztunk. \nVagy egy üzletbe belépve az eladó engedélyt kérne tőlünk\, hogy végignézhesse\, milyen ruhákat veszünk le a fogasról\, milyen méreteket próbálunk fel\, mit teszünk a kosárba\, majd végül – miután meghánytuk-vetettük a dolgot – vissza a polcra. Majd mielőtt kilépnénk az ajtón\, elállná az utunkat\, és közölné: szívesen ad 10% kedvezményt\, ha mégis megvásároljuk\, amit eredetileg otthagytunk\, sőt\, ajánl még pár másik ruhadarabot is\, amiről – megfigyelései alapján – úgy gondolja\, tetszene nekünk. \nEsetleg egy kiállítótérbe lépve a teremőr szó nélkül követné minden lépésünket\, stopperrel a kezében mérné\, hogy melyik képen pontosan hány másodpercig időzött el a tekintetünk\, hogy aztán ezeket az adatokat továbbítsa a kurátornak\, és a következő kiállítást adatalapú döntések mentén lehessen megrendezni. \nZavaró lenne? Egyenesen rémisztő? Pedig pontosan ez történik velünk online életünk során. Bár egyre gyakrabban találkozni azzal a kijelentéssel\, miszerint online és offline életünk határai teljesen elmosódtak\, az imént említett példák bizonyítják\, igenis akadnak olyan viselkedési formák\, amelyek hétköznapi\, hús-vér tapasztalatként nem férnének bele – miközben online a legkevésbé sem ütközünk meg rajtuk. Leginkább azért\, mert mindez láthatatlanul\, maximum felugró ablakok mögé rejtve történik. \nCélkeresztben állunk\, hol önként\, hol öntudatlanul. Rejtőzködve leskelődünk\, mások pedig saját rejtekükből utánunk leskelődnek. A születésnapunkról posztolt fotó alapján eszébe jutunk egy régi osztálytársnak\, aki munkaidőben emailek megválaszolása helyett egészen 2016-ig görgeti vissza a képeinket\, majd a legérdekesebbeket továbbküldi közös\, rég nem látott ismerőseinknek\, hogy kibeszélhessék\, mennyit is híztunk\, kivel jöttünk össze\, hány helyen dolgoztunk\, hányszor mondtunk fel. A legtöbb csámcsognivalót – legyen az pletyka vagy oly értékes\, kereskedelmi céllal használható adat – önként szolgáltatjuk\, a legszerencsésebb helyzetben lévő cégek pedig a folyamatos közléskényszerből és öntudatlan böngészésből végtelen mennyiségű pénzt termelnek. És bár automatikusan elfogadjuk a felhasználási feltételeket\, valójában fogalmunk sincs\, hogy a megfigyelésünk során nyert adatokat miért és hogyan is menti le az adott weboldal\, ahogyan arról sem\, hogy mit jogosult kezdeni velük. \nÉs ha mindez nem lenne elég\, böngészés közben folyamatosan bizonygatnunk kell azt is\, hogy emberek vagyunk. Belépnél a fiókodba? Előbb azonosítsd be a képen látható összes jelzőlámpát. Leadnád az ebédrendelést? Előbb esküdj meg\, hogy nem vagy robot! Hevesen verő szívvel\, lóhalálában igyekszel megnyitni a legújabb\, NAV-tól kapott értesítődet? Előbb legyél szíves összeadni ezt a két számot vagy felismerni a négy elhomályosított betűt. Hogy az kis l vagy nagy i? Neked kell tudnod\, téged tanítottak erre az iskolában… Harmadjára sem sikerült? Nos\, akkor biztonsági okokból kizártunk a fiókodból. Legyél szíves személyesen befáradni az ügyfélszolgálatra. A beazonosítás – amellett\, hogy idegőrlő – sok esetben prózai célt is szolgál: bizonyos CAPTCHA-k megoldásával mesterséges intelligenciákat okítunk. Minden egyes sikeres bebocsáttatás egyben újabb lecke a robotnak is. \nBiró Dávid Felugró ablak című kiállítása\, amely egyben egyfajta összegzése is a művész elmúlt években folytatott kutatásainak és fotósorozatainak is\, az imént vázolt láthatatlan folyamatokat teszi átélhetővé. Az itt bemutatott művekből kirajzolódik a művész gondolkodásának íve\, és kidomborodik technológiához fűződő viszonya: kíváncsisága szkepszissel vegyül\, érdeklődően vakfoltokat kutat\, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez. Játszik a géppel\, sőt partnernek tekinti azt\, közben pedig saját emberi kultúránkkal kapcsolatban feszeget nehezen megválaszolható kérdéseket. \nEgymás közt szólva például evidensnek tűnik\, mit jelent az\, hogy arc. Azonban máris bonyolultabbá válik a helyzet\, ha ezt egy gép számára kell logikus paraméterekkel leírni. A lexikon szerint az arc az ember fejének azon része\, amelyen a szem\, orr és száj található. Ez a meghatározás persze további megválaszolandó kérdéseket és betáplálandó válaszokat von maga után. Milyen típusú foltot lehet elismerni orrként\, és milyen folt az\, ami kizárólag csak szem lehet? Mi történik akkor\, ha a beazonosítandó szemüveget visel? Vagy épp az arc jelentős részét elfedő burkát\, esetleg téli hidegben orrig felhúzott sálat? A test egy részlete mikor szűnik meg az arcnak lenni\, és honnan ismerhető fel valami arcként\, ami még csak testhez sem kapcsolódik? Hogyan lehet így egy adott személyt felismerni – és ami még fontosabb: megfigyelni? \nAz algoritmusainkat nemcsak egyszerű számításokkal\, hanem kulturális kódokkal is okítjuk. Szó szerint beléjük kódoljuk\, hogy mit kell tudniuk rólunk\, emberekről és a világ működéséről\, amit építettünk. Annál pedig kevés sürgetőbb feladat van\, mint tudatosítani\, hogy mit és hogyan tanítunk meg azoknak az eszközöknek\, amelyek segítségével aztán új tudást akarunk generáltatni. A filozófus és médiateoretikus Boris Groys a mesterséges intelligenciát egyfajta korszellemgépezetként írja le: azt állítja\, hogy a promptok írása által a jelenlegi civilizációk tudásának összességével léphetünk kapcsolatba\, a mesterséges intelligencia pedig e tekintetben az emberi intellektus és agyi kapacitás meghosszabbításaként működik. Groys arról azonban nem szól\, hogy a világ összes szövegének digitalizálása a legkevésbé sem jelenti azt\, hogy az ezen alapuló mesterséges intelligencia helyes következtetéseket von le. A ChatGPT ugyan dolgozhat végeláthatatlan és emberi ésszel felfoghatatlan szövegkorpusszal\, ha végső soron ugyanazokat a hibás előítéleteket örökíti tovább\, mint az emberiség\, amely ezeket a szövegkorpuszokat létrehozta. \nJelen pillanatban tehát versenyfutás zajlik: de nemcsak a másodpercről másodpercre okosabb gép képességeivel\, hanem azzal is\, hogy az általunk okított gép végső soron a megfelelő formában legyen okosabb nálunk. Kérdés\, hogy képesek vagyunk-e a rossz tulajdonságainkat kiküszöbölve egy olyan\, több mint emberi intelligenciát megalkotni\, amely nem a gyarlóságainkat\, hanem tudásunk legjavát sokszorozza meg. Ha pedig nem tetszik\, amivé ez az intelligencia válik\, akkor kizárólag magunknak nyújthatjuk be érte a panaszkönyvet. \nSzöveg: Sárai Vanda
URL:https://femuz.hu/esemeny/biro-david-felugro-ablak/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/biro-david-felugro-ablak-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231111T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T000000
DTSTAMP:20260609T102648Z
CREATED:20260325T110920Z
LAST-MODIFIED:20260609T102648Z
UID:2894-1699660800-1730592000@femuz.hu
SUMMARY:Vajda Lajos Szentendréje
DESCRIPTION:Brosúra \nKatalógus \n\n“Hídépítők akarunk lenni” – írja Vajda Lajos\, későbbi feleségének Vajda Júliának 1936. augusztusában. A rövid-tömör mondat\, a forradalmi állítás két fiatal\, a saját útját kereső és ezáltal az egész magyar modern művészeti életet megújítani szándékozó alkotó: Vajda Lajos és Korniss Dezső közös gondolata volt. A két fiatal művész 1935 és 1936-ban együtt járták Szentendrét és környékét\, hogy a Bartók és Kodály nyomán az autentikusnak vélt népművészetből gyűjtsenek motívumokat\, majd ezeket saját avantgárd alapokon nyugvó művészetükbe integrálják. Szentendre és környéke nagyon megváltozott az utóbbi 100 évben\, de mind a mai napig sok építészeti motívum és városi részlet felismerhető Vajda és Korniss művein. Tartsanak velünk az izgalmas motívumvadászaton\, és beszélgessünk együtt Vajda művészetéről\, Szentendre örökségéről\, a múlt\, a jelen és a jövő kapcsolódásáról. \n  \nVajda Lajos (1908–1941)\, a 20. századi magyar avantgárd/modern képzőművészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől. A város jellegzetes motívumai\, építészeti és természeti öröksége\, rejtett kincsei és különleges atmoszférája megtermékenyítően hatott Vajda progresszív művészeti szemléletére. A Vajda Szentendréje című kiállítás\, az elmúlt évek kutatásainak eredményeit is bemutatva\, a művész egy-egy alkotását kapcsolja össze Szentendre ikonikus részleteivel\, a művészi motívumokat az eredeti ősforrásokkal\, az életművön keresztül felvillantva Szentendre városának helytörténeti vonatkozásait\, gazdag és megőrzésre méltó múltját\, valamint 21. századi jelenét. \n  \nVajda Lajos viszonya Szentendre városképéhez\, a település sajátos hangulatához\, a helyi hagyományhoz és a különböző motívumokhoz folyamatosan változott – az útkeresés korai éveiben főleg a város „nagy látványai” foglalkoztatták a művészt\, majd egyre közelebbről\, a részletekre fókuszálva vizsgálta a település épített örökségét: a temetőket\, a Szamárhegy utcáinak apró részleteit\, gyorsan elmúló népi emlékeket. 1938-tól soha többé nem jelent meg a város egyetlen fragmentuma sem művein. Vajda életműve híven tükrözi a tradícióból táplálkozó progresszió útjait\, a múlt avantgárd szemléletű megújításának lehetőségét. Vajda szentendrei motívumait a körülötte dolgozó művésztársak kontextusában is vizsgáljuk\, elsősorban Korniss Dezső és Bálint Endre alkotásain keresztül. \n  \nA motívumok megtermékenyítő hatását és vándorlását egy kiemelt példán keresztül mutatja be az utolsó terem\, ahol Vajda művészetének egyik alapvető jelképét\, az ikon- és pléhkrisztusból kialakult bábufigura eredetét\, majd az 1968 és 1975 közötti időszakban a szentendrei művészek körében történő továbbélését és formai-tartalmi módosulásait tárjuk fel. \n\n\n\n\n  \nKiállító művészek:\nVAJDA LAJOS\, Aknay János\, Balogh László\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Deim Pál\, Korniss Dezső\, Matyófalvi Gábor\, ef Zámbó István
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-szentendreje/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/5141_1050.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231027T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240121T170000
DTSTAMP:20260612T103954Z
CREATED:20260611T131221Z
LAST-MODIFIED:20260612T103954Z
UID:3946-1698393600-1705856400@femuz.hu
SUMMARY:Az élet vendégei
DESCRIPTION:Az egykori keleti blokk országainak „nemzeti mozijai” aligha ismeretlenek a világ filmkedvelői számára. A hidegháború idején kialakult kulturális megosztottság és konfliktusok ellenére Lengyelország\, Magyarország\, a volt Szovjetunió\, Csehszlovákia és Jugoszlávia számos filmkészítője az 1950-es évektől az 1980-as évekig nemzetközi elismerésben részesült. Itthon és külföldön egyaránt kevésbé ismertek és ritkán láthatók a háború utáni Kelet-Európában a nagy állami játékfilmstúdiókon kívül zajló filmkészítés produktumai. A kiállítás bemutatja a háború utáni időszakban itthon létező filmkészítés és korai videós gyakorlat sokféleségét\, és azon művészek és amatőrök\, valamint profik munkáit\, akik a korlátozások ellenére független és kísérleti alkotásokat készítettek mind önállóan\, mind pedig kisebb\, államilag finanszírozott amatőr filmklubok\, fesztiválok és stúdiók támogatásával.\n\nKiállító művészek: Bódy Gábor\, Elek Judit\, Enyedi Ildikó\, Erdély Miklós\, Fliegauf Benedek\, Forgács Péter\, Gazdag Gyula\, Grunwalsky Ferenc\, Hajas Tibor\, Huszárik Zoltán\, Iványi Marcell\, Jancsó Miklós\, Jeles András\, Kardos Sándor\, Kovásznai György\, Magyar Dezső\, Maurer Dóra\, Nemes Gyula\, Nemes Jeles László\, Szabó István\, Szemző Tibor\, Szentjóby Tamás\, Tarr Béla\, Tímár Péter\, Tóth János
URL:https://femuz.hu/esemeny/az-elet-vendegei/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/az-elet-vendegei-fmc-2023-5.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231022T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240421T170000
DTSTAMP:20260609T102315Z
CREATED:20260217T083154Z
LAST-MODIFIED:20260609T102315Z
UID:2428-1697961600-1713718800@femuz.hu
SUMMARY:A gyűjtemény (1900-2022)
DESCRIPTION:Ladik Katalin (Újvidék\, 1942) a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa\, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult\, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. Az 1960-as évek folyamán tagja lett a konceptuális szellemiségű Bosch+Bosch csoportnak\, az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd meghatározó szereplőjévé vált. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepelt a Velencei Biennálén. 1977 és 1992 között az Újvidéki Színház színésze\, a nyolcvanas években énekesnőként a Boris Kovač zenekar tagja volt. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal\, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki\, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon–Ono-békedíjat. \n2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat nyert\, 2017-ben meghívták a kasseli documentára. A hetvenes évek közepétől számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Legutóbbi\, 2023-as megjelenése az O00000000-pus című egyéni kiállítása a müncheni Haus der Kunstban és az aacheni Ludwig Forumban volt. Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén él és alkot. Ladik olyan változatos médiumokban tevékenykedik\, mint a konkrét és vizuális költészet\, a performansz\, a hangművészet és a szobrászat. Performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. A sokrétű művész számára a test is költészetet szül. Megkérdőjelezi a nemi szerepeket és a női archetípusokat\, testét és hangját eszközként és médiumként használja. \nA kiállítás elsősorban fotográfiai alapú\, illetve videómunkákon keresztül mutatja be Ladik body art műveit és emblematikus korai\, szürrealisztikus performanszait. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2022-ladik-katalin/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/a_gyujtemeny_cover_ladik_web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231001T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231231T170000
DTSTAMP:20260611T125856Z
CREATED:20260611T125406Z
LAST-MODIFIED:20260611T125856Z
UID:3935-1696147200-1704042000@femuz.hu
SUMMARY:Erdélyi Gábor: Társításaim
DESCRIPTION:Brosúra \n\nErdélyi Gábor a 90-es években induló művész\, az ezredfordulón már generációjának egyik reprezentáns művésze\, a képzőművészeti médiumok határterületeire viszi el a látogatót. 1999-ben a Velencei Biennálén\, A techné vállalása – Posztkonceptuális objekt -\, illetve installációművészet Magyarországon című csoportos kiállításon képviselte hazánkat. Alapkoncepciója szerint a művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő\, többnyire illogikus kettősségek szimbiózisában válnak képekké. E munkák metaforák és tűnődések\, miközben szándékaim szerint segítenek az életünkre vonatkoztatható pólusokat összebékíteni.” Erdélyi Gábor\nErdélyi olyan kölcsönhatásban álló képobjektek formájában fejti ki a műfajának vizuális\, és elméleti kritikáját is érintő koncepcióit\, amelyekben már nem működnek a művészettörténeti nyelvezet általános fogalmai. Egyetlen ponton tartja szigorú határok között tevékenységét\, és ez a munkáinak végletekig professzionális technikai kidolgozottsága. Sajátos filozófiája az állítás (meggyőződés) és tagadás (kétely) kibillenthető egyensúlyát keresi\, amely paradox módon a kép hiányát helyezi fókuszába\, és téma helyett az üresség\, a bizonytalanság és az elgondolás (idea) megjelenítésének igényén épül fel. Ebben az ambivalens rendszerben a művész egyik eszköze a képet óvni szándékozó tárolódoboz\, és az ismeretlen\, anyagiságában nem létező kép. A megvalósulás két végpontja – az áthatolhatatlan anyag (márvány) és a leheletfinom tüll fedte\, keretbe foglalt anyagtalanság áttűnésének végtelen könnyűsége – között történik. A kiállítás egyik kulcsműve (és kakukktojása is) a tökéletesen kivitelezett\, rendkívüli pontossággal megalkotott képek között egy hibás\, sőt félbetörött objekt: a Baleset\, hiány\, harmónia című munka\, amelynek látványosan megrepedt polikarbonát dobozkeretében metaforikusan fejeződik ki egy elmesélt élettörténet\, a sérülés\, a hiány\, a lebegés után megtalált egyensúly vagy megnyugvás.
URL:https://femuz.hu/esemeny/erdelyi-gabor-tarsitasaim/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/Kep1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230709T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T170000
DTSTAMP:20260609T102100Z
CREATED:20260217T085609Z
LAST-MODIFIED:20260609T102100Z
UID:2458-1688889600-1694970000@femuz.hu
SUMMARY:A HELMER-transzformációk
DESCRIPTION:A HELMER-transzformációk\, Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron közös kiállítása nemcsak két művész egymás mellé rendelése\, hanem közös gondolkodás és munkafolyamat eredménye. A címben szereplő transzformáció utal egyrészt a nyers képek forrására\, másrészt a feldolgozási folyamatra. Az alkotás így a szó mind átvitt\, mind szoros értelmében mindig valamiféle transzformáció körül forog – legyen az akár mediális\, akár manuális jellegű. A kiindulási alap\, a közös munka nyersanyaga a svéd fotós\, professzor\, író és gyűjtő Helmer Bäckström (1891–1964) munkássága\, aki a Svéd Királyi Technológiai Intézet első fotográfiatanára volt: az ő digitalizált életműve alkotja két stockholmi múzeum törzsanyagát is. A két művész kisajátítás és átdolgozás útján elkészült munkáiban az összekötő kapocs\, a kiindulási pont ez a megtalált gyűjtemény lett. A korábbi munkáikkal helyenként meglepő formai átfedéseket és vizuális analógiákat rejtő anyag ideális platformot nyújtott a kiállítást megelőző közös munkához. Az experimentális folyamatok\, mediális transzformációik által létrejött képek olyan eddig nem alkalmazott fotókészítési eljárásokkal valósultak meg\, amelyekben az újraalkotás\, újrakonstruálás fogalmai témakörök szerint értelmeződnek át: kép és tér kapcsolata\, kép és hordozó kapcsolata\, kép mint tárgy\, kép mint tér. \nKútvölgyi-Szabó doktori kutatásaiban a képiség és a térbeliség tudásban betöltött szerepe kerül elő\, a kép mint információhordozó\, amely a megjelenítéssel párhuzamosan bizonyos információkat szükségszerűen kitakar\, eltorzít vagy félreértelmezhetővé tesz. Hajtogatott\, deformált műveivel a képek többnézetűvé tételére\, egyfajta térbeliesítésre tesz kísérletet. Dobokay munkáiban a fotó mint médium\, mint formálható kiindulási alap kap hangsúlyt\, színezve az oktatás\, tudásátadás tematikájával. Experimentális műveit általában a fotó szerkezetéről való gondolkodás\, a médium határainak kitágítása jellemzi. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/dobokay-mate-es-kutvolgyi-szabo-aron/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/dobokay-kutvolgyi-helmer-transformations-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230625T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240526T170000
DTSTAMP:20260611T130603Z
CREATED:20260611T130345Z
LAST-MODIFIED:20260611T130603Z
UID:3941-1687680000-1716742800@femuz.hu
SUMMARY:A formák ritmusa
DESCRIPTION:Barcsay Jenő\, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének iskolateremtő életműve szervesen kötődik Szentendre városához. A klasszikus hagyományok és a modern művészeti törekvések mellett folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg művészi látásmódjának alakulását. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A Duna-parti kisváros távlati látványa\, szűk utcái\, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat\, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan\, s melyek végigkísérték alkotói útján. Az erdélyi származású Barcsay Jenő a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei\, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai\, illetve számos hazai művésztelepen tett látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet\, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le\, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-formak-ritmusa/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=application/pdf:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/barcsay_jeno_a_formak_ritmusa_cover.pdf
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230617T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230910T170000
DTSTAMP:20260611T122448Z
CREATED:20260611T122421Z
LAST-MODIFIED:20260611T122448Z
UID:3930-1686988800-1694365200@femuz.hu
SUMMARY:Cataracta
DESCRIPTION:Brosúra \n\nHajdú D. András 1981-ben született Budapesten. Angol irodalomból szerzett diplomát\, a szakdolgozatát az amerikai háborús fotográfiáról írta. Jelenleg szabadúszó fotósként dolgozik\, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár\, és a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig huszonnyolc díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton\, közöttük háromszor kapta meg a nagydíjat.\n2020-ban elnyerte a rangos amerikai Pictures of the Year International pályázat második díját “Local News Picture Story” kategóriában (azzal a kongói sorozattal\, amelynek bemutatására a jelenlegi kiállítás irányul)\, 2015-ben szintén elnyerte a Pictures of the Year International “feature picture story” első díját. Három alkalommal nyerte el a Pécsi József Ösztöndíjat\, 2013-ban a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíját\, továbbá kétszer a Hégető Honorka multimédia nagydíját. 2013-ban elsőként lett Hemző Károly-díjas. 2018-ban Minőségi Újságírásért díjban részesült egy komplex multimédiás cikksorozatért.\nAz elmúlt 15 évben a világ számos pontján dolgozott\, a pekingi olimpiától kezdve a New York-i jazzklubokon át a kongói esőerdőig\, újabban az ukrán háborút dokumentálja. A hazai sajtón kívül olyan megrendelőknek fotózott\, mint a National Geographic\, The Telegraph\, a Politico\, a Forbes\, a Bloomberg\, az ENSZ vagy a Tages Anzeiger. \nCataracta – Múlóban a sötétség \nHajdú D. András hosszú távú dokumentarista fotóesszéje a Kongói Demokratikus Köztársaságba vezet el minket. Ezt a széttagolt\, járványokkal és humanitárius krízisekkel sújtott országot nem könnyű a maga teljességében jellemezni; a sűrű szövedéken\, amit összetett múltja\, kaotikus jelene és bizonytalan jövője alkot\, nehéz átvilágítani\, de Hajdú D. András egy személyes történetre és annak szétsugárzó hatókörére fókuszálva kísérletet tesz rá\, hogy megmutassa ezt a távoli\, idegen\, ellentmondásos\, de mégis lenyűgöző világot.\nTörténetének középpontjában Dr. Hardi Richárd magyar szemorvos és szerzetes áll: a kongói Kelet-Kasai tartomány fővárosában\, Mbuji-Mayiban él és dolgozik huszonnyolc éve\, innen indul missziós útjaira\, a megye eldugott szegleteibe\, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek is\, akik akár 600–800 kilométerre laknak a szemészeti centrumtól.\nHajdú D. András fotósként és dokumentumfilmesként nyolc éve csatlakozott az orvosi misszióhoz\, idáig összesen háromszor töltött hosszabb időszakot Kongóban\, 2015 és 2022 között.
URL:https://femuz.hu/esemeny/cataracta/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/hajdu_d_andras_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230521T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250202T170000
DTSTAMP:20260611T084059Z
CREATED:20260611T084059Z
LAST-MODIFIED:20260611T084059Z
UID:3925-1684656000-1738515600@femuz.hu
SUMMARY:Paletták
DESCRIPTION:Brosúra \n\nÚj állandó kiállítás-sorozatunk Czóbel Béla társadalmi kapcsolatainak szövevényes hálóját tárja fel\, amely a 20. század eleji európai művészetet jellemző viharos változások közepette alakult ki. 2021-ben először vontunk párhuzamot Czóbel életműve és második felesége\, Modok Mária alkotása között. A folytonosság érzését teremtve ezúttal a két művész legfontosabb szakmai és személyes kapcsolataiba nyerhetünk betekintést. Visszaemlékezések\, interjúk\, fotók\, levelek\, valamint a Szépművészeti Múzeum\, a Magyar Nemzeti Galéria\, a fehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjtemény\, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum\, az Antal-Lustig kollekció\, Klein Gábor\, Nagy András\, Feuer András és Haas János ritkán látott darabjai együtt rajzolják ki a különböző alkotói pályákat és a közös utakat.\nAz 1975 óta fennálló Czóbel Múzeum tereiben az egymást keresztező művészpályák\, a francia Nabis és a Fauves\, a magyar Vadak\, a plein-air felől érkező domináns személyiségek Rippl-Rónai József\, Kernstok Károly\, Báró Hatvany Ferenc így rendhagyó módon\, kapszula-kiállítások formájában jelennek meg. Egy-egy munkát láthatunk olyan művésztársak munkásságából\, mint Berény Róbert\, Gráber Margit\, Egry József\, Ilosvai-Varga István\, Kmetty János\, Perlrott Csaba\, Szántó Piroska\, Tihanyi Lajos\, Vörös Géza\, Ziffer Sándor\, akik a harminc évig együtt élő művészházaspár közös\, vagy múltbeli életében különleges szerepet játszottak. Czóbel korán kibontakozó nemzetközi hírnevét meghatározó párizsi atmoszférát egy művészi másolatokból álló grafikai szekció idézi fel Henri Matisse\, Amedeo Modigliani\, Pablo Picasso\, Auguste Renoir\, Paul Cézanne\, Marc Chagall\, és eredetiben George Braque művein keresztül.
URL:https://femuz.hu/esemeny/palettak/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/czobel_palettak_820_x_360-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230430T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231001T170000
DTSTAMP:20260326T075324Z
CREATED:20260124T094931Z
LAST-MODIFIED:20260326T075324Z
UID:1628-1682841600-1696179600@femuz.hu
SUMMARY:Vajda\, a Próféta
DESCRIPTION:Katalógus \n\nKözel egy évtized után újra megnyitja kapuit a Vajda Múzeum\, ahol megújult kiállítással mutatjuk be Vajda Lajos (1908–1941) páratlan életművét. A fiatalon elhunyt Vajda Lajos felvállaltan a hagyományokból merítő\, de azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a 20. század legfontosabb\, legnagyobb hatású alkotójává emelik őt. A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át\, a teljesen egyéni hangvételű transzparens rajzoktól az élete utolsó éveiben kibontakozó organikus-absztrakt művekig bezárólag konzekvensen épülő munkásságán keresztül válik érzékelhetővé egy koherens\, világképteremtő szándékot mutató életmű. \nA Vajda\, a Próféta című kiállítás kizárólag Vajda Lajos műveire koncentrálva három fogalmi és tematikus egység mentén csoportosítja az életmű téri ábrázolással kapcsolatos problémaköreit\, és fejti ki ezek kapcsolatát a korabeli szellemtörténeti és történelmi eseményekkel. A kiállítás felépítése nem kronologikus sorrendet követ; egyfajta szintézist feltételezve Vajda élete vége felé készült műveinek bemutatásával kezdődik\, majd a további termekben sorra veszi\, hogy milyen megfigyeléseken keresztül és vizuális kísérletek során jutott el Vajda a saját korát megelőző nagy szénrajzok absztrakciójáig. \nA kiállítás így a rövid\, alig 15 év alatt kibontakozó életművet teljes egészében és a művészi látásmód alakulására koncentrálva vizsgálja\, egymás mellé helyezve és párhuzamosan tanulmányozva a kora harmincas években készült montázsokat\, az 1936 körül készített vonalas rajzokkal\, illetve az 1939-től egyre dominánsabbá váló formai absztrakcióval. Vajda munkamódszerének vizsgálata során több kétoldalas műve is kiállításra kerül\, közöttük olyan alkotások is\, amelyet a közönség korábban nem láthatott.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-a-profeta/
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/vajda_cover.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230414T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T180000
DTSTAMP:20260609T101830Z
CREATED:20260506T095940Z
LAST-MODIFIED:20260609T101830Z
UID:3395-1681466400-1694973600@femuz.hu
SUMMARY:Tarsolylemezek
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA Kárpát-medence 10. századi\, honfoglalás kori hagyatékának különösen emblematikus leletei a veretekkel vagy lemezzel díszített tarsolyok. Az övön viselt bőrtarsoly főként a férfi temetkezések melléklete\, melyben a mindennapi élet során használt apró tárgyakat\, elsősorban a tűzgyújtáshoz használt eszközöket tárolták. A tarsolyok teljes fedőlapját beborító lemezek viseletének szokása már az új hazába költözött magyarok szállásterületén alakult ki\, a kalandozó hadjáratok biztosította nemesfémbőségnek köszönhetően. Az utóbbi évek régészeti kutatásai eredményeként ugyanakkor a Kárpátoktól keletre\, Kelet-Európa kora középkori régészeti hagyatékában is egyre nagyobb számban kerül elő ez a tárgytípus. A kutatás a tarsolyos sírok előkerülését sokáig többnyire a Dunától keletre\, főként a Tisza-vidékre helyezte. Az elmúlt évtizedek progresszív beruházási hullámainak hatására számos feltárást végeztek a régészek az eddig a kutatás számára ismeretlen területeken is. Így a Ferenczy Múzeumi Centrum is több új honfoglaláskori temetőből előkerült leletanyaggal gazdagodott. \nA tervezett kiállítás szenzációja\, hogy nemcsak a nagyközönség\, de a szakma is most láthatja először együtt az összes\, a mai Magyarország területéről előkerült tarsolylemezt\, köztük a néhány hónapja feltárt két\, Pátyon előkerült példányt. A Magyar Nemzeti Múzeummal közösen megrendezett kiállításon a lemezek mellett a pátyi temető gazdag anyagából is szeretnénk több leletet bemutatni. A zárt temető és a tarsolyos sírok leleteit először Szentendrén láthatja majd a közönség. \nA kiállításhoz angol és magyar nyelvű katalógus is kapcsolódik\, valamint a kiállítás-megnyitóval egy időben háromnapos nemzetközi régészeti konferencia is kezdődik\, melyen a honfoglalás korának új kutatási eredményeit foglalják össze a szakemberek\, a nyelvészettől a régészeti lelteteken át a történeti vonatkozásokig. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/tarsolylemezek/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/05/tarsolylemezek-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230407T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230604T170000
DTSTAMP:20260611T083231Z
CREATED:20260611T083231Z
LAST-MODIFIED:20260611T083231Z
UID:3921-1680854400-1685898000@femuz.hu
SUMMARY:Reproductio
DESCRIPTION:Brosúra \n\n\n\n\nA PhotoLab terébe tervezett kiállítás Regős Benedek korábbi\, valamint csak erre a kiállításra készülő újabb munkáit mutatja be. Regős több projektjében is a fotográfia\, mint reprodukciós eszköz kérdéskörével foglalkozik. A Szentendrén megvalósuló tárlaton a helyi művészeti örökség és a Ferenczy Múzeum gazdag gyűjteményének kontextusába ágyazva a 2018-as önálló kiállítás a White Balance tematikáját folytatja és terjeszti ki. További aspektusokból vizsgálja az egyedi műtárgy és annak fotografikus úton sokszorosítható és terjeszthető másolatának problematikáját. Rávilágítva a fotografikus visszaadás ellentmondásaira\, a technikai képtől elvárt “személytelen” pontosság és a mögötte rejtőzködő\, de annál fontosabb alkotói folyamatok szerepére. Munkáiban foglalkozik a fotográfia művészettörténeti ismereteinkben betöltött szerepével\, a reprodukciós folyamat különböző szakaszaival\, valamint a “kész” reprodukció fizikai megjelenéseivel.
URL:https://femuz.hu/esemeny/reproductio/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/regos_cover4-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230406T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230625T170000
DTSTAMP:20260609T101619Z
CREATED:20260217T090028Z
LAST-MODIFIED:20260609T101619Z
UID:2467-1680768000-1687712400@femuz.hu
SUMMARY:Kontra
DESCRIPTION:A Szentendrén élő és alkotó Hajdú László az itt szárba szökkenő vizuális nyelvnek\, a konstruktív festészetnek képviselője\, a mai napig meghatározó\, budapesti Stúdió kiállítások 1966-os tárlatán mutatkozott be\, majd a hetvenes\, nyolcvanas években a Műcsarnok a Dorottya Galéria\, és a Francia Intézet is rendezett neki kiállítást. Később több külföldi csoportkiállításon vett részt Budapesten\, Berlinben\, Limburgban\, Madridban\, Münchenben\, és mindvégig az Új Művésztelep tagjaként Szentendrén. 1963-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán\, mesterei Domanovszky Endre\, Kádár György\, Barcsay Jenő voltak. Ezután bekapcsolódott a nemzetközi kapcsolatrendszerbe\, tanulmányutakat tett Stuttgartban\, Münchenben\, Franciaországban\, Olaszországban. 1966-1969 között Derkovits-ösztöndíjas. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját 2003-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott. \nAlapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek\, az Art’éria Galériának. 1968-tól él Szentendrén. Hosszú évek következetes munkájával hozta létre sajátos formarendszerét\, amelyben a megszokott négyszögű képformától való eltérés és az expresszív\, plasztikus részletekben gazdag\, lírai geometria lett a védjegye. A redukált színkészlettel és geometriai alakzatokkal\, a megszokott ecset helyett festőkéssel létrehozott festmény-objektjei tömegükkel is alakítják az őket körülvevő teret. Saját szavaival a művei „belső víziók metaforái” olyan egyensúlyi helyzeteket teremtenek meg\, amelyek a valóságban egy finom mozdulattal kizökkenthetők lennének. Archaikus\, prehisztorikus hangulatú munkáiban a természeti erők\, a föld\, víz\, levegő\, tűz (nap) megjelenési formáit keresi. A kiállításon legújabb festménysorozatát és ezek alapján készült 10 grafikai lapját láthatja a közönség. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/hajdu-laszlo/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/hajdu-laszlo-kontra-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230205T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230226T170000
DTSTAMP:20260124T093514Z
CREATED:20260124T093514Z
LAST-MODIFIED:20260124T093514Z
UID:1622-1675584000-1677430800@femuz.hu
SUMMARY:Szentendre KÖZÉPen
DESCRIPTION:2022 tavaszán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén egy teljes évfolyam mintegy 250 hallgatója készített terveket Szentendre hét különböző helyszínére. A hallgatók a féléves munka során\, helyi közösségi kezdeményezések\, intézmények igényeire szabva\, a város izgalmas és sokrétű téri helyzeteit megismerve alkották meg vízióikat Szentendre lehetséges új közösségi épületeiről. A tárlat a legérdekesebb terveket és maketteket mutatja be. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/szentendre-kozepen/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/kozep_cover2-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230128T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230521T170000
DTSTAMP:20260609T101459Z
CREATED:20260124T093727Z
LAST-MODIFIED:20260609T101459Z
UID:1625-1674892800-1684688400@femuz.hu
SUMMARY:A tökéletesség pillanatai
DESCRIPTION:A Szentendréhez és a város művészeti életéhez kötődő alkotók klasszikus modern és kortárs magyar szobrászművészeti alkotásait bemutató kiállítás nyílik 2023 januárjában a Kmetty Múzeumban. A Ferenczy Múzeumi Centrum szobrászati gyűjteményét jellemezően formáló és azt reprezentáló összeállításban az átfogó tendenciák\, stílusok és kiemelkedő művészeti karakterek bemutatása révén megismerhetjük a plasztikák tökéletes anatómiára\, a részletekre és a történetmesélésre való összpontosítása mellett a “felszín alatti” érzékelés kifejezésmódjait. A látvány és az attól való elvonatkoztatás tökéletes pillanatainak ábrázolásain a fény és árnyék\, anyag és forma játékának kölcsönhatásai domborodnak ki. \nKiállító művészek: Asszonyi Tamás\, Ifj. Blaskó János\, Csíkszentmihályi Róbert\, Farkas Ádám\, Farkas Zsófia\, Ferenczy Béni\, Holdas György\, Imre Mariann\, Kerényi Jenő\, Kucs Béla\, Ligeti Erika\, Lois Viktor\, Matyófalvi Gábor\, Mészáros Dezső\, Németh Ágnes\, Papachristos Andreas\, Rózsa Péter\, Smetana Ágnes\, Szentirmai Zoltán\, Z. Gács György.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-tokeletesseg-pillanatai/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a_tokeletesseg_pillanatai_3-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221204T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221218T170000
DTSTAMP:20260610T111040Z
CREATED:20260610T111040Z
LAST-MODIFIED:20260610T111040Z
UID:3918-1670140800-1671382800@femuz.hu
SUMMARY:Építészeti tervpályázat kiállítás
DESCRIPTION:Szentendre Város Önkormányzata és a Ferenczy Múzeumi Centrum felkérésére\, az Építész Mester Egylet Mesteriskola felvételi tervpályázatára számos továbbgondolásra érdemes munka érkezett be. Az építészszakos hallgatók feladata volt a római kori erőd\, a Castrum környékének újragondolása\, a Paprikabíró utca és Dunakanyar körút menti buszparkolóba érkező nagy tömegű kiránduló számára a helyi komfort biztosítása és a városba jutásuk biztonságosabbá tételének építészeti- és környezetrendezési megoldása.\n“Szentendrén az utóbbi évtizedek aránytalanul aszimmetrikus városfejlődése folyamatos környezeti értékvesztéssel jár. A 11-es úton kívül Pannónia-teleptől Boldog-tanyáig huszonötezer ember lakik kellemes kertvárosi\, autós életformában\, miközben a belváros lassan\, de biztosan skanzenizálódik. A Duna-part és a Bükkös-part kivételével romlik a hétköznapi élet tereinek minősége. Szupermarketek\, HÉV-végállomás\, bíróság\, posta\, földhivatal\, piac egy brutális autópálya mentén. Az alultervezett Dunakanyar körút a város főutcája és a közepén régészek generációi évtizedek\, talán egy évszázad óta várják az Ulcisia Castra ókori maradványainak feltáráshoz szükséges anyagi forrásokat. Közben drótkerítések mentén botorkálnak az emberek\, pedig óriási szükség lenne a városi élet 21. századi közösségi tereire\, például egy városi parkra. A posztgraduális építész mesteriskola most induló 27. ciklusa számára felvételi pályázati témaként adtuk ki a nagyparkoló\, az egykori gépállomás raktársora\, a Castrum területe és a városközpont – régészeti feltárásokkal párhuzamosan is megvalósítható – térbeli kapcsolatának problémáját. A pályázatra 39 terv érkezett be sok ötlettel és javaslattal.” – Golda János\, az Építész Mester Egylet elnöke
URL:https://femuz.hu/esemeny/epiteszeti-tervpalyazat-kiallitas/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/epiteszeti-tervpalyazat-kiallitas-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221203T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230430T170000
DTSTAMP:20260610T110631Z
CREATED:20260610T110631Z
LAST-MODIFIED:20260610T110631Z
UID:3915-1670054400-1682874000@femuz.hu
SUMMARY:Két Paletta
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA Két Paletta újranyitásának újdonsága lesz az FMC gyűjteményéből Czóbel Béla két nagyméretű női portréja\, korai németországi grafikái\, valamint Modok Mária Matisse-os csendélete\, és absztrakt városképe\, valamint Klein Gábor magángyűjtő becses darabjai közül egy Czóbel önarckép és egy kislányportré. \nA közkedvelt művészpár kapcsolata a harmincas évek derekán kezdődött. Czóbelt Lehel Ferenc festő hozza a városba\, ekkor ismerkedik meg Modokkal. A körülmények úgy hozzák\, hogy hosszú bensőséges levelezésük alatt 1939-re mindkettőjük házasélete megszakad\, és egy év múlva\, szilveszterkor egybekelnek Szentendrén. A művészpár kivételes helyzetben van azzal\, hogy az 1946 utáni kulturális bezártságban\, amikor megszűnnek az egyesületi találkozók is\, ők szabadon utazhatnak\, Párizsban találkozhatnak régi barátaikkal\, ott tölthetik a teleket.\nA képzeletbeli művészeti utazás Czóbelnek a 60-as években Szentendrén\, és az utolsó években a Kelenhegyi műteremben készült bensőséges hangulatú képeivel indul. Melléjük kerülnek Modok Mária Párizsban és Szentendrén festett virágcsendéletei\, enteriőrök\, amelyeken felismerhetőek a múzeumra hagyott bútoraik\, dísztárgyaik\, a Czóbel-házat körülvevő kert\, a Kelenhegyi műterem udvarra nyíló üvegajtaja\, a nagy piros napernyő\, amely alatt egykor Mária üldögélt\, már szinte emlékképekként tűnnek elő a derűs színek és vonalak sűrűjéből. A hintaszék és a komód több festményen szerepelnek\, itt most felidézik a küzdelmes\, de tevékeny életet élő két kiváló művész egymást támogató\, derűs jelenlétét Szentendrén. A kiállítás anyaga aztán tematikai osztásban mutatja be egymás mellett az életműveket. A korai alkotások mellett\, önarcképeken\, gyermekábrázolásokon\, aktokon és városképeken keresztül tekinthetünk bele a két egymás mellett futó alkotói munkába.
URL:https://femuz.hu/esemeny/ket-paletta-3/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/Picture1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221016T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221030T170000
DTSTAMP:20260609T101300Z
CREATED:20260124T095516Z
LAST-MODIFIED:20260609T101300Z
UID:1636-1665907200-1667149200@femuz.hu
SUMMARY:Csendek
DESCRIPTION:Deim Pál (1932-2016) a hatvanas években induló magyar neoavantgárd képzőművészet fontos alakja. Művészete egyedi módon egyesíti a nyugat-európai modernista festészeti hagyományt a pravoszláv motívumvilággal és a hűvös geometrikus absztrakciót az emberközpontú\, érzelmes kifejezésmóddal. Életműve\, amelyben néhány jellegzetes motívum segítségével kutatja az emberi tapasztalat alapkérdéseit\, sajátos metszetét adja kora kelet-közép-európai művészetének. \nHa egyetlen szóban kellene összegezni munkásságának lényegét\, talán a „csend” fogalma lenne a legalkalmasabb. Korai\, a szentendrei festészeti hagyományokon alapuló munkáit spirituális csend övezi\, amit a téralakítás problémájának elmélyült tanulmányozása vált fel a hetvenes években. Bár erotikus témájú képei és élénk színű idős kori művei kicsit „zajossá” válnak\, a „csend” különböző aspektusai áthatják a közel hat évtizedes alkotói pálya vissza-visszatérő témáit. Kiemelkedő jelentőségűek az áldozathozatal és a gyász témáját feldolgozó festmények és emlékművek\, illetve az élet folytonosságáról és az elmúlásról alkotott narratívákat kutató\, kontemplatív alkotások. \nDeim Pál pályájának jelentős részét meghatározta a Kádár-korszak kultúrpolitikai összefüggésrendszere\, amelyben a szocialista realizmust megtagadó művészi pozíciója problémásnak számított\, de a hetvenes évek közepére szakmailag elismert alkotóvá vált. A rendszerváltás utáni években a klasszikussá érő neoavantgárd generáció tagjaként számos állami elismerésben részesült\, 1993-ban Kossuth díjjal\, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. \nA művész születésének 90. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő kiállítás az életmű friss szempontú áttekintésére vállalkozik\, amelyben az alkotói korszakok ismertetése mellett nagy hangsúlyt kap Deim Pál sajátos motívumhasználatának és absztrakciójának elemzése\, valamint a téralakítás kérdésköre mind a festmények és plasztikák\, mind a köztéri művek vonatkozásában. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/deim-pal/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/Epiteszet1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221008T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230129T170000
DTSTAMP:20260610T105114Z
CREATED:20260610T105114Z
LAST-MODIFIED:20260610T105114Z
UID:3909-1665216000-1675011600@femuz.hu
SUMMARY:Csontó Lajos – Egybeesés
DESCRIPTION:Brosúra \n\nEmléktöredékek\, érzetek\, sejtések\, megélt és képzelt érzelmek\, hangulatok véletlenszerű találkozása\, pillanatnyi együttállása\, időben és térben való alkalmi összhangzata jellemzi a kiállítást. Egy filmszerű történetben járunk\, melyben az események alakulását a saját projekcióink\, emlékbetöréseink\, asszociációink formálják és alakítják. Az alkotó egy érzéki teret hoz létre\, mely keretet és felületet ad az emóciók\, emlékek előhívásához\, kivetüléséhez. Az egységes hangulatú installációs teret három képcsoport alkotja: a falra kasírozott nagyméretű plakátok\, a középformátumú monokróm printek\, és a kisméretű színes képi „felvillanások”.\nBár az Egybeesés egy fotó alapú kiállítás\, mégsem az egyes fotográfiákon van a hangsúly\, hanem installációs jellegéből adódóan a „teljesség” elérése a szándék\, egyféle „totális” élmény\, amit a képcsoportok összhatása és az elrendezés dramaturgiája teremt meg.\nCsontó Lajos a Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott 1990-ben. 1992-95-ig Derkovits ösztöndíjas\, 2007-ben Munkácsy-díjat és az NKA kiemelt alkotói támogatását kapja\, valamint Kutyaév című kötetéért 2022-ben elnyeri a legjobb magyarországi fotókönyvnek járó Rosti Pál díjat. A Római Magyar Akadémia és a párizsi Cité Internationale Des Arts ösztöndíjasa\, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design Tanszékének habilitált egyetemi docense. A Vajda Lajos Stúdió tagja.
URL:https://femuz.hu/esemeny/csonto-lajos-egybeeses/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/csonto_egybeeses_rgb-01-1444x2048-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220930T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221218T170000
DTSTAMP:20260610T104351Z
CREATED:20260610T104228Z
LAST-MODIFIED:20260610T104351Z
UID:3905-1664524800-1671382800@femuz.hu
SUMMARY:Képtelenség
DESCRIPTION:Brosúra \n\nEgy kultúra elemei sokfelől származhatnak\, de jöjjenek bárhonnét\, végül többé-kevésbé harmonikus mintázattá szövődnek\, és ez a konfiguráció határozza meg az emberek mindennapi\, társadalmi\, szertartásos és közönséges viselkedését. De soha nem szigorúan és nem is teljesen. Egy kulturális mintázat mindig tartalmaz annyi össze nem illő elemet\, hogy termékeny vagy romboló feszültségek keletkezhessenek benne\, s még a legharmonikusabb is nagy egyéni variációt megengedő laza keretként képzelhető el csupán. Ez a feszültség és tolerancia eredendően hozzátartozik Pacsika Rudolf kultúrfelfogásához. Pacsika kultúr-mintatárára nyilvánvalóan hatottak az erős „kultúrmorfológiai” divatok – hiszen még olyan kritikus eleme sem vonhatta ki magát hatása alól\, hogy túlságosan ragaszkodjon bármiféle merev meghatározókhoz és meghatározásokhoz. Pacsika tudja\, hogy minden kultúra életéhez elengedhetetlenül hozzátartozik a szüntelen változás. Pacsika\, mint kulturális ökológus szilárd „szuperorganikus” képződményekként képzeli el a kultúrát\, amikbe bediffundálhatnak és törvényszerűen be is diffundálnak idegen elemek\, ám nem átalakítók és\nhelyettesítők gyanánt\, hanem „additív inkrementumok”-ként\, amelyek ugyan – kivált\, ha párhuzamos irányú belső „innovációk”-hoz adódnak – annyira felgyűlhetnek\, hogy akár a felismerhetetlenségig megváltoztathatják a művet\, de ez a változás soha nem organikus evolúció eredménye. A „hatalom” lényege – hogy a kultúra mit enged látni\, érezni és tudni\, vagy\, hogy mi az\, amit korlátoz\, vagy tilt látni\, érezni\, tudni. Az elfogadható\, hogy a kultúra erőteljesen alakítja azt a valóságot\, melyben az emberek tevékenykednek\, és ezt a valóságot kritikus szemmel méregeti: miért van ez és miért nem más? Fontos megjegyezni\, hogy ez a nézőpont részben különbözik attól a szemlélettől\, amely a kultúrát misztifikálásnak tekinti.
URL:https://femuz.hu/esemeny/keptelenseg/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/pacsika-rudolf-fb-event.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220925T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221030T170000
DTSTAMP:20260610T102413Z
CREATED:20260610T102232Z
LAST-MODIFIED:20260610T102413Z
UID:3900-1664092800-1667149200@femuz.hu
SUMMARY:Yorgos: Hommage – message à Kurtág György
DESCRIPTION:Yorgos\, mondhatnánk kissé patetikusan\, lényegében a beavatott odüsszeuszi ember\, aki a technikai csábítás szirénjei közt hajózott ki a kreativitás tengerére. A zene/képi lejegyzés konvenciói régóta lehetővé teszik a tér-zene-(meg)tapasztalás kvázi poétikai lehetőségeinek kiaknázását: ez hagyományosan is megtörténhet\, mégpedig a notáción\, a konvencionális jelrendszeren belül. A kvázi notáció(szerű)megközelítést és a zenei grafikát építi be Yorgos az alkotásaiba\, mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül a zene keletkezését és fejlődését\, az emberi beszéd\, festői gesztus és írás kialakulását\, mint az emberi gondolatok közvetítésére\, maradandó megőrzésére irányuló törekvést. A kép lehet grafikaként\, vizuális kompozícióként értelmezett partitúra\, illetve a zenei megvalósulás folyamatában kialakított tárgy. A zene képpé válásával ellentétes irányú folyamat a kép vagy tárgy zenévé válása. A kotta\, illetve a zenei notációra használt papír mintázatainak egybejátszásán is alapulhatna\, de olyan kompozíció is születhet\, mely közvetlenül a notációs papír hibáira épül. Azaz egyfajta polifónia\, sokhangúság szerkesztésmódja jelenik meg Yorgosnál\, amelyben elsődleges\nfontosságot kap az egyes „szólamok” önállósága\, amely elsősorban abban mutatkozik meg\, hogy – a homofóniával ellentétben – nincs kíséret viszony a „szólamok” között\, hanem a „szólamok” közel egyenlő arányban részesednek a vezető és az alárendelt szerepből\, miközben megtartják függetlenségüket. Ritmikus rétegződés jön létre\, ahol a két vagy több „szólam” ritmikus aktivitása különböző\, de egymással szorosan összefüggő szinten mozognak. Yorgos polifóniájában minden „szólam” egy-egy önállóan is értelmezhető egység\, s ezen egységek együttes hangzásában a harmóniák nem mint vezérlő elv\, hanem mint következmény jelennek meg.
URL:https://femuz.hu/esemeny/yorgos-hommage-message-a-kurtag-gyorgy/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=application/pdf:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/yorgos_fogadofal.pdf
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220923T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221130T170000
DTSTAMP:20260612T103548Z
CREATED:20260610T101133Z
LAST-MODIFIED:20260612T103548Z
UID:3897-1663920000-1669827600@femuz.hu
SUMMARY:Láthatatlan jelenlét 4.0
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeumi Centrum “Kortársítás” módszertani projektjének keretében létrejött kiállítás negyedik alkalommal Vácott mutatkozik be. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének alkotásai a váci Tragor Ignác Múzeum és a váci Madách Imre Nonprofit Kft. gyűjteményének darabjaival lépnek párbeszédre. A “jelenlét”\, a “hiány” és a “kommunikáció” fogalmai mentén válogatott művek hálózata egy felfedezésre\, játékra ösztönző projektteret hoz létre – kimondottan kamaszok számára.\nA múzeumpedagógusok együttműködésében\, múzeumpedagógiai szempontok szerint rendezett tárlaton asszociációs játékokkal és egy társasjáték segítségével keressük a válaszokat a műalkotások által feltett kérdésekre – közösen próbálunk válaszolni az olyan nagy horderejűekre is\, mint például:\nhogyan tudnánk elmagyarázni egy földönkívülinek\, hogy mi a művészet? \nKiállító művészek:\nAnna Margit\, Ásztai Csaba\, Csontó Lajos\, Petar Čornatović\, Deim Balázs\, Fillenz István\, Győrffy Sándor\, Holdas György\, Ilosvai Varga István\, Kis Varsó\, Kmetty János\, Koltai-Dietrich Gábor\, Károlyi Zsigmond\, Korniss Dezső\, Kovács Ferenc\, Kósza Sipos László\, Körösfői-Kriesch Aladár\, Lőrincz Tamás\, Ország Lili\, Paizs Goebel Jenő\, Sorin Neamţu\, Szabó Ábel\, Szakáll Ágnes\, Sziebert-Tóth Judit\, Szirtes János\, Tóth Eszter\, Tóth István\, Vajda Lajos\, Várady Róbert\, Vincze Ottó\, Végh Dezső\, Vojnich Erzsébet
URL:https://femuz.hu/esemeny/lathatatlan-jelenlet-4-0/
LOCATION:Pannónia-ház\, Hincz terem\, Vác
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/495806232_9203217246450163_1178572342849552746_n.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR