BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.16.4.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Ferenczy Múzeum
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250525T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250622T170000
DTSTAMP:20260612T113009Z
CREATED:20260612T112932Z
LAST-MODIFIED:20260612T113009Z
UID:3989-1748160000-1750611600@femuz.hu
SUMMARY:Gyerekkézzel
DESCRIPTION:A kiállításon a Szentendre Önkormányzata és a Pentart által támogatott Bánáti Sverák Óvodai Programban készült alkotásokat tekinthetjük meg\, amelyek installálásában a gyermekek szülei nyújtanak segítséget.
URL:https://femuz.hu/esemeny/gyerekkezzel/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2025,Kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/493218328_1251993663595034_3871972509363253076_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250515T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20251109T170000
DTSTAMP:20260612T111725Z
CREATED:20260612T111528Z
LAST-MODIFIED:20260612T111725Z
UID:3977-1747296000-1762707600@femuz.hu
SUMMARY:Fantomszál II.
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeumi Centrum képzőművészeti gyűjteménye tízezernél is több darabot számlál\, és folyamatosan gazdagodik. Olyan alkotók fontos művei találhatóak itt meg\, mint Ferenczy Károly\, Czóbel Béla\, Barcsay Jenő\, Vajda Lajos\, Korniss Dezső vagy Kondor Béla. A Ferenczy Múzeum központi kiállítása ebbe a páratlan anyagba enged betekintést.A gyűjteményes kiállításhoz kapcsolódóan most egy kamarakiállítás-sorozat veszi kezdetét\, mely három éven át\, összesen hat kiállítást foglal majd magába. A Fantomszál – Művészfeleségek nyomában főcím alatt futó minden tárlat egy-egy nőalakot fog bemutatni\, egészen pontosan a gyűjteményben szereplő\, híres festőművészek feleségeit\, akik gyakran maguk is alkotók voltak.Emellett azonban a támogatásnak megannyi formáját biztosították férjüknek: a háztartást vezették\, rendszeres és alkalmi munkákat vállaltak\, ellátták a gyerekeket\, érzelmi biztonságot nyújtottak\, modellt álltak a művekhez\, szellemi társként megvitattak elméleti dilemmákat\, férjük karrierjét egyengették\, és mindezeken túl gyakran hátrébb sorolták vagy feladták saját ambícióikat. A Fantomszál tehát olyan női sorsokat mutat be\, amelyek láthatatlanul voltak hatással a művészet történetére\, és hiába örökíti meg alakjukat adott esetben egy-egy portré\, rendíthetetlen támogatásuk\, amely nélkül ma számos kiemelkedő műalkotással kevesebb lenne a világ\, soha nem kapott elismerést. \nA Ferenczy Múzeum Fantomszál című kamarakiállítás-sorozatának második tárlatán Gálffy Lolát\, Kántor Andor festőművész feleségét ismerhetjük meg közelebbről. A szentendrei régi művésztelepi társaságban és saját alkotói gyakorlatában is a derűt képviselte. Festészete különös érzékenységgel közelíti meg a mindennapok világát\, mégis\, úgy emeli azokat költői magasságokba\, hogy a néző szinte észre sem veszi az átmenetet.
URL:https://femuz.hu/esemeny/fantomszal-ii/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/495563267_1248433513951049_2122552120446533780_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250501T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250831T170000
DTSTAMP:20260612T110944Z
CREATED:20260612T110944Z
LAST-MODIFIED:20260612T110944Z
UID:3974-1746086400-1756659600@femuz.hu
SUMMARY:A szecesszió forradalma
DESCRIPTION:A szecesszió forradalmának előfutáraként az angol John Ruskin és William Morris nevéhez köthető Arts and Crafts mozgalom tagjai – reformszellemű szobrászok\, formatervezők\, grafikusok\, festők és építészek – kísérletet tettek a képzőművészet és az iparművészet közötti határok felszámolására. A 19. század második felének gyors ütemű iparosodására\, erőteljes urbanizációjára és az egyre silányuló minőségű tárgyakat produkáló gyári tömegtermelésre adott válaszuk a hagyományos kézművesség felvirágoztatásának ideája volt. A századforduló időszakára – az 1880-as évektől az első világháború előestéjéig – a szecesszió sajátos\, újító stílusa nemzetközi és rendkívül befolyásos irányzattá nőtte ki magát.A plakátművészet formabontó áramlata a századfordulóra elért Magyarországra is. A millennium után sorra születtek a historizáló és akadémiai szemléletet mellőző\, a klasszikus perspektívát és a fény-árnyék hatásokat hátrahagyó plakátművészeti alkotások. A művészi plakátok dekoratív vizualitását a síkba szerkesztett\, burjánzó növényi motívumok mellett az újságillusztrációkban és a karikatúrákban gyökerező blikkfangos\, humoros kvalitás és a misztikus-szimbolikus minőségben megjelenő\, érzéki nőalakok biztosították.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-szecesszio-forradalma/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/a-szecesszio-forradalma-fmc-cover2-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250417T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260104T170000
DTSTAMP:20260609T104508Z
CREATED:20260326T074848Z
LAST-MODIFIED:20260609T104508Z
UID:2921-1744876800-1767546000@femuz.hu
SUMMARY:TORNYOK\, ARCOK\, MASZKOK
DESCRIPTION:Vajda Lajos (1908–1941) a 20. századi magyarországi művészet kiemelkedő alakja\, akinek páratlan és egyedi képi világa elválaszthatatlan Szentendre városától. Azonban munkássága nem tartozik a legkönnyebben megközelíthető életművek közé. Olyan utakon járt\, ahova „nálunk emberfia nemigen teszi a lábát” – írta róla értő kritikusa\, Kállai Ernő még 1943-ban. A halála óta eltelt nyolcvannégy évben könyvtárnyi szakirodalom\, elemzés\, kutatás foglalkozott alig másfél évtized alatt kibontakozó munkásságával\, azonban korántsem sikerült felfejteni művészi szemléletének összes aspektusát. Vajda Lajos olyan váteszi érzékenységgel és magas szintű intellektuális nézőpontból rezonált saját\, ambivalens korának jelenségeire\, amelynek aktualitása semmit sem vesztett erejéből és hitelességéből az elmúlt évtizedek során. Sőt\, utolsó szénrajzainak mély drámája\, univerzális kalligráfiája mintha felénk\, a jövőbe mutatna. \nA Tornyok\, arcok\, maszkok című kiállításon Vajda Lajos páratlan életművének kronologikus alakulásával ismerkedhet meg a látogató\, a korai stúdiumoktól\, a transzparens rajzokon át egészen az életmű lezárását jelentő nagy szénrajzokig bezárólag. A kiállítás mellékszálaként bemutatjuk a Vajda Múzeum történetét\, a nemrégiben újrafelfedezett Haluskai-tanya izgalmas nyomozását és vetítésre kerül a 2018-ban készült Vajda: Világok között című videóinstalláció (Horváth Dániel és Gerhes Gábor munkája)\, amely látványos vizuális megoldással mutatja be Vajda Lajos képi gondolkodásmódját. A kiállításon kortársak írásaival és szövegeivel idézzük meg Vajda Lajos alakját\, személyiségét és művészi hitvallását.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-muveszete/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/vajda_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250316T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250518T170000
DTSTAMP:20260327T125425Z
CREATED:20260327T124632Z
LAST-MODIFIED:20260327T125425Z
UID:2972-1742112000-1747587600@femuz.hu
SUMMARY:Saját olvasat
DESCRIPTION:Ez a rendhagyó gyűjteményes kiállítás különleges élményt kínál. A művészet befogadásának hagyományos\, gyakran szakmai hierarchiára épülő megközelítését egy sokkal közvetlenebb és közösségibb nézőpontra cseréli. Itt minden egyes munkatársnak ugyanakkora szerepe volt a válogatásban\, hiszen hangjuk ugyanolyan fontos\, mint bárki másé. A múzeum dolgozói\, legyenek azok restaurátorok vagy adminisztratív munkatársak\, karban- tartók vagy kurátorok\, mindannyian választottak egy-két olyan tárgyat a Ferenczy Múzeumi Centrum országos viszonylatban is kiemelkedően sokrétű gyűjteményi anyagából\, ami különösen közel áll hozzájuk\, és ezekhez saját\, személyes magyarázatot fűztek. Ez a válogatás tehát nem a művészettörténeti tudáson alapul\, hanem a személyes kapcsolódásra és az egyéni élményekre helyezi a hangsúlyt. A kiállítás különlegessége\, hogy az általunk megszokott intézményi megközelítéseket egy sokkal hétköznapibb\, szubjektív szemlélet váltja fel. A kollégák választásai és az ezekkel kapcsolatos gondolataik\, élményeik és történeteik betekintést adnak abba\, hogyan válhatnak a múzeumi tárgyak az életünk szerves részévé. Hogyan formálják látásmódunkat\, és fordítva\, hogyan jelennek meg a művészetek a saját történeteinkben. Így nemcsak a művek kerülnek közelebb a látogatókhoz\, hanem maga a múzeum világa is\, hiszen ezúttal nemcsak a bemutatott tárgyakat\, hanem azokat a munkatársakat is jobban megismerhetik\, akik a kulisszák mögött dolgoznak. \nEz az antielitista megközelítés azt helyezi előtérbe\, hogy a művészethez való bármely viszonyulás elsősorban nem szakmai tudáshoz kötött\, hanem alapvető és személyes élmény. A munkatársak által írt különféle kommentárok között olvashatunk megindító családi történeteket és vicces műelemzéseket\, találkozhatunk versekkel\, zenével\, a művészet tiszta csodálatával és gyakorlatias megközelítésekkel egyaránt. Így a szemlélő előtt egy egészen új\, emberi oldalát mutathatja meg a gyűjteményi együttes. A kiállítási anyag összeállítása során csaknem 80 munkatárs nézett szét a múzeum képzőművészeti\, történeti és néprajzi raktáraiban fellelhető kincsek között. E közös válogatás eredményeképpen a látogatók a nagy klasszikusok mellett olyan meglepő darabokat is felfedezhetnek\, mint egy szemet gyönyörködtető\, hímzett szoknya\, egy díszes kamaráskulcs\, egy rézveretekkel ékes pisztoly\, egy tekintélyes hajómodell\, egy viaszgyöngyökkel varrott menyasszonyi koszorú\, patkolt kacsatojások vagy római kori csákányfejek. De most először olyan különlegesség is látható lesz\, mint egy Szentendre-lobogó\, amelyet Ferenczy Károly munkájának tulajdonítunk. Mind olyan tárgyak\, amelyek egyedülálló történeteket és változatos érzelmeket hívtak felszínre. A Saját olvasat legfontosabb üzenete tehát az\, hogy a múzeumi tárgyak nem életidegen\, megközelíthetetlen jelenségek\, hanem olyan személyes tapasztalatok forrásai\, amelyek mindenki számára adottak. Ez a tárlat tehát egy lehetőség arra\, hogy a műalkotásokat és egyéb gyűjteményi darabokat új szemszögből\, közvetlen kapcso- lódást kialakítva fedezzük fel\, és olyan élményekkel gazdagodjunk\, amelyek nem csupán a művekről szólnak\, hanem a múzeum munkatársairól és általuk mindannyiunkról.
URL:https://femuz.hu/esemeny/sajat-olvasat/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/sajat_olvasat_cover_1200x628px-1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250307T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250609T180000
DTSTAMP:20260609T104249Z
CREATED:20260506T100958Z
LAST-MODIFIED:20260609T104249Z
UID:3406-1741341600-1749492000@femuz.hu
SUMMARY:Folyó szeli ketté
DESCRIPTION:A modern kori Magyarország területének egyetlen vármegyéje Pest\, melyet a szó szoros értelmében szel ketté a Kárpát-medence legnagyobb folyója. Ez a természeti határ\, mely földrajzi értelemben is két tájegységre osztja a vármegyét\, a történelem évezredein keresztül is éles határvonalat jelent\, gondolhatunk itt az őskor idején a Duna két partján élő\, eltérő kulturális identitású csoportokra\, vagy a római korban a birodalom határvonalára\, a limesre. A Dunakanyar napjainkban lakott nagyvárosainak térségei\, a Budai-\, és Visegrádi-hegység\, a Pilis és a Börzsöny magaslati vidékei\, a Zsámbéki-medence vagy a Pesti-síkság alföldi régiói számos különböző régészeti korszak emlékeit őrzi. \nVármegyénk kedvező természetföldrajzának és lokációjának köszönhetően napjainkban is az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban számos beruházás valósult meg. Ezek között kiemelkednek a manapság oly népszerű\, nagy négyzetméter alapterületű csarnoképítkezések vagy az autóutak\, autópályák építkezései. A kiragadott példákon túl számos más típusú építkezés\, és egyéb talajművelési tevékenység is egyre nagyobb területek földmozgatását eredményezi\, mely során jelentős régészeti emlékek feltárására adódott lehetőség. \nA kiállításhoz kapcsolódóan egy régészeti konferenciát is tartottunk 2025. március 6-7. között. A konferencia absztrakt füzete ingyenesen letölthető. \n\nLetöltés
URL:https://femuz.hu/esemeny/folyo-szeli-kette/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/05/folyo-szeli-kette-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241127T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250330T170000
DTSTAMP:20260612T111805Z
CREATED:20260612T105009Z
LAST-MODIFIED:20260612T111805Z
UID:3971-1732694400-1743354000@femuz.hu
SUMMARY:Fantomszál I.
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeumi Centrum képzőművészeti gyűjteménye tízezernél is több darabot számlál\, és folyamatosan gazdagodik. Olyan alkotók fontos művei találhatóak itt meg\, mint Ferenczy Károly\, Czóbel Béla\, Barcsay Jenő\, Vajda Lajos\, Korniss Dezső vagy Kondor Béla. A Ferenczy Múzeum központi kiállítása ebbe a páratlan anyagba enged betekintést.A gyűjteményes kiállításhoz kapcsolódóan most egy kamarakiállítás-sorozat veszi kezdetét\, mely három éven át\, összesen hat kiállítást foglal majd magába. A Fantomszál I Művészfeleségek nyomában főcím alatt futó minden tárlat egy-egy nőalakot fog bemutatni\, egészen pontosan a gyűjteményben szereplő\, híres festőművészek feleségeit\, akik gyakran maguk is alkotók voltak.Emellett azonban a támogatásnak megannyi formáját biztosították férjüknek: a háztartást vezették\, rendszeres és alkalmi munkákat vállaltak\, ellátták a gyerekeket\, érzelmi biztonságot nyújtottak\, modellt álltak a művekhez\, szellemi társként megvitattak elméleti dilemmákat\, férjük karrierjét egyengették\, és mindezeken túl gyakran hátrébb sorolták vagy feladták saját ambícióikat. A Fantomszál tehát olyan női sorsokat mutat be\, amelyek láthatatlanul voltak hatással a művészet történetére\, és hiába örökíti meg alakjukat adott esetben egy-egy portré\, rendíthetetlen támogatásuk\, amely nélkül ma számos kiemelkedő műalkotással kevesebb lenne a világ\, soha nem kapott elismerést.Célunk ezzel a kiállítássorozattal rámutatni a férfi és női szerepvállalások lehetőségeire és egyenrangú fontosságára\, a különböző családi-szakmai együttműködések sokféleségére a mindenkori társadalmi\, gazdasági\, politikai viszonyok függvényében. Ennek jegyében olyan életutakat választottunk\, amelyek a női helytállás különféle módozatait példázzák. Elsőként Vajda Júlia személyét járjuk körül\, betekintést engedve küzdelmes élete különböző színtereibe. Jobban megismerhetjük őt egy családot összetartó\, dolgozó anyaként\, első férje\, Vajda Lajos\, és második férje\, Jakovits József szakmai előmenetelének fáradhatatlan kitaposójaként és a divat iránt fogékony\, a szűkösségben is kreatívan öltözködő nőként.
URL:https://femuz.hu/esemeny/fantomszal-i-vajda-julia/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/fantomszal-vajda-julia-fmc-cover-web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241025T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250309T170000
DTSTAMP:20260609T104107Z
CREATED:20260124T091932Z
LAST-MODIFIED:20260609T104107Z
UID:1608-1729843200-1741539600@femuz.hu
SUMMARY:Stéger Ferenc és az opera világa
DESCRIPTION:A szentendrei származású tenor énekes\, Stéger Ferenc (1824–1911) születésének 200. évfordulójára készülő időszaki kiállítás hiánypótlónak számít. A tárlaton a méltatlanul elfeledett egykori sztárénekes rendkívül sikeres hazai és nemzetközi karrierjének és életének korábban nem ismert részletei kerülnek bemutatásra. A Ferenczy Múzeumi Centrumban található az énekes közel ötszáz tételét kitevő (és egyben hazai intézmények közül a legjelentősebb) hagyatéka. \nStéger a pesti Nemzeti Színház egyik vezető tenoristája volt és évtizedekig több ciklusban énekelt főszerepeket\, többek között a jól ismert Hunyadi László vagy a Bánk bán operákban. Erkel Ferenccel való közeli barátsága (szakmai kapcsolatukon túl) szintén a tárlat egyik fontos részét adja. Az FMC gyűjteményében Stéger személyes tárgyai mellett zenetörténeti dokumentumok és ritkaságok is találhatók\, valamint a kiállítást több hazai és nemzetközi muzeális és kutatóintézettől is kölcsönözve készítjük\, így a törzsanyag mellett korábban a közönségnek még nem bemutatott Stégerhez kötődő dokumentumok és tárgyak is láthatóak lesznek. \nStéger esetében már a számok is önmagukért beszélnek: 1874-ig több mint hatvan szerepet játszott\, elsősorban az olasz és francia operarepertoár állt hozzá közel. Ez idő alatt 2000-nél több alkalommal állt színpadra\, közel 50 város színházában. A szentendrei családi háttér mellett\, az 1846/1847-től kezdődő karrierjének zágrábi\, bécsi\, prágai\, itáliai\, német\, barcelonai\, kolozsvári és bukaresti fellépéseit és nem utolsósorban\, a Nemzeti Színházban eltöltött időszakait mutatjuk be. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/steger-ferenc-es-az-opera-vilaga/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/steger_cover_1200x628px-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241018T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241201T170000
DTSTAMP:20260612T103111Z
CREATED:20260612T103111Z
LAST-MODIFIED:20260612T103111Z
UID:3963-1729238400-1733072400@femuz.hu
SUMMARY:Mesterművek
DESCRIPTION:Iparművészeti és tervezőművészeti kiállítás nyílik a MűvészetMalomban. A tárlaton 59 kiállító művész belsőépítészeti\, formatervezői\, ötvös\, grafikus\, dizájner\, textil\, kerámia\, porcelán\, üveg alkotásait láthatjuk. \n  \nA Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata köztestületi tagságának kiállítása az utóbbi öt év kortárs alkotásait mutatja be. A tárlaton olyan iparművészeti és tervezőművészeti feladatmegoldások és személyes alkotások láthatók\, amelyek szellemi és szakmai minősége a kiállítókat az iparművészet és tervezőművészet elismert mestereivé tette. \n  \nKiállító művészek:\nARDAI ILDIKÓ\, ATTALAI ZITA\, AUTH ATTILA\, BALOGH EDIT\, BÁNYÁSZ JUDIT\, BEIN KLÁRA\, BERZY KATALIN\, BORBÁS DORKA\, BORZA TERÉZ\, DARABOS ANITA\, CSEMÁN ILONA\, FÁBRY JÁNOS\, GOTHÁRD ERZSÉBET\, GÖBÖLYÖS MÁRTA\, GULYÁS JUDIT\, GYÁRFÁS GÁBOR\, PHÁBER SZILVIA\, HERNÁDI PAULA\, KÁNYÁSI HOLB MARGIT\, KECSETI GABRIELLA\, KISFALIDY MÁRTA\, KÖBLITZ BIRGIT\, KISS ILONA\, KNEISZ ESZTER\, KRAJTSOVITS MARGIT\, B. LABORCZ FLÓRA\, LATIN ANNA\, LENCSÉS IDA\, MÁDER INDIRA\, MÁLIK IRÉN\, MASCHER RÓBERT\, MINYA MÁRIA\, MOLNÁR GYULA\, NAGY JUDIT\, ÓZSVÁR PÉTER\, PANNONHALMI ZSUZSANNA\, PAÁL ZSUZSANNA\, PAPP-VID DÓRA\, PÁPAI LÍVIA\, PASQUALETTI ELEONÓRA\, PÉCSI L. DÁNIEL\, RAINER PÉTER\, REGŐS ANNA\, SOMODI ILDIKÓ\, L. SZABÓ ERZSÉBET\, SZABÓ KINGA\, E. SZABÓ MARGIT\, SZÁVOSZT KATALIN\, SZEMEREKI TERÉZ\, SZÉKELY ORSOLYA\, TANKÓ JUDIT\, TÓTH LÍVIA\, TÓTH ZOLTÁN\, TÓTH LÁSZLÓ\, VERECZKEY SZILVIA\, VIDA ZSUZSA\, ZELENÁK KATALIN\, ZIDARICS ILONA\, ZSIGMOND ATTILA
URL:https://femuz.hu/esemeny/mestermuvek/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/491338887_1228053505989050_374320777670417812_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240928T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250112T170000
DTSTAMP:20260612T101759Z
CREATED:20260612T101759Z
LAST-MODIFIED:20260612T101759Z
UID:3959-1727510400-1736701200@femuz.hu
SUMMARY:Apró megfigyelések
DESCRIPTION:Brosúra \n\nForgács Péter (Budapest\, 1950) független film- és médiaművész 1971-ben szobrász szakon kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán\, ám onnan politikai okokból hamar eltávolították. 1978-tól 1993-ig a Balázs Béla Stúdióban dolgozott\, ahol Bódy Gábor experimentális filmművészeti munkássága elementáris erővel hatott rá. 1978 és 1986 között a 180-as Kortárs Zenei Csoport tagja lett. 1974-től 1991-ig a Népművelési\, később Művelődéskutató Intézet munkatársaként a privát fotók és filmek kutatásával foglalkozott. 1991-től a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1983ban Bán Andrással közösen alapították meg a Privát Fotó és Film Kutatócsoportot\, később Alapítványt és Archívumot\, melynek az amatőrfilmes felvételek felkutatása\, megőrzése\, feldolgozása volt a célja. A személyes emlékeket\, jeleneteket\, történeteket megörökítő privát felvételek központi forrásaivá váltak Forgács munkásságának. Korai kísérleti filmjei után ( Látom\, hogy nézek\, 1978; Gyerek mozi\, 1979; Aranykor\, 1985) 1988-ban készítette el a Privát Magyarország című\, mostanáig húsz darabra duzzadt sorozat első filmjét\, a Bartos családot. A Privát Magyarország epizódjai az 1930-as\, 40-es évek amatőr filmfelvételeinek újra összeillesztése során önálló vizuális nyelvet\, új narratívát alakítanak ki. \nA MűvészetMalom kiállítóterében megvalósuló tárlat egyrészt új művészi irányokat és célokat mutat be\, másrészt összegzi a művész munkásságának esszenciáját. A kiállítás és a tér elrendezése nem lineáris\, a műcsoportokat nem időrendben követi végig a látogató. A nyolc különböző egységet magába ölelő térben az eltérő alkotói korszakok fotói\, diaképei\, videói és installációi egymásba fonódó szövetet alkotnak. A művész kaleidoszkópszerűen elénk táruló apró megfigyelései elmélyült szemlélődésre hívnak
URL:https://femuz.hu/esemeny/apro-megfigyelesek/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/forgacs-peter-apro-megfigyelesek-fmc-cover-web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240913T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250202T170000
DTSTAMP:20260612T100707Z
CREATED:20260612T100707Z
LAST-MODIFIED:20260612T100707Z
UID:3955-1726214400-1738515600@femuz.hu
SUMMARY:Bartl József
DESCRIPTION:Brosúra \n\nBartl József festőművész (1932–2013) a hatvanas-hetvenes években megújuló magyarországi absztrakt képzőművészet egyik jelentős alakja. Művészetében egyedi módon ötvözte a lokális festészeti hagyományokba ágyazott archaikus motívumalkalmazást a korában egyre nagyobb teret nyerő absztrakt törekvésekkel. A művészete által leírt fejlődési ív jól mutatja azt a folyamatot\, amely a korai Kádár-korszak dogmatikus művészetfelfogása ellenében a szabad önkifejezés lehetőségeit kutatta a korabeli viszonyok között hozzáférhető forrásokra\, illetve a hazai mesterek és kortársak által meghatározott szellemi bázisra támaszkodva. A hagyományos szemléletet tükröző stiláris kötöttségektől való elszakadás olyan vizuális nyelvezet kialakulásához vezetett Bartl esetében\, amely ötvözte Paul Klee gyermeki szabadságot idéző világát Korniss Dezső tradíciót és modernséget egyesítő szemléletével\, illetve a hazai absztrakt művészet hatvanas-hetvenes években kibontakozó motívum-alkalmazó törekvéseivel. \nJelen kiállítás legfőbb célkitűzése\, hogy elhelyezze Bartl József életművét a korabeli festészeti törekvések összefüggésrendszerében\, és rávilágítson az archaikus motívumalkalmazás és az absztrakt formavilág ötvözésének jelentőségére a háború utáni magyar művészettörténetben. A kollektív emlékezet erejét közvetítő lokális motívumok használata nemcsak szubjektív önmeghatározási kísérletek eszköze volt Bartl és generációja jó néhány képviselője számára\, hanem egy tágabb értelemben vett\, kelet-közép-európai művészi identitáskeresés lenyomata is. A kiállításon bemutatott művek pontról pontra lekövetik Bartl József életművének belső logikáját\, és ezáltal megvilágítják e sajátos jelrendszer és az absztrakció közötti feszültség lényegét.
URL:https://femuz.hu/esemeny/bartl-jozsef/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/bartl_cover-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240621T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241006T170000
DTSTAMP:20260609T103834Z
CREATED:20260124T092207Z
LAST-MODIFIED:20260609T103834Z
UID:1611-1718956800-1728234000@femuz.hu
SUMMARY:Takarékos módi
DESCRIPTION:A természettel együtt élő parasztember ésszerűen használta fel\, amit a természet felkínált. Háztartásában nem volt szemét\, a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába\, minden mást eltettek majdani felhasználásra\, mert „jó lesz még valamire”. A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság\, az alapvető élelem éves beosztása\, a takarékos eljárások és ételreceptek\, amiből a látogatók is kapnak ízelítőt. \nAz öltözködést az ünnepi- és köznapi öltözködési rend\, a ruházat megóvása jellemezte. A megkopott darabokat módosult funkcióban viselték\, ameddig lehetett. Két tárgytípus\, egy kötény és egy csizma életútja – az újtól az elvásott\, agyonfoltozottig – példázza ezt a hozzáállást.\nHa elszakadt\, kilyukadt\, elromlott valami\, igyekeztek megjavítani. A használati eszközök\, textil-félék életének meghosszabbítására szolgáló javítási módok a mindennapi tevékenységhez tartoztak\, a stoppolást\, foltozást\, varrást maguk\, a talpalást\, drótozást edényfoltozást specialisták végezték. A háztartás régi\, divatjamúlt vagy hibás tárgyait\, ládát\, edényfélét tovább használhatták más funkcióban is\, de elsősorban az alapanyagok újrafelhasználása volt a jellemző. Rongyszőnyeg\, parasztszoknyából varrt ruha\, fadarabokból életre keltett eszközök\, játékok tartoznak ide\, a gépek\, technikai eszközök elterjedésével pedig azok alkatrészei. \nAz újrafelhasználás témakörében nem hagyható figyelmen kívül a „mindenre jó” műanyag\, ami elterjedésekor különlegességnek\, hasznos anyagnak bizonyult a falusi portán. A takarékos szemléletet a fogyasztói társadalom értéktelenné\, szükségtelenné degradálta\, mára viszont létfontosságú\, egyre inkább követendő minta. A kiállítás minden egységében helyet kapnak a jó gyakorlatok\, napjaink pozitív példái. Az érdeklődő felnőtteket aktívan bevonjuk a kiállítás gyarapításába és külön „szinten” szólítjuk meg a gyerekeket is. \nA kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum anyagán túl megyei intézményektől\, magánemberektől kölcsönzött tárgyak\, valamint fényképek\, filmek\, tárgytörténetek\, QR kódos információk színesítik. \n  \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/takarekos-modi/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/takarekos_modi_1200x628_prog-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240510T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T170000
DTSTAMP:20260612T095117Z
CREATED:20260612T095012Z
LAST-MODIFIED:20260612T095117Z
UID:3949-1715328000-1730653200@femuz.hu
SUMMARY:Kudász Gábor Arion
DESCRIPTION:Vietnám világa első pillantásra az utazók számára fenntartott\, vadregényes arcát mutatja. Ám a többszörös díjnyertes fotóművész\, Kudász Gábor Arion szeme ellátott a kimondatlan emberi drámákig. A Dél-kínai-tengert hosszan övező országhoz számos romantikus-nosztalgikus prekoncepció tapad. Ezek részint igazolódnak a turistákat vonzó\, fehér homokos partokon és a dolgos kis falvakban\, ahol megállni látszik az idő. Az urbánus látképeket eközben a feltartóztathatatlanul égbe szökő\, félkész házak csontvázai és a francia gyarmati architekturális karakter között feszülő kontraszt hatja át. A zsúfolt utcákon pedig\, ahol mindenki rohanvást tart valahová\, generációk vágyai csapnak össze. A fiatalok nyugatias típusú önmegvalósításra áhítoznak\, az őket támogató nemzedékeknek azonban megvannak a maguk elképzelései a helyes életútról. A látszólagos összeférhetetlenség azonban a társadalomszerveződés más szintjein is tapasztalható. \nEbben a robbanásszerűen fejlődő országban\, kommunista egypártrendszer keretei között\, lényegében klasszikus piacgazdasági dinamika működik\, s így talán nem is olyan különös\, hogy 2019-ben itt került sor Donald Trump\, akkori amerikai elnök és Kim Dzsongun\, észak-koreai elnök történelmi jelentőségű találkozójára. A tárgyalások azonban egy nap után megfeneklettek\, aggodalommal eltöltve a világot. Amikor azonban milliárdok figyelme szegeződött Hanoira\, akkor a terjedelmes vietnámi családok a Holdújév ünnepe (Tet) alkalmából gyűltek össze. A teljes éttermeket (akár sportcsarnokokat) kibérelő rokoni társaságok\, amelyek erős pénzügyi szövetségekként is funkcionálnak\, közösen tervezgették a jövőt. \nKudász Gábor Arion ekkor érkezett. Hónapokon át bolyongott Észak- és Közép-Vietnám nagyvárosainak és falvainak sűrűjében épp úgy\, mint az ott megismert sorsok labirintusában. De hiába merült alá egy idegen kultúra felfedezésébe\, nem tudta maga mögött hagyni a honvágy és a különféle helyi nehézségek okozta lehangoltságát. Irodalmi útravalóul Háy Jánosnak ugyanebben a környezetben\, frissen született szövegfolyama (Vietnám – Teli bőrönd üres szív) és a vietnámi Nguyen Du kétszáz éves verses regénye\, Kieu története szolgált – nem kevésbé szívszorító adalékként. Külső és benső gyötrelmek egymásra hatásai végül elválaszthatatlanul összeforrtak ezekben a fotómunkáiban. Az utazásai során megismert fiatalokat ambícióikról kérdezte\, s közben felrajzolódott szülők és gyermekek kényszerűen egymásba gabalyodott sorsainak olykor tragikus mintázata is. A kiállítás ezekbe a feltárt drámákba ad – olykor csupán metaforikus – bepillantást. A szemünk előtt elevenednek meg a magukat messzire álmodó fiatalok és az álmok helyett megszokott alternatívákat kínáló idősebbek bonyolult kapcsolatai. Ezek a művész objektívjében kiegészülnek a szűkebb és tágabb környezet vizsgálatával: egy-egy kiemelt tárgy\, szobabelsők\, otthonok\, utcarészletek tágulnak komplex tájakká.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kudasz-gabor-arion/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/arion_cover_1200x628px_.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240505T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241027T170000
DTSTAMP:20260609T103638Z
CREATED:20260124T092938Z
LAST-MODIFIED:20260609T103638Z
UID:1619-1714896000-1730048400@femuz.hu
SUMMARY:Finom ételek
DESCRIPTION:A Magyar Géniusz Program keretében a Ferenczy Múzeumi Centrum hiánypótló gyűjteményes kiállítást nyitott A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel 2023 tavaszán. Az időről-időre megújuló\, ötéves állandó tárlat első szekciójában Haász István és Ladik Katalin kamara-kiállítása után az FMC fiatal diákkurátorainak válogatása látható Finom életek – A gyűjtemény diákszemmel címmel\, május 5-től. \nA Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) diákkurátorai mindannyian művészetrajongó fiatalok\, rendszeres múzeumlátogatók\, akik az FMC szakkörein\, táboraiban és múzeumpedagógiai programjain vesznek részt évek óta. A múzeumi centrum diákkurátori programjával betekinthettek a kulisszák mögé: megismerték a múzeum gyűjteményét és tárlatait\, s egy-egy kiállítás nagyköveteként iskolájukban népszerűsítik a múzeumot és tárlatvezetéseket tartanak diáktársaiknak. A program célja: a múzeum kiállításait a diákok szemszögéből\, érdeklődésük\, problémafelvetéseik tükrében bemutatni. \nA diákok György Gabriella és Sütő Tünde nívódíjas múzeumpedagógusok vezetésével fokozatosan ismerték meg a múzeumi közeget\, az intézmény egyedülálló\, óriási gyűjteményét\, és a kamara-kiállítást az ötletes címadástól kezdve a rendezésen keresztül a falszövegekig saját maguk alkották meg.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2000/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a-gy_finom-etelek_1200x628_.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240425T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240602T170000
DTSTAMP:20260609T103445Z
CREATED:20260217T083543Z
LAST-MODIFIED:20260609T103445Z
UID:2435-1714032000-1717347600@femuz.hu
SUMMARY:Válaszút
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeum Centrum Muzeológiai és Irodalmi Osztálya 2022-től egy rendhagyó participatív szemléletű várostörténeti kutatásba kezdett Válaszút címen. A múzeum ennek keretében a hagyományos helytörténeti kutatás módszerei mellett a város egykori és mai lakóinak\, építészeinek bevonásával próbálta megérteni a 11-es út építésének és használatának társadalmi hatásait: miképpen alakította a városképet\, a Szentendréről alkotott elképzeléseket\, hogyan hatott a város további fejlődésére és milyen ma abban a városban élni\, amely ilyen módon megszületett. \nA kutatás tanulságait és eredményeit megelevenítő műhelykiállítás röviden bemutatja az út építésének körülményeit: a várostervezők által megálmodott alternatív nyomvonalakat\, az útépítéssel kapcsolatos társadalmi konfliktusokat és a kádári kompromisszum révén megszülető építkezést és következményeit. A kutatás során interjúkat készítettünk olyan városlakókkal\, akiknek az útépítés miatt a házát lerombolták és a frissen emelt lakótelepen helyezték el őket\, valamint olyan szentendreiekkel\, akiknek együtt kell élniük az otthonuk tőszomszédságába költözött főúttal. Az interjúk alapján megmutatkoznak az út építésével kapcsolatos ellentmondások\, tágabban pedig érzékelteti\, hogy a város történetével\, fejlődésével kapcsolatos párbeszédben ott rejlenek a diktatúra nehéz nyomai. \nA kutatás következő fázisaiban a Válaszút azokat a szentendreieket is bevonta\, akik a jelen mindennapjaiban birtokba veszik és használják a várost. A kiállítás felvillantja a felnőtt lakosság várossal kapcsolatos attitűdjében mutatkozó mintázatokat\, a városi terekhez és az úthoz kapcsolt képzettársításokat\, emellett pedig – a leglátványosabb elemeként – betekintést enged a gyermeki fantázia világába\, megmutatva milyen érzelmeket és élményeket társítanak a város tereit felfedező legfiatalabb generációk. Szentendre gyermekszemmel megformált tereit a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákja alkották meg rajzos formában a Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumpedagógusaival együttműködve. \nA kiállítás arra tesz kísérletet\, hogy elindítson egy társadalmi párbeszédet a város örökségével kapcsolatban\, amely révén a város történelmét nem hatalmi elitek\, elidegenedett intézmények\, hanem maguk a közösség tagjai mondhatják el. Az esemény nem véletlenül kapta a műhelykiállítás nevet\, a kisméretű\, emberléptékű tárlat a tudásátadás mellett elsősorban interaktív szemléletre és a városról való közös gondolkodásra invitálja a befogadót.
URL:https://femuz.hu/esemeny/valaszut/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/valaszut-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240407T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240728T170000
DTSTAMP:20260609T103317Z
CREATED:20260124T092508Z
LAST-MODIFIED:20260609T103317Z
UID:1615-1712476800-1722186000@femuz.hu
SUMMARY:Veszélyes csillagzat alatt
DESCRIPTION:Az 1945–1948 között működő\, a huszadik századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő\, a későbbi generációkra is hatással levő művészcsoport munkásságát új szempontok\, kutatási eredmények segítségével mutatjuk be a MűvészetMalomban nyíló tárlaton. A kiállítás megvalósítását több éves kutatómunka előzte meg\, amelyben a téma jeles szakértői – Passuth Krisztina\, Árvai Mária\, Bodonyi Emőke\, Hornyik Sándor\, Pataki Gábor\, Várkonyi György – vettek részt. Tematikus egységek mellett korabeli kiállítások rekonstrukciójával tekinthetjük át az Európai Iskola és a belőlük kivált Elvont művészek magyarországi csoportjának tevékenységét. Nemcsak a művészcsoport magyar tagjainak\, hanem a kiállításaikon szereplő vagy velük kapcsolatot ápoló cseh\, román\, holland és francia művészek alkotásai is láthatók a jelentős hazai- és külföldi gyűjteményekből kölcsönzött\, több mint kétszáz műtárgyat felvonultató tárlaton. \nA rövid életű magyar demokrácia éveiben az Európai Iskola a progresszív hazai művészet képviselője kívánt lenni\, emellett pedig az európai művészet új tendenciáit is igyekezett itthon megismertetni. Intenzív kiállításrendezés\, ismeretterjesztés\, saját kiadványok és nemzetközi kapcsolatépítés jellemezte a csoport hároméves fennállását. Képzőművészek mellett elméleti szakemberek\, írók\, költők\, orvosok\, műgyűjtők csatlakoztak hozzá. Egy rövid időre úgy tűnt\, szinkronba hozható az európai és a magyar művészet\, de az Európai Iskola tagjai már 1947-től támadások kereszttüzében érezték magukat\, és végül\, 1948-ban be kellett szüntetniük működésüket. \nA kiállításon többek között Anna Margit\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Bán Béla\, Barta Lajos\, Bokros Birman Dezső\, Czóbel Béla\, Egry József\, Fekete Nagy Béla\, Forgács Hann Erzsébet\, Gadányi Jenő\, Gyarmathy Tihamér\, Jakovits József\, Korniss Dezső\, Lossonczy Tamás\, Marosán Gyula\, Martinszky János\, Martyn Ferenc\, Márffy Ödön\, Rozsda Endre\, Schubert Ernő\, Szántó Piroska\, Vajda Júlia\, Vilt Tibor\, Zemplényi Magda alkotásai szerepelnek. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/europai-iskola/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/eu_isk_cover_aktiv2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240309T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240901T170000
DTSTAMP:20260609T102925Z
CREATED:20260217T084030Z
LAST-MODIFIED:20260609T102925Z
UID:2438-1709971200-1725210000@femuz.hu
SUMMARY:Jávor Piroska
DESCRIPTION:Szentendre nem panaszkodhat arra\, hogy a Múzsák csak ritkán látogatták meg a várost az elmúlt több mint száz évben. A Réti-tanítványok 1926-os letelepedése és az általuk megalapított Szentendrei Festők Társasága keltette fel a művészek érdeklődését a mediterrán hangulatú kisváros iránt. Már az 1930-as években is számos festő látogatta a települést\, sőt\, többen le is telepedtek. A Régi Művésztelepnek nevezett művészkolóniában 1945 után számos neves alkotó dolgozott. Festőkből tehát nem volt hiány\, amikor az1960-as évek vége felé megszületett a döntés\, hogy Szentendre kap egy újabb művésztelepet a Kálváriadombon. 1969 őszére készültek el az új műteremlakások. Itt kapott műtermet Asszonyi Tamás szobrászművész és felesége\, Jávor Piroska festőművész. Az Új Művésztelep az itt letelepedőknek az alkotó munkához évtizedek óta nyugodt légkört biztosít\, tehát bátran nevezhetjük szentendrei Parnasszusnak. \nJávor Piroska a Képzőművészeti Főiskola befejezése után költözik a telepre. Kezdetben a tűzzománc dekorativitása vonzza\, de gobelin-készítéssel is kísérletezik\, végül mégis a festészetet választja kifejező eszközül. A szentendrei művészet több évtizedes történetében markáns törekvések egyikeként jelenik meg a geometrizáló nonfigurativitás\, és a konstruktív képépítés. Jávor Piroska ennek a vonulatnak egy általa kidolgozott változatát teremti meg. Kezdetben akvarelljei hívják elő a különös lebegő formációkat\, amelyek időnként tárgyias utalásokat is hordoznak. Majd az olajképeken a geometrikus alakzatokat szabálytalan motívumokkal varázsolja személyessé\, miközben a háttér kézjegyet eltüntető precizitása intellektuálissá teszi a személyességet. Az elmúlt közel 20 évben a formavilág kristályosabbá válik\, és megnő a szabályos geometriai elemek és matematikai összefüggések játékossága. A betűk és számok egyszerre lesznek jelentéssel teli alakzatok és ritmizáló formák. A színek pedig szinte vizuális dallamok taktusaiként értelmezhetők. \n\nKatalógus
URL:https://femuz.hu/esemeny/javor-piroska/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/javor-piroska-jatek-a-parnasszuson-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231126T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240121T170000
DTSTAMP:20260609T102542Z
CREATED:20260217T084803Z
LAST-MODIFIED:20260609T102542Z
UID:2448-1700985600-1705856400@femuz.hu
SUMMARY:Borsos Lőrinc: A jövő gyermekének
DESCRIPTION:A Borsos Lőrinc művészpáros legújabb\, A jövő gyermekéhez című egyéni kiállítása az eddig rájuk jellemző alkotói stratégiákhoz képest fordulópontnak tekinthető. A legkorábbi\, főként politikai tárgyú\, társadalomkritikus\, majd az azt követő önmitizáló és önelemző munkákhoz képest az utóbbi időkben kísérletezőbb\, a videó- és szerepjátékokkal is rokonítható világépítési stratégiák jellemzik alkotásaikat.\nA Ferenczy Múzeumban bemutatott műalkotások és installációk hasonló spekulatív valóságok létrehozására tesznek kísérletet. Azonban az alkotókra jellemző sötétebb\, a „festészet éjszakai oldalához” kapcsolódó esztétikák mellett a mostani kiállítás anyaga egyúttal egy új\, formailag kötetlenebb\, kísérletezőbb művészi nyelv megteremtésére irányul. \nA dramaturgiailag két fő részre osztható installatív tér első egysége egy világégésen túli technotörzs mágikus rítusaiba és kelléktárába enged bepillantást. Ehhez képest a második rész egy kísértetiesen túlvilágított térbe vezet át\, ahol az önmagából kiforgatott múzeum falain túlról a miénkkel párhuzamosan épülő alternatív valóság köszön vissza ránk. Olyan különös másvilág\, amelyről nem lehet elsőre eldönteni\, hogy vajon mi alapítottuk-e a jövő gyermekei számára\, vagy épp ők építették nekünk. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/borsos-lorinc/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/Kepernyokep-2026-02-17-094742.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231118T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240303T180000
DTSTAMP:20260609T102449Z
CREATED:20260217T082605Z
LAST-MODIFIED:20260609T102449Z
UID:2425-1700301600-1709488800@femuz.hu
SUMMARY:Felugró ablak
DESCRIPTION:Tegyük a szívünkre a kezünket: viszonylag ritkán adódik olyan alkalom\, hogy az internetes böngészés során egy felugró ablak láttán öröm tölt el bennünket. Ez persze teljesen ellentétes is a felugró ablakok működésével\, hiszen általában véve céljuk a megakasztás: tájékoztathatnak egy szolgáltatás szüneteléséről; kedvezményt ajánlhatnak az email-címünkért és hírlevél-feliratkozásért cserébe. Vagy épp megjeleníthetik az adott oldal felhasználói feltételeit\, és arra kérhetnek minket\, hogy ezeket fogadjuk el. Mindez olyan természetességgel történik\, hogy mára izommemóriánkba épült az „elfogadom” automatikus kattintása\, amelyet komoly munka (és természetesen lényegesen több kattintás) felülbírálni\, és az adott kérést elutasítani. \nDe képzeljük el ugyanezeket a helyzeteket offline. A buszra felszállva a sofőr tájékoztatna bennünket\, hogy aznap a 4-es\, 6-os villamos bizonyos szakaszon nem közlekedik\, majd megkérdezné\, nem bánnánk-e\, ha feljegyezné és a marketing osztálynak továbbítaná\, hogy aznap honnan hová utaztunk. \nVagy egy üzletbe belépve az eladó engedélyt kérne tőlünk\, hogy végignézhesse\, milyen ruhákat veszünk le a fogasról\, milyen méreteket próbálunk fel\, mit teszünk a kosárba\, majd végül – miután meghánytuk-vetettük a dolgot – vissza a polcra. Majd mielőtt kilépnénk az ajtón\, elállná az utunkat\, és közölné: szívesen ad 10% kedvezményt\, ha mégis megvásároljuk\, amit eredetileg otthagytunk\, sőt\, ajánl még pár másik ruhadarabot is\, amiről – megfigyelései alapján – úgy gondolja\, tetszene nekünk. \nEsetleg egy kiállítótérbe lépve a teremőr szó nélkül követné minden lépésünket\, stopperrel a kezében mérné\, hogy melyik képen pontosan hány másodpercig időzött el a tekintetünk\, hogy aztán ezeket az adatokat továbbítsa a kurátornak\, és a következő kiállítást adatalapú döntések mentén lehessen megrendezni. \nZavaró lenne? Egyenesen rémisztő? Pedig pontosan ez történik velünk online életünk során. Bár egyre gyakrabban találkozni azzal a kijelentéssel\, miszerint online és offline életünk határai teljesen elmosódtak\, az imént említett példák bizonyítják\, igenis akadnak olyan viselkedési formák\, amelyek hétköznapi\, hús-vér tapasztalatként nem férnének bele – miközben online a legkevésbé sem ütközünk meg rajtuk. Leginkább azért\, mert mindez láthatatlanul\, maximum felugró ablakok mögé rejtve történik. \nCélkeresztben állunk\, hol önként\, hol öntudatlanul. Rejtőzködve leskelődünk\, mások pedig saját rejtekükből utánunk leskelődnek. A születésnapunkról posztolt fotó alapján eszébe jutunk egy régi osztálytársnak\, aki munkaidőben emailek megválaszolása helyett egészen 2016-ig görgeti vissza a képeinket\, majd a legérdekesebbeket továbbküldi közös\, rég nem látott ismerőseinknek\, hogy kibeszélhessék\, mennyit is híztunk\, kivel jöttünk össze\, hány helyen dolgoztunk\, hányszor mondtunk fel. A legtöbb csámcsognivalót – legyen az pletyka vagy oly értékes\, kereskedelmi céllal használható adat – önként szolgáltatjuk\, a legszerencsésebb helyzetben lévő cégek pedig a folyamatos közléskényszerből és öntudatlan böngészésből végtelen mennyiségű pénzt termelnek. És bár automatikusan elfogadjuk a felhasználási feltételeket\, valójában fogalmunk sincs\, hogy a megfigyelésünk során nyert adatokat miért és hogyan is menti le az adott weboldal\, ahogyan arról sem\, hogy mit jogosult kezdeni velük. \nÉs ha mindez nem lenne elég\, böngészés közben folyamatosan bizonygatnunk kell azt is\, hogy emberek vagyunk. Belépnél a fiókodba? Előbb azonosítsd be a képen látható összes jelzőlámpát. Leadnád az ebédrendelést? Előbb esküdj meg\, hogy nem vagy robot! Hevesen verő szívvel\, lóhalálában igyekszel megnyitni a legújabb\, NAV-tól kapott értesítődet? Előbb legyél szíves összeadni ezt a két számot vagy felismerni a négy elhomályosított betűt. Hogy az kis l vagy nagy i? Neked kell tudnod\, téged tanítottak erre az iskolában… Harmadjára sem sikerült? Nos\, akkor biztonsági okokból kizártunk a fiókodból. Legyél szíves személyesen befáradni az ügyfélszolgálatra. A beazonosítás – amellett\, hogy idegőrlő – sok esetben prózai célt is szolgál: bizonyos CAPTCHA-k megoldásával mesterséges intelligenciákat okítunk. Minden egyes sikeres bebocsáttatás egyben újabb lecke a robotnak is. \nBiró Dávid Felugró ablak című kiállítása\, amely egyben egyfajta összegzése is a művész elmúlt években folytatott kutatásainak és fotósorozatainak is\, az imént vázolt láthatatlan folyamatokat teszi átélhetővé. Az itt bemutatott művekből kirajzolódik a művész gondolkodásának íve\, és kidomborodik technológiához fűződő viszonya: kíváncsisága szkepszissel vegyül\, érdeklődően vakfoltokat kutat\, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez. Játszik a géppel\, sőt partnernek tekinti azt\, közben pedig saját emberi kultúránkkal kapcsolatban feszeget nehezen megválaszolható kérdéseket. \nEgymás közt szólva például evidensnek tűnik\, mit jelent az\, hogy arc. Azonban máris bonyolultabbá válik a helyzet\, ha ezt egy gép számára kell logikus paraméterekkel leírni. A lexikon szerint az arc az ember fejének azon része\, amelyen a szem\, orr és száj található. Ez a meghatározás persze további megválaszolandó kérdéseket és betáplálandó válaszokat von maga után. Milyen típusú foltot lehet elismerni orrként\, és milyen folt az\, ami kizárólag csak szem lehet? Mi történik akkor\, ha a beazonosítandó szemüveget visel? Vagy épp az arc jelentős részét elfedő burkát\, esetleg téli hidegben orrig felhúzott sálat? A test egy részlete mikor szűnik meg az arcnak lenni\, és honnan ismerhető fel valami arcként\, ami még csak testhez sem kapcsolódik? Hogyan lehet így egy adott személyt felismerni – és ami még fontosabb: megfigyelni? \nAz algoritmusainkat nemcsak egyszerű számításokkal\, hanem kulturális kódokkal is okítjuk. Szó szerint beléjük kódoljuk\, hogy mit kell tudniuk rólunk\, emberekről és a világ működéséről\, amit építettünk. Annál pedig kevés sürgetőbb feladat van\, mint tudatosítani\, hogy mit és hogyan tanítunk meg azoknak az eszközöknek\, amelyek segítségével aztán új tudást akarunk generáltatni. A filozófus és médiateoretikus Boris Groys a mesterséges intelligenciát egyfajta korszellemgépezetként írja le: azt állítja\, hogy a promptok írása által a jelenlegi civilizációk tudásának összességével léphetünk kapcsolatba\, a mesterséges intelligencia pedig e tekintetben az emberi intellektus és agyi kapacitás meghosszabbításaként működik. Groys arról azonban nem szól\, hogy a világ összes szövegének digitalizálása a legkevésbé sem jelenti azt\, hogy az ezen alapuló mesterséges intelligencia helyes következtetéseket von le. A ChatGPT ugyan dolgozhat végeláthatatlan és emberi ésszel felfoghatatlan szövegkorpusszal\, ha végső soron ugyanazokat a hibás előítéleteket örökíti tovább\, mint az emberiség\, amely ezeket a szövegkorpuszokat létrehozta. \nJelen pillanatban tehát versenyfutás zajlik: de nemcsak a másodpercről másodpercre okosabb gép képességeivel\, hanem azzal is\, hogy az általunk okított gép végső soron a megfelelő formában legyen okosabb nálunk. Kérdés\, hogy képesek vagyunk-e a rossz tulajdonságainkat kiküszöbölve egy olyan\, több mint emberi intelligenciát megalkotni\, amely nem a gyarlóságainkat\, hanem tudásunk legjavát sokszorozza meg. Ha pedig nem tetszik\, amivé ez az intelligencia válik\, akkor kizárólag magunknak nyújthatjuk be érte a panaszkönyvet. \nSzöveg: Sárai Vanda
URL:https://femuz.hu/esemeny/biro-david-felugro-ablak/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/biro-david-felugro-ablak-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231111T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T000000
DTSTAMP:20260609T102648Z
CREATED:20260325T110920Z
LAST-MODIFIED:20260609T102648Z
UID:2894-1699660800-1730592000@femuz.hu
SUMMARY:Vajda Lajos Szentendréje
DESCRIPTION:Brosúra \nKatalógus \n\n“Hídépítők akarunk lenni” – írja Vajda Lajos\, későbbi feleségének Vajda Júliának 1936. augusztusában. A rövid-tömör mondat\, a forradalmi állítás két fiatal\, a saját útját kereső és ezáltal az egész magyar modern művészeti életet megújítani szándékozó alkotó: Vajda Lajos és Korniss Dezső közös gondolata volt. A két fiatal művész 1935 és 1936-ban együtt járták Szentendrét és környékét\, hogy a Bartók és Kodály nyomán az autentikusnak vélt népművészetből gyűjtsenek motívumokat\, majd ezeket saját avantgárd alapokon nyugvó művészetükbe integrálják. Szentendre és környéke nagyon megváltozott az utóbbi 100 évben\, de mind a mai napig sok építészeti motívum és városi részlet felismerhető Vajda és Korniss művein. Tartsanak velünk az izgalmas motívumvadászaton\, és beszélgessünk együtt Vajda művészetéről\, Szentendre örökségéről\, a múlt\, a jelen és a jövő kapcsolódásáról. \n  \nVajda Lajos (1908–1941)\, a 20. századi magyar avantgárd/modern képzőművészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől. A város jellegzetes motívumai\, építészeti és természeti öröksége\, rejtett kincsei és különleges atmoszférája megtermékenyítően hatott Vajda progresszív művészeti szemléletére. A Vajda Szentendréje című kiállítás\, az elmúlt évek kutatásainak eredményeit is bemutatva\, a művész egy-egy alkotását kapcsolja össze Szentendre ikonikus részleteivel\, a művészi motívumokat az eredeti ősforrásokkal\, az életművön keresztül felvillantva Szentendre városának helytörténeti vonatkozásait\, gazdag és megőrzésre méltó múltját\, valamint 21. századi jelenét. \n  \nVajda Lajos viszonya Szentendre városképéhez\, a település sajátos hangulatához\, a helyi hagyományhoz és a különböző motívumokhoz folyamatosan változott – az útkeresés korai éveiben főleg a város „nagy látványai” foglalkoztatták a művészt\, majd egyre közelebbről\, a részletekre fókuszálva vizsgálta a település épített örökségét: a temetőket\, a Szamárhegy utcáinak apró részleteit\, gyorsan elmúló népi emlékeket. 1938-tól soha többé nem jelent meg a város egyetlen fragmentuma sem művein. Vajda életműve híven tükrözi a tradícióból táplálkozó progresszió útjait\, a múlt avantgárd szemléletű megújításának lehetőségét. Vajda szentendrei motívumait a körülötte dolgozó művésztársak kontextusában is vizsgáljuk\, elsősorban Korniss Dezső és Bálint Endre alkotásain keresztül. \n  \nA motívumok megtermékenyítő hatását és vándorlását egy kiemelt példán keresztül mutatja be az utolsó terem\, ahol Vajda művészetének egyik alapvető jelképét\, az ikon- és pléhkrisztusból kialakult bábufigura eredetét\, majd az 1968 és 1975 közötti időszakban a szentendrei művészek körében történő továbbélését és formai-tartalmi módosulásait tárjuk fel. \n\n\n\n\n  \nKiállító művészek:\nVAJDA LAJOS\, Aknay János\, Balogh László\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Deim Pál\, Korniss Dezső\, Matyófalvi Gábor\, ef Zámbó István
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-szentendreje/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/5141_1050.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231027T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240121T170000
DTSTAMP:20260612T103954Z
CREATED:20260611T131221Z
LAST-MODIFIED:20260612T103954Z
UID:3946-1698393600-1705856400@femuz.hu
SUMMARY:Az élet vendégei
DESCRIPTION:Az egykori keleti blokk országainak „nemzeti mozijai” aligha ismeretlenek a világ filmkedvelői számára. A hidegháború idején kialakult kulturális megosztottság és konfliktusok ellenére Lengyelország\, Magyarország\, a volt Szovjetunió\, Csehszlovákia és Jugoszlávia számos filmkészítője az 1950-es évektől az 1980-as évekig nemzetközi elismerésben részesült. Itthon és külföldön egyaránt kevésbé ismertek és ritkán láthatók a háború utáni Kelet-Európában a nagy állami játékfilmstúdiókon kívül zajló filmkészítés produktumai. A kiállítás bemutatja a háború utáni időszakban itthon létező filmkészítés és korai videós gyakorlat sokféleségét\, és azon művészek és amatőrök\, valamint profik munkáit\, akik a korlátozások ellenére független és kísérleti alkotásokat készítettek mind önállóan\, mind pedig kisebb\, államilag finanszírozott amatőr filmklubok\, fesztiválok és stúdiók támogatásával.\n\nKiállító művészek: Bódy Gábor\, Elek Judit\, Enyedi Ildikó\, Erdély Miklós\, Fliegauf Benedek\, Forgács Péter\, Gazdag Gyula\, Grunwalsky Ferenc\, Hajas Tibor\, Huszárik Zoltán\, Iványi Marcell\, Jancsó Miklós\, Jeles András\, Kardos Sándor\, Kovásznai György\, Magyar Dezső\, Maurer Dóra\, Nemes Gyula\, Nemes Jeles László\, Szabó István\, Szemző Tibor\, Szentjóby Tamás\, Tarr Béla\, Tímár Péter\, Tóth János
URL:https://femuz.hu/esemeny/az-elet-vendegei/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/az-elet-vendegei-fmc-2023-5.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231022T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240421T170000
DTSTAMP:20260609T102315Z
CREATED:20260217T083154Z
LAST-MODIFIED:20260609T102315Z
UID:2428-1697961600-1713718800@femuz.hu
SUMMARY:A gyűjtemény (1900-2022)
DESCRIPTION:Ladik Katalin (Újvidék\, 1942) a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa\, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult\, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. Az 1960-as évek folyamán tagja lett a konceptuális szellemiségű Bosch+Bosch csoportnak\, az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd meghatározó szereplőjévé vált. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepelt a Velencei Biennálén. 1977 és 1992 között az Újvidéki Színház színésze\, a nyolcvanas években énekesnőként a Boris Kovač zenekar tagja volt. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal\, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki\, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon–Ono-békedíjat. \n2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat nyert\, 2017-ben meghívták a kasseli documentára. A hetvenes évek közepétől számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Legutóbbi\, 2023-as megjelenése az O00000000-pus című egyéni kiállítása a müncheni Haus der Kunstban és az aacheni Ludwig Forumban volt. Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén él és alkot. Ladik olyan változatos médiumokban tevékenykedik\, mint a konkrét és vizuális költészet\, a performansz\, a hangművészet és a szobrászat. Performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. A sokrétű művész számára a test is költészetet szül. Megkérdőjelezi a nemi szerepeket és a női archetípusokat\, testét és hangját eszközként és médiumként használja. \nA kiállítás elsősorban fotográfiai alapú\, illetve videómunkákon keresztül mutatja be Ladik body art műveit és emblematikus korai\, szürrealisztikus performanszait. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2022-ladik-katalin/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/a_gyujtemeny_cover_ladik_web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231001T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231231T170000
DTSTAMP:20260611T125856Z
CREATED:20260611T125406Z
LAST-MODIFIED:20260611T125856Z
UID:3935-1696147200-1704042000@femuz.hu
SUMMARY:Erdélyi Gábor: Társításaim
DESCRIPTION:Brosúra \n\nErdélyi Gábor a 90-es években induló művész\, az ezredfordulón már generációjának egyik reprezentáns művésze\, a képzőművészeti médiumok határterületeire viszi el a látogatót. 1999-ben a Velencei Biennálén\, A techné vállalása – Posztkonceptuális objekt -\, illetve installációművészet Magyarországon című csoportos kiállításon képviselte hazánkat. Alapkoncepciója szerint a művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő\, többnyire illogikus kettősségek szimbiózisában válnak képekké. E munkák metaforák és tűnődések\, miközben szándékaim szerint segítenek az életünkre vonatkoztatható pólusokat összebékíteni.” Erdélyi Gábor\nErdélyi olyan kölcsönhatásban álló képobjektek formájában fejti ki a műfajának vizuális\, és elméleti kritikáját is érintő koncepcióit\, amelyekben már nem működnek a művészettörténeti nyelvezet általános fogalmai. Egyetlen ponton tartja szigorú határok között tevékenységét\, és ez a munkáinak végletekig professzionális technikai kidolgozottsága. Sajátos filozófiája az állítás (meggyőződés) és tagadás (kétely) kibillenthető egyensúlyát keresi\, amely paradox módon a kép hiányát helyezi fókuszába\, és téma helyett az üresség\, a bizonytalanság és az elgondolás (idea) megjelenítésének igényén épül fel. Ebben az ambivalens rendszerben a művész egyik eszköze a képet óvni szándékozó tárolódoboz\, és az ismeretlen\, anyagiságában nem létező kép. A megvalósulás két végpontja – az áthatolhatatlan anyag (márvány) és a leheletfinom tüll fedte\, keretbe foglalt anyagtalanság áttűnésének végtelen könnyűsége – között történik. A kiállítás egyik kulcsműve (és kakukktojása is) a tökéletesen kivitelezett\, rendkívüli pontossággal megalkotott képek között egy hibás\, sőt félbetörött objekt: a Baleset\, hiány\, harmónia című munka\, amelynek látványosan megrepedt polikarbonát dobozkeretében metaforikusan fejeződik ki egy elmesélt élettörténet\, a sérülés\, a hiány\, a lebegés után megtalált egyensúly vagy megnyugvás.
URL:https://femuz.hu/esemeny/erdelyi-gabor-tarsitasaim/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/Kep1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230709T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T170000
DTSTAMP:20260609T102100Z
CREATED:20260217T085609Z
LAST-MODIFIED:20260609T102100Z
UID:2458-1688889600-1694970000@femuz.hu
SUMMARY:A HELMER-transzformációk
DESCRIPTION:A HELMER-transzformációk\, Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron közös kiállítása nemcsak két művész egymás mellé rendelése\, hanem közös gondolkodás és munkafolyamat eredménye. A címben szereplő transzformáció utal egyrészt a nyers képek forrására\, másrészt a feldolgozási folyamatra. Az alkotás így a szó mind átvitt\, mind szoros értelmében mindig valamiféle transzformáció körül forog – legyen az akár mediális\, akár manuális jellegű. A kiindulási alap\, a közös munka nyersanyaga a svéd fotós\, professzor\, író és gyűjtő Helmer Bäckström (1891–1964) munkássága\, aki a Svéd Királyi Technológiai Intézet első fotográfiatanára volt: az ő digitalizált életműve alkotja két stockholmi múzeum törzsanyagát is. A két művész kisajátítás és átdolgozás útján elkészült munkáiban az összekötő kapocs\, a kiindulási pont ez a megtalált gyűjtemény lett. A korábbi munkáikkal helyenként meglepő formai átfedéseket és vizuális analógiákat rejtő anyag ideális platformot nyújtott a kiállítást megelőző közös munkához. Az experimentális folyamatok\, mediális transzformációik által létrejött képek olyan eddig nem alkalmazott fotókészítési eljárásokkal valósultak meg\, amelyekben az újraalkotás\, újrakonstruálás fogalmai témakörök szerint értelmeződnek át: kép és tér kapcsolata\, kép és hordozó kapcsolata\, kép mint tárgy\, kép mint tér. \nKútvölgyi-Szabó doktori kutatásaiban a képiség és a térbeliség tudásban betöltött szerepe kerül elő\, a kép mint információhordozó\, amely a megjelenítéssel párhuzamosan bizonyos információkat szükségszerűen kitakar\, eltorzít vagy félreértelmezhetővé tesz. Hajtogatott\, deformált műveivel a képek többnézetűvé tételére\, egyfajta térbeliesítésre tesz kísérletet. Dobokay munkáiban a fotó mint médium\, mint formálható kiindulási alap kap hangsúlyt\, színezve az oktatás\, tudásátadás tematikájával. Experimentális műveit általában a fotó szerkezetéről való gondolkodás\, a médium határainak kitágítása jellemzi. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/dobokay-mate-es-kutvolgyi-szabo-aron/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/dobokay-kutvolgyi-helmer-transformations-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230625T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240526T170000
DTSTAMP:20260611T130603Z
CREATED:20260611T130345Z
LAST-MODIFIED:20260611T130603Z
UID:3941-1687680000-1716742800@femuz.hu
SUMMARY:A formák ritmusa
DESCRIPTION:Barcsay Jenő\, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének iskolateremtő életműve szervesen kötődik Szentendre városához. A klasszikus hagyományok és a modern művészeti törekvések mellett folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg művészi látásmódjának alakulását. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A Duna-parti kisváros távlati látványa\, szűk utcái\, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat\, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan\, s melyek végigkísérték alkotói útján. Az erdélyi származású Barcsay Jenő a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei\, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai\, illetve számos hazai művésztelepen tett látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet\, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le\, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-formak-ritmusa/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=application/pdf:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/barcsay_jeno_a_formak_ritmusa_cover.pdf
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230617T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230910T170000
DTSTAMP:20260611T122448Z
CREATED:20260611T122421Z
LAST-MODIFIED:20260611T122448Z
UID:3930-1686988800-1694365200@femuz.hu
SUMMARY:Cataracta
DESCRIPTION:Brosúra \n\nHajdú D. András 1981-ben született Budapesten. Angol irodalomból szerzett diplomát\, a szakdolgozatát az amerikai háborús fotográfiáról írta. Jelenleg szabadúszó fotósként dolgozik\, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár\, és a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig huszonnyolc díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton\, közöttük háromszor kapta meg a nagydíjat.\n2020-ban elnyerte a rangos amerikai Pictures of the Year International pályázat második díját “Local News Picture Story” kategóriában (azzal a kongói sorozattal\, amelynek bemutatására a jelenlegi kiállítás irányul)\, 2015-ben szintén elnyerte a Pictures of the Year International “feature picture story” első díját. Három alkalommal nyerte el a Pécsi József Ösztöndíjat\, 2013-ban a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíját\, továbbá kétszer a Hégető Honorka multimédia nagydíját. 2013-ban elsőként lett Hemző Károly-díjas. 2018-ban Minőségi Újságírásért díjban részesült egy komplex multimédiás cikksorozatért.\nAz elmúlt 15 évben a világ számos pontján dolgozott\, a pekingi olimpiától kezdve a New York-i jazzklubokon át a kongói esőerdőig\, újabban az ukrán háborút dokumentálja. A hazai sajtón kívül olyan megrendelőknek fotózott\, mint a National Geographic\, The Telegraph\, a Politico\, a Forbes\, a Bloomberg\, az ENSZ vagy a Tages Anzeiger. \nCataracta – Múlóban a sötétség \nHajdú D. András hosszú távú dokumentarista fotóesszéje a Kongói Demokratikus Köztársaságba vezet el minket. Ezt a széttagolt\, járványokkal és humanitárius krízisekkel sújtott országot nem könnyű a maga teljességében jellemezni; a sűrű szövedéken\, amit összetett múltja\, kaotikus jelene és bizonytalan jövője alkot\, nehéz átvilágítani\, de Hajdú D. András egy személyes történetre és annak szétsugárzó hatókörére fókuszálva kísérletet tesz rá\, hogy megmutassa ezt a távoli\, idegen\, ellentmondásos\, de mégis lenyűgöző világot.\nTörténetének középpontjában Dr. Hardi Richárd magyar szemorvos és szerzetes áll: a kongói Kelet-Kasai tartomány fővárosában\, Mbuji-Mayiban él és dolgozik huszonnyolc éve\, innen indul missziós útjaira\, a megye eldugott szegleteibe\, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek is\, akik akár 600–800 kilométerre laknak a szemészeti centrumtól.\nHajdú D. András fotósként és dokumentumfilmesként nyolc éve csatlakozott az orvosi misszióhoz\, idáig összesen háromszor töltött hosszabb időszakot Kongóban\, 2015 és 2022 között.
URL:https://femuz.hu/esemeny/cataracta/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/hajdu_d_andras_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230521T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250202T170000
DTSTAMP:20260611T084059Z
CREATED:20260611T084059Z
LAST-MODIFIED:20260611T084059Z
UID:3925-1684656000-1738515600@femuz.hu
SUMMARY:Paletták
DESCRIPTION:Brosúra \n\nÚj állandó kiállítás-sorozatunk Czóbel Béla társadalmi kapcsolatainak szövevényes hálóját tárja fel\, amely a 20. század eleji európai művészetet jellemző viharos változások közepette alakult ki. 2021-ben először vontunk párhuzamot Czóbel életműve és második felesége\, Modok Mária alkotása között. A folytonosság érzését teremtve ezúttal a két művész legfontosabb szakmai és személyes kapcsolataiba nyerhetünk betekintést. Visszaemlékezések\, interjúk\, fotók\, levelek\, valamint a Szépművészeti Múzeum\, a Magyar Nemzeti Galéria\, a fehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjtemény\, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum\, az Antal-Lustig kollekció\, Klein Gábor\, Nagy András\, Feuer András és Haas János ritkán látott darabjai együtt rajzolják ki a különböző alkotói pályákat és a közös utakat.\nAz 1975 óta fennálló Czóbel Múzeum tereiben az egymást keresztező művészpályák\, a francia Nabis és a Fauves\, a magyar Vadak\, a plein-air felől érkező domináns személyiségek Rippl-Rónai József\, Kernstok Károly\, Báró Hatvany Ferenc így rendhagyó módon\, kapszula-kiállítások formájában jelennek meg. Egy-egy munkát láthatunk olyan művésztársak munkásságából\, mint Berény Róbert\, Gráber Margit\, Egry József\, Ilosvai-Varga István\, Kmetty János\, Perlrott Csaba\, Szántó Piroska\, Tihanyi Lajos\, Vörös Géza\, Ziffer Sándor\, akik a harminc évig együtt élő művészházaspár közös\, vagy múltbeli életében különleges szerepet játszottak. Czóbel korán kibontakozó nemzetközi hírnevét meghatározó párizsi atmoszférát egy művészi másolatokból álló grafikai szekció idézi fel Henri Matisse\, Amedeo Modigliani\, Pablo Picasso\, Auguste Renoir\, Paul Cézanne\, Marc Chagall\, és eredetiben George Braque művein keresztül.
URL:https://femuz.hu/esemeny/palettak/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/czobel_palettak_820_x_360-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230430T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231001T170000
DTSTAMP:20260326T075324Z
CREATED:20260124T094931Z
LAST-MODIFIED:20260326T075324Z
UID:1628-1682841600-1696179600@femuz.hu
SUMMARY:Vajda\, a Próféta
DESCRIPTION:Katalógus \n\nKözel egy évtized után újra megnyitja kapuit a Vajda Múzeum\, ahol megújult kiállítással mutatjuk be Vajda Lajos (1908–1941) páratlan életművét. A fiatalon elhunyt Vajda Lajos felvállaltan a hagyományokból merítő\, de azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a 20. század legfontosabb\, legnagyobb hatású alkotójává emelik őt. A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át\, a teljesen egyéni hangvételű transzparens rajzoktól az élete utolsó éveiben kibontakozó organikus-absztrakt művekig bezárólag konzekvensen épülő munkásságán keresztül válik érzékelhetővé egy koherens\, világképteremtő szándékot mutató életmű. \nA Vajda\, a Próféta című kiállítás kizárólag Vajda Lajos műveire koncentrálva három fogalmi és tematikus egység mentén csoportosítja az életmű téri ábrázolással kapcsolatos problémaköreit\, és fejti ki ezek kapcsolatát a korabeli szellemtörténeti és történelmi eseményekkel. A kiállítás felépítése nem kronologikus sorrendet követ; egyfajta szintézist feltételezve Vajda élete vége felé készült műveinek bemutatásával kezdődik\, majd a további termekben sorra veszi\, hogy milyen megfigyeléseken keresztül és vizuális kísérletek során jutott el Vajda a saját korát megelőző nagy szénrajzok absztrakciójáig. \nA kiállítás így a rövid\, alig 15 év alatt kibontakozó életművet teljes egészében és a művészi látásmód alakulására koncentrálva vizsgálja\, egymás mellé helyezve és párhuzamosan tanulmányozva a kora harmincas években készült montázsokat\, az 1936 körül készített vonalas rajzokkal\, illetve az 1939-től egyre dominánsabbá váló formai absztrakcióval. Vajda munkamódszerének vizsgálata során több kétoldalas műve is kiállításra kerül\, közöttük olyan alkotások is\, amelyet a közönség korábban nem láthatott.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-a-profeta/
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/vajda_cover.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230414T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T180000
DTSTAMP:20260609T101830Z
CREATED:20260506T095940Z
LAST-MODIFIED:20260609T101830Z
UID:3395-1681466400-1694973600@femuz.hu
SUMMARY:Tarsolylemezek
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA Kárpát-medence 10. századi\, honfoglalás kori hagyatékának különösen emblematikus leletei a veretekkel vagy lemezzel díszített tarsolyok. Az övön viselt bőrtarsoly főként a férfi temetkezések melléklete\, melyben a mindennapi élet során használt apró tárgyakat\, elsősorban a tűzgyújtáshoz használt eszközöket tárolták. A tarsolyok teljes fedőlapját beborító lemezek viseletének szokása már az új hazába költözött magyarok szállásterületén alakult ki\, a kalandozó hadjáratok biztosította nemesfémbőségnek köszönhetően. Az utóbbi évek régészeti kutatásai eredményeként ugyanakkor a Kárpátoktól keletre\, Kelet-Európa kora középkori régészeti hagyatékában is egyre nagyobb számban kerül elő ez a tárgytípus. A kutatás a tarsolyos sírok előkerülését sokáig többnyire a Dunától keletre\, főként a Tisza-vidékre helyezte. Az elmúlt évtizedek progresszív beruházási hullámainak hatására számos feltárást végeztek a régészek az eddig a kutatás számára ismeretlen területeken is. Így a Ferenczy Múzeumi Centrum is több új honfoglaláskori temetőből előkerült leletanyaggal gazdagodott. \nA tervezett kiállítás szenzációja\, hogy nemcsak a nagyközönség\, de a szakma is most láthatja először együtt az összes\, a mai Magyarország területéről előkerült tarsolylemezt\, köztük a néhány hónapja feltárt két\, Pátyon előkerült példányt. A Magyar Nemzeti Múzeummal közösen megrendezett kiállításon a lemezek mellett a pátyi temető gazdag anyagából is szeretnénk több leletet bemutatni. A zárt temető és a tarsolyos sírok leleteit először Szentendrén láthatja majd a közönség. \nA kiállításhoz angol és magyar nyelvű katalógus is kapcsolódik\, valamint a kiállítás-megnyitóval egy időben háromnapos nemzetközi régészeti konferencia is kezdődik\, melyen a honfoglalás korának új kutatási eredményeit foglalják össze a szakemberek\, a nyelvészettől a régészeti lelteteken át a történeti vonatkozásokig. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/tarsolylemezek/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/05/tarsolylemezek-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230407T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230604T170000
DTSTAMP:20260611T083231Z
CREATED:20260611T083231Z
LAST-MODIFIED:20260611T083231Z
UID:3921-1680854400-1685898000@femuz.hu
SUMMARY:Reproductio
DESCRIPTION:Brosúra \n\n\n\n\nA PhotoLab terébe tervezett kiállítás Regős Benedek korábbi\, valamint csak erre a kiállításra készülő újabb munkáit mutatja be. Regős több projektjében is a fotográfia\, mint reprodukciós eszköz kérdéskörével foglalkozik. A Szentendrén megvalósuló tárlaton a helyi művészeti örökség és a Ferenczy Múzeum gazdag gyűjteményének kontextusába ágyazva a 2018-as önálló kiállítás a White Balance tematikáját folytatja és terjeszti ki. További aspektusokból vizsgálja az egyedi műtárgy és annak fotografikus úton sokszorosítható és terjeszthető másolatának problematikáját. Rávilágítva a fotografikus visszaadás ellentmondásaira\, a technikai képtől elvárt “személytelen” pontosság és a mögötte rejtőzködő\, de annál fontosabb alkotói folyamatok szerepére. Munkáiban foglalkozik a fotográfia művészettörténeti ismereteinkben betöltött szerepével\, a reprodukciós folyamat különböző szakaszaival\, valamint a “kész” reprodukció fizikai megjelenéseivel.
URL:https://femuz.hu/esemeny/reproductio/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/regos_cover4-scaled.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR