BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20190331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20191027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250713T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260104T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T101614Z
LAST-MODIFIED:20260309T120349Z
UID:1654-1752393600-1767546000@femuz.hu
SUMMARY:A Merkúr pereme
DESCRIPTION:A kiállítás címe a Naprendszer legbelső és legtitokzatosabb bolygójának\, a Merkúrnak a megismerésére irányuló\, évek óta tartó űrmissziót helyezi fókuszba. Az égitest tudományos kutatására tervezett űrszondát még 2018-ban indították útjára\, és bolygó körüli pályára állását eredetileg 2025 végére időzítették. Hét éve halad a célja felé\, hogy az űrkutatások időszakában immár harmadik alkalommal fotókat és adatokat kapjunk a Merkúrról. Már az ókori sumérok\, görögök\, rómaiak is figyelemmel kísérték a Földről szabad szemmel látható planéta működését. Naponta kétszer\, a hajnali órákban és az esti szürkületben lehet észlelni\, és gyors mozgása miatt kapta a görög istenek fürgelábú hírvivője\, Hermész római megfelelőjéről\, Mercuriusról a nevét. \nA kereskedők\, utazók patrónusaként ismert görög–római istenhez kapcsolódik minden olyan tevékenység\, amelyhez leleményesség\, ötletesség\, jó rábeszélőkészség kell. Apollón lantját is Hermész készítette: a teknősbéka üres páncéljába feszítette a pendíthető húrokat. Mitológiai történetéből a későbbi századok is sokat merítettek\, számos kereskedelmi cég és termék\, kreativitást fejlesztő játék használja a Merkúr márkanevet. Attribútumai\, a fürgeségét szimbolizáló szárnyas kalap és szárnyas saru mellett a kerükeión (caduceus)\, a szárnyakban végződő\, kettős kígyó formájú hírnökbot azonban már spirituális jellegű hatalmát hangsúlyozza. Szabadon jár az isteni és az emberi szféra között\, az egyensúlyteremtés\, a világban ható ellentétek kiegyenlítése fűződik alakjához.\nA megismerni kívánt külső világ és az emberi mérték kettőssége összegződik a jelen kiállítás Merkúr-értelmezésében. A dimenzióváltások\, az eltérő léptékek a legváltozatosabb műalkotásokon és műfajokon – festményeken\, szobrokon\, fotókon\, hang- és videóinstallációkon – keresztül jelennek meg. \nE különös kontextusban a művész szerepe\, zsenialitása\, beavatottsága\, értelmi és spirituális ereje is felértékelődik. A kiállítás egyik kuriózuma az Egyesült Államokból érkezett. Lois Viktor több mint harminc év tapasztalatát összegző\, After Nirvana című legújabb hangszerszobra most először látható Magyarországon. A bemutató része a művész által adott két koncert és a róla készült portréfilm levetítése. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-merkur-pereme/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/merkur_pereme_cover_1200x628px_web_uj-900x600-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250615T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260104T180000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20251105T134543Z
LAST-MODIFIED:20260309T115451Z
UID:451-1749981600-1767549600@femuz.hu
SUMMARY:Minduntalan.
DESCRIPTION:Krasznahorkai László következetesen épülő\, mániákus pontossággal\, egyre finomodó kifejezőerővel\, töretlen kíváncsisággal megalkotott szövegei ismétlődő motívumok\, szerepvariációk egymásba gabalyodó utalásrendszerében összetéveszthetetlen univerzumot teremtenek. Metafizikus tágasságú\, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban\, és töretlen világirodalmi jelenléte is. Regényei a világ szellemi hanyatlását\, az ember egzisztenciális magányát\, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal\, groteszk tablókkal mutatják meg\, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség\, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják. \nMi\, olvasók végtelenné tágított világával\, egyetlen mondatát űző\, sorsszerű könyveivel találkozunk. A kiállításban ennek a zavarba hozó\, korántsem könnyű találkozásnak az élményét nem egy-egy regényre fókuszáló\, címekkel jelölhető bontásban\, hanem mű és valóság\, regényhős és lejegyző (író)\, zene és képzőművészet palimpszesztszerű rétegzésével teremtjük meg. A fordítóival készülő interjúk tudatosítják a nemzetközi népszerűséget\, a Krasznahorkai-világ kiterjesztéseként jelennek meg az inspiratív együttműködésben született Tarr Béla-filmek\, és külön teret kap az író kevésbé ismert\, a szentendrei művészeti szcénához fűződő kapcsolata. A kiállítótérben a tárgyakhoz\, tartalmakhoz való hozzáférés akadályoztatása\, megnehezítése\, a kerülőutak beépítése\, a látvány „elkendőzése” idézi a hosszan kígyózó mondatok nekilendülését\, a részletek felnagyításából fakadó esztétikai kitérőket\, a pont nyugtalanító hiányát. \nA kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. Részletes információk: www.nka.hu
URL:https://femuz.hu/esemeny/minduntalan-krasznahorkai-laszlo-prozavilaga/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025,Kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/Kraszna_insta_post-900x600-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250417T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260104T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260326T074848Z
LAST-MODIFIED:20260326T074937Z
UID:2921-1744876800-1767546000@femuz.hu
SUMMARY:Vajda Lajos Művészete
DESCRIPTION:Vajda Lajos (1908–1941) a 20. századi magyarországi művészet kiemelkedő alakja\, akinek páratlan és egyedi képi világa elválaszthatatlan Szentendre városától. Azonban munkássága nem tartozik a legkönnyebben megközelíthető életművek közé. Olyan utakon járt\, ahova „nálunk emberfia nemigen teszi a lábát” – írta róla értő kritikusa\, Kállai Ernő még 1943-ban. A halála óta eltelt nyolcvannégy évben könyvtárnyi szakirodalom\, elemzés\, kutatás foglalkozott alig másfél évtized alatt kibontakozó munkásságával\, azonban korántsem sikerült felfejteni művészi szemléletének összes aspektusát. Vajda Lajos olyan váteszi érzékenységgel és magas szintű intellektuális nézőpontból rezonált saját\, ambivalens korának jelenségeire\, amelynek aktualitása semmit sem vesztett erejéből és hitelességéből az elmúlt évtizedek során. Sőt\, utolsó szénrajzainak mély drámája\, univerzális kalligráfiája mintha felénk\, a jövőbe mutatna. \nA Tornyok\, arcok\, maszkok című kiállításon Vajda Lajos páratlan életművének kronologikus alakulásával ismerkedhet meg a látogató\, a korai stúdiumoktól\, a transzparens rajzokon át egészen az életmű lezárását jelentő nagy szénrajzokig bezárólag. A kiállítás mellékszálaként bemutatjuk a Vajda Múzeum történetét\, a nemrégiben újrafelfedezett Haluskai-tanya izgalmas nyomozását és vetítésre kerül a 2018-ban készült Vajda: Világok között című videóinstalláció (Horváth Dániel és Gerhes Gábor munkája)\, amely látványos vizuális megoldással mutatja be Vajda Lajos képi gondolkodásmódját. A kiállításon kortársak írásaival és szövegeivel idézzük meg Vajda Lajos alakját\, személyiségét és művészi hitvallását.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-muveszete/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/vajda_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250316T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250518T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260327T124632Z
LAST-MODIFIED:20260327T125425Z
UID:2972-1742112000-1747587600@femuz.hu
SUMMARY:Saját olvasat
DESCRIPTION:Ez a rendhagyó gyűjteményes kiállítás különleges élményt kínál. A művészet befogadásának hagyományos\, gyakran szakmai hierarchiára épülő megközelítését egy sokkal közvetlenebb és közösségibb nézőpontra cseréli. Itt minden egyes munkatársnak ugyanakkora szerepe volt a válogatásban\, hiszen hangjuk ugyanolyan fontos\, mint bárki másé. A múzeum dolgozói\, legyenek azok restaurátorok vagy adminisztratív munkatársak\, karban- tartók vagy kurátorok\, mindannyian választottak egy-két olyan tárgyat a Ferenczy Múzeumi Centrum országos viszonylatban is kiemelkedően sokrétű gyűjteményi anyagából\, ami különösen közel áll hozzájuk\, és ezekhez saját\, személyes magyarázatot fűztek. Ez a válogatás tehát nem a művészettörténeti tudáson alapul\, hanem a személyes kapcsolódásra és az egyéni élményekre helyezi a hangsúlyt. A kiállítás különlegessége\, hogy az általunk megszokott intézményi megközelítéseket egy sokkal hétköznapibb\, szubjektív szemlélet váltja fel. A kollégák választásai és az ezekkel kapcsolatos gondolataik\, élményeik és történeteik betekintést adnak abba\, hogyan válhatnak a múzeumi tárgyak az életünk szerves részévé. Hogyan formálják látásmódunkat\, és fordítva\, hogyan jelennek meg a művészetek a saját történeteinkben. Így nemcsak a művek kerülnek közelebb a látogatókhoz\, hanem maga a múzeum világa is\, hiszen ezúttal nemcsak a bemutatott tárgyakat\, hanem azokat a munkatársakat is jobban megismerhetik\, akik a kulisszák mögött dolgoznak. \nEz az antielitista megközelítés azt helyezi előtérbe\, hogy a művészethez való bármely viszonyulás elsősorban nem szakmai tudáshoz kötött\, hanem alapvető és személyes élmény. A munkatársak által írt különféle kommentárok között olvashatunk megindító családi történeteket és vicces műelemzéseket\, találkozhatunk versekkel\, zenével\, a művészet tiszta csodálatával és gyakorlatias megközelítésekkel egyaránt. Így a szemlélő előtt egy egészen új\, emberi oldalát mutathatja meg a gyűjteményi együttes. A kiállítási anyag összeállítása során csaknem 80 munkatárs nézett szét a múzeum képzőművészeti\, történeti és néprajzi raktáraiban fellelhető kincsek között. E közös válogatás eredményeképpen a látogatók a nagy klasszikusok mellett olyan meglepő darabokat is felfedezhetnek\, mint egy szemet gyönyörködtető\, hímzett szoknya\, egy díszes kamaráskulcs\, egy rézveretekkel ékes pisztoly\, egy tekintélyes hajómodell\, egy viaszgyöngyökkel varrott menyasszonyi koszorú\, patkolt kacsatojások vagy római kori csákányfejek. De most először olyan különlegesség is látható lesz\, mint egy Szentendre-lobogó\, amelyet Ferenczy Károly munkájának tulajdonítunk. Mind olyan tárgyak\, amelyek egyedülálló történeteket és változatos érzelmeket hívtak felszínre. A Saját olvasat legfontosabb üzenete tehát az\, hogy a múzeumi tárgyak nem életidegen\, megközelíthetetlen jelenségek\, hanem olyan személyes tapasztalatok forrásai\, amelyek mindenki számára adottak. Ez a tárlat tehát egy lehetőség arra\, hogy a műalkotásokat és egyéb gyűjteményi darabokat új szemszögből\, közvetlen kapcso- lódást kialakítva fedezzük fel\, és olyan élményekkel gazdagodjunk\, amelyek nem csupán a művekről szólnak\, hanem a múzeum munkatársairól és általuk mindannyiunkról.
URL:https://femuz.hu/esemeny/sajat-olvasat/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/sajat_olvasat_cover_1200x628px-1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241025T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250309T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T091932Z
LAST-MODIFIED:20260124T091932Z
UID:1608-1729843200-1741539600@femuz.hu
SUMMARY:Stéger Ferenc és az opera világa
DESCRIPTION:A szentendrei származású tenor énekes\, Stéger Ferenc (1824–1911) születésének 200. évfordulójára készülő időszaki kiállítás hiánypótlónak számít. A tárlaton a méltatlanul elfeledett egykori sztárénekes rendkívül sikeres hazai és nemzetközi karrierjének és életének korábban nem ismert részletei kerülnek bemutatásra. A Ferenczy Múzeumi Centrumban található az énekes közel ötszáz tételét kitevő (és egyben hazai intézmények közül a legjelentősebb) hagyatéka. \nStéger a pesti Nemzeti Színház egyik vezető tenoristája volt és évtizedekig több ciklusban énekelt főszerepeket\, többek között a jól ismert Hunyadi László vagy a Bánk bán operákban. Erkel Ferenccel való közeli barátsága (szakmai kapcsolatukon túl) szintén a tárlat egyik fontos részét adja. Az FMC gyűjteményében Stéger személyes tárgyai mellett zenetörténeti dokumentumok és ritkaságok is találhatók\, valamint a kiállítást több hazai és nemzetközi muzeális és kutatóintézettől is kölcsönözve készítjük\, így a törzsanyag mellett korábban a közönségnek még nem bemutatott Stégerhez kötődő dokumentumok és tárgyak is láthatóak lesznek. \nStéger esetében már a számok is önmagukért beszélnek: 1874-ig több mint hatvan szerepet játszott\, elsősorban az olasz és francia operarepertoár állt hozzá közel. Ez idő alatt 2000-nél több alkalommal állt színpadra\, közel 50 város színházában. A szentendrei családi háttér mellett\, az 1846/1847-től kezdődő karrierjének zágrábi\, bécsi\, prágai\, itáliai\, német\, barcelonai\, kolozsvári és bukaresti fellépéseit és nem utolsósorban\, a Nemzeti Színházban eltöltött időszakait mutatjuk be. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/steger-ferenc-es-az-opera-vilaga/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/steger_cover_1200x628px-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240621T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241006T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T092207Z
LAST-MODIFIED:20260124T092207Z
UID:1611-1718956800-1728234000@femuz.hu
SUMMARY:Takarékos módi
DESCRIPTION:A természettel együtt élő parasztember ésszerűen használta fel\, amit a természet felkínált. Háztartásában nem volt szemét\, a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába\, minden mást eltettek majdani felhasználásra\, mert „jó lesz még valamire”. A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság\, az alapvető élelem éves beosztása\, a takarékos eljárások és ételreceptek\, amiből a látogatók is kapnak ízelítőt. \nAz öltözködést az ünnepi- és köznapi öltözködési rend\, a ruházat megóvása jellemezte. A megkopott darabokat módosult funkcióban viselték\, ameddig lehetett. Két tárgytípus\, egy kötény és egy csizma életútja – az újtól az elvásott\, agyonfoltozottig – példázza ezt a hozzáállást.\nHa elszakadt\, kilyukadt\, elromlott valami\, igyekeztek megjavítani. A használati eszközök\, textil-félék életének meghosszabbítására szolgáló javítási módok a mindennapi tevékenységhez tartoztak\, a stoppolást\, foltozást\, varrást maguk\, a talpalást\, drótozást edényfoltozást specialisták végezték. A háztartás régi\, divatjamúlt vagy hibás tárgyait\, ládát\, edényfélét tovább használhatták más funkcióban is\, de elsősorban az alapanyagok újrafelhasználása volt a jellemző. Rongyszőnyeg\, parasztszoknyából varrt ruha\, fadarabokból életre keltett eszközök\, játékok tartoznak ide\, a gépek\, technikai eszközök elterjedésével pedig azok alkatrészei. \nAz újrafelhasználás témakörében nem hagyható figyelmen kívül a „mindenre jó” műanyag\, ami elterjedésekor különlegességnek\, hasznos anyagnak bizonyult a falusi portán. A takarékos szemléletet a fogyasztói társadalom értéktelenné\, szükségtelenné degradálta\, mára viszont létfontosságú\, egyre inkább követendő minta. A kiállítás minden egységében helyet kapnak a jó gyakorlatok\, napjaink pozitív példái. Az érdeklődő felnőtteket aktívan bevonjuk a kiállítás gyarapításába és külön „szinten” szólítjuk meg a gyerekeket is. \nA kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum anyagán túl megyei intézményektől\, magánemberektől kölcsönzött tárgyak\, valamint fényképek\, filmek\, tárgytörténetek\, QR kódos információk színesítik. \n  \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/takarekos-modi/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/takarekos_modi_1200x628_prog-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240505T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241027T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T092938Z
LAST-MODIFIED:20260124T092938Z
UID:1619-1714896000-1730048400@femuz.hu
SUMMARY:A Gyűjtemény (1900-2000)
DESCRIPTION:A Magyar Géniusz Program keretében a Ferenczy Múzeumi Centrum hiánypótló gyűjteményes kiállítást nyitott A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel 2023 tavaszán. Az időről-időre megújuló\, ötéves állandó tárlat első szekciójában Haász István és Ladik Katalin kamara-kiállítása után az FMC fiatal diákkurátorainak válogatása látható Finom életek – A gyűjtemény diákszemmel címmel\, május 5-től. \nA Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) diákkurátorai mindannyian művészetrajongó fiatalok\, rendszeres múzeumlátogatók\, akik az FMC szakkörein\, táboraiban és múzeumpedagógiai programjain vesznek részt évek óta. A múzeumi centrum diákkurátori programjával betekinthettek a kulisszák mögé: megismerték a múzeum gyűjteményét és tárlatait\, s egy-egy kiállítás nagyköveteként iskolájukban népszerűsítik a múzeumot és tárlatvezetéseket tartanak diáktársaiknak. A program célja: a múzeum kiállításait a diákok szemszögéből\, érdeklődésük\, problémafelvetéseik tükrében bemutatni. \nA diákok György Gabriella és Sütő Tünde nívódíjas múzeumpedagógusok vezetésével fokozatosan ismerték meg a múzeumi közeget\, az intézmény egyedülálló\, óriási gyűjteményét\, és a kamara-kiállítást az ötletes címadástól kezdve a rendezésen keresztül a falszövegekig saját maguk alkották meg.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2000/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a-gy_finom-etelek_1200x628_.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240425T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240602T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260217T083543Z
LAST-MODIFIED:20260217T083543Z
UID:2435-1714032000-1717347600@femuz.hu
SUMMARY:Válaszút
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeum Centrum Muzeológiai és Irodalmi Osztálya 2022-től egy rendhagyó participatív szemléletű várostörténeti kutatásba kezdett Válaszút címen. A múzeum ennek keretében a hagyományos helytörténeti kutatás módszerei mellett a város egykori és mai lakóinak\, építészeinek bevonásával próbálta megérteni a 11-es út építésének és használatának társadalmi hatásait: miképpen alakította a városképet\, a Szentendréről alkotott elképzeléseket\, hogyan hatott a város további fejlődésére és milyen ma abban a városban élni\, amely ilyen módon megszületett. \nA kutatás tanulságait és eredményeit megelevenítő műhelykiállítás röviden bemutatja az út építésének körülményeit: a várostervezők által megálmodott alternatív nyomvonalakat\, az útépítéssel kapcsolatos társadalmi konfliktusokat és a kádári kompromisszum révén megszülető építkezést és következményeit. A kutatás során interjúkat készítettünk olyan városlakókkal\, akiknek az útépítés miatt a házát lerombolták és a frissen emelt lakótelepen helyezték el őket\, valamint olyan szentendreiekkel\, akiknek együtt kell élniük az otthonuk tőszomszédságába költözött főúttal. Az interjúk alapján megmutatkoznak az út építésével kapcsolatos ellentmondások\, tágabban pedig érzékelteti\, hogy a város történetével\, fejlődésével kapcsolatos párbeszédben ott rejlenek a diktatúra nehéz nyomai. \nA kutatás következő fázisaiban a Válaszút azokat a szentendreieket is bevonta\, akik a jelen mindennapjaiban birtokba veszik és használják a várost. A kiállítás felvillantja a felnőtt lakosság várossal kapcsolatos attitűdjében mutatkozó mintázatokat\, a városi terekhez és az úthoz kapcsolt képzettársításokat\, emellett pedig – a leglátványosabb elemeként – betekintést enged a gyermeki fantázia világába\, megmutatva milyen érzelmeket és élményeket társítanak a város tereit felfedező legfiatalabb generációk. Szentendre gyermekszemmel megformált tereit a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákja alkották meg rajzos formában a Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumpedagógusaival együttműködve. \nA kiállítás arra tesz kísérletet\, hogy elindítson egy társadalmi párbeszédet a város örökségével kapcsolatban\, amely révén a város történelmét nem hatalmi elitek\, elidegenedett intézmények\, hanem maguk a közösség tagjai mondhatják el. Az esemény nem véletlenül kapta a műhelykiállítás nevet\, a kisméretű\, emberléptékű tárlat a tudásátadás mellett elsősorban interaktív szemléletre és a városról való közös gondolkodásra invitálja a befogadót.
URL:https://femuz.hu/esemeny/valaszut/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/valaszut-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240407T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240728T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T092508Z
LAST-MODIFIED:20260124T092553Z
UID:1615-1712476800-1722186000@femuz.hu
SUMMARY:Európai Iskola
DESCRIPTION:Az 1945–1948 között működő\, a huszadik századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő\, a későbbi generációkra is hatással levő művészcsoport munkásságát új szempontok\, kutatási eredmények segítségével mutatjuk be a MűvészetMalomban nyíló tárlaton. A kiállítás megvalósítását több éves kutatómunka előzte meg\, amelyben a téma jeles szakértői – Passuth Krisztina\, Árvai Mária\, Bodonyi Emőke\, Hornyik Sándor\, Pataki Gábor\, Várkonyi György – vettek részt. Tematikus egységek mellett korabeli kiállítások rekonstrukciójával tekinthetjük át az Európai Iskola és a belőlük kivált Elvont művészek magyarországi csoportjának tevékenységét. Nemcsak a művészcsoport magyar tagjainak\, hanem a kiállításaikon szereplő vagy velük kapcsolatot ápoló cseh\, román\, holland és francia művészek alkotásai is láthatók a jelentős hazai- és külföldi gyűjteményekből kölcsönzött\, több mint kétszáz műtárgyat felvonultató tárlaton. \nA rövid életű magyar demokrácia éveiben az Európai Iskola a progresszív hazai művészet képviselője kívánt lenni\, emellett pedig az európai művészet új tendenciáit is igyekezett itthon megismertetni. Intenzív kiállításrendezés\, ismeretterjesztés\, saját kiadványok és nemzetközi kapcsolatépítés jellemezte a csoport hároméves fennállását. Képzőművészek mellett elméleti szakemberek\, írók\, költők\, orvosok\, műgyűjtők csatlakoztak hozzá. Egy rövid időre úgy tűnt\, szinkronba hozható az európai és a magyar művészet\, de az Európai Iskola tagjai már 1947-től támadások kereszttüzében érezték magukat\, és végül\, 1948-ban be kellett szüntetniük működésüket. \nA kiállításon többek között Anna Margit\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Bán Béla\, Barta Lajos\, Bokros Birman Dezső\, Czóbel Béla\, Egry József\, Fekete Nagy Béla\, Forgács Hann Erzsébet\, Gadányi Jenő\, Gyarmathy Tihamér\, Jakovits József\, Korniss Dezső\, Lossonczy Tamás\, Marosán Gyula\, Martinszky János\, Martyn Ferenc\, Márffy Ödön\, Rozsda Endre\, Schubert Ernő\, Szántó Piroska\, Vajda Júlia\, Vilt Tibor\, Zemplényi Magda alkotásai szerepelnek. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/europai-iskola/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/eu_isk_cover_aktiv2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240309T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240901T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260217T084030Z
LAST-MODIFIED:20260217T084256Z
UID:2438-1709971200-1725210000@femuz.hu
SUMMARY:Jávor Piroska
DESCRIPTION:Szentendre nem panaszkodhat arra\, hogy a Múzsák csak ritkán látogatták meg a várost az elmúlt több mint száz évben. A Réti-tanítványok 1926-os letelepedése és az általuk megalapított Szentendrei Festők Társasága keltette fel a művészek érdeklődését a mediterrán hangulatú kisváros iránt. Már az 1930-as években is számos festő látogatta a települést\, sőt\, többen le is telepedtek. A Régi Művésztelepnek nevezett művészkolóniában 1945 után számos neves alkotó dolgozott. Festőkből tehát nem volt hiány\, amikor az1960-as évek vége felé megszületett a döntés\, hogy Szentendre kap egy újabb művésztelepet a Kálváriadombon. 1969 őszére készültek el az új műteremlakások. Itt kapott műtermet Asszonyi Tamás szobrászművész és felesége\, Jávor Piroska festőművész. Az Új Művésztelep az itt letelepedőknek az alkotó munkához évtizedek óta nyugodt légkört biztosít\, tehát bátran nevezhetjük szentendrei Parnasszusnak. \nJávor Piroska a Képzőművészeti Főiskola befejezése után költözik a telepre. Kezdetben a tűzzománc dekorativitása vonzza\, de gobelin-készítéssel is kísérletezik\, végül mégis a festészetet választja kifejező eszközül. A szentendrei művészet több évtizedes történetében markáns törekvések egyikeként jelenik meg a geometrizáló nonfigurativitás\, és a konstruktív képépítés. Jávor Piroska ennek a vonulatnak egy általa kidolgozott változatát teremti meg. Kezdetben akvarelljei hívják elő a különös lebegő formációkat\, amelyek időnként tárgyias utalásokat is hordoznak. Majd az olajképeken a geometrikus alakzatokat szabálytalan motívumokkal varázsolja személyessé\, miközben a háttér kézjegyet eltüntető precizitása intellektuálissá teszi a személyességet. Az elmúlt közel 20 évben a formavilág kristályosabbá válik\, és megnő a szabályos geometriai elemek és matematikai összefüggések játékossága. A betűk és számok egyszerre lesznek jelentéssel teli alakzatok és ritmizáló formák. A színek pedig szinte vizuális dallamok taktusaiként értelmezhetők. \nKatalógus
URL:https://femuz.hu/esemeny/javor-piroska/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/javor-piroska-jatek-a-parnasszuson-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231126T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240121T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260217T084803Z
LAST-MODIFIED:20260217T085018Z
UID:2448-1700985600-1705856400@femuz.hu
SUMMARY:Borsos Lőrinc
DESCRIPTION:A Borsos Lőrinc művészpáros legújabb\, A jövő gyermekéhez című egyéni kiállítása az eddig rájuk jellemző alkotói stratégiákhoz képest fordulópontnak tekinthető. A legkorábbi\, főként politikai tárgyú\, társadalomkritikus\, majd az azt követő önmitizáló és önelemző munkákhoz képest az utóbbi időkben kísérletezőbb\, a videó- és szerepjátékokkal is rokonítható világépítési stratégiák jellemzik alkotásaikat.\nA Ferenczy Múzeumban bemutatott műalkotások és installációk hasonló spekulatív valóságok létrehozására tesznek kísérletet. Azonban az alkotókra jellemző sötétebb\, a „festészet éjszakai oldalához” kapcsolódó esztétikák mellett a mostani kiállítás anyaga egyúttal egy új\, formailag kötetlenebb\, kísérletezőbb művészi nyelv megteremtésére irányul. \nA dramaturgiailag két fő részre osztható installatív tér első egysége egy világégésen túli technotörzs mágikus rítusaiba és kelléktárába enged bepillantást. Ehhez képest a második rész egy kísértetiesen túlvilágított térbe vezet át\, ahol az önmagából kiforgatott múzeum falain túlról a miénkkel párhuzamosan épülő alternatív valóság köszön vissza ránk. Olyan különös másvilág\, amelyről nem lehet elsőre eldönteni\, hogy vajon mi alapítottuk-e a jövő gyermekei számára\, vagy épp ők építették nekünk. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/borsos-lorinc/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/Kepernyokep-2026-02-17-094742.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231118T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240303T180000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260217T082605Z
LAST-MODIFIED:20260217T082605Z
UID:2425-1700301600-1709488800@femuz.hu
SUMMARY:Biró Dávid: Felugró ablak
DESCRIPTION:Tegyük a szívünkre a kezünket: viszonylag ritkán adódik olyan alkalom\, hogy az internetes böngészés során egy felugró ablak láttán öröm tölt el bennünket. Ez persze teljesen ellentétes is a felugró ablakok működésével\, hiszen általában véve céljuk a megakasztás: tájékoztathatnak egy szolgáltatás szüneteléséről; kedvezményt ajánlhatnak az email-címünkért és hírlevél-feliratkozásért cserébe. Vagy épp megjeleníthetik az adott oldal felhasználói feltételeit\, és arra kérhetnek minket\, hogy ezeket fogadjuk el. Mindez olyan természetességgel történik\, hogy mára izommemóriánkba épült az „elfogadom” automatikus kattintása\, amelyet komoly munka (és természetesen lényegesen több kattintás) felülbírálni\, és az adott kérést elutasítani. \nDe képzeljük el ugyanezeket a helyzeteket offline. A buszra felszállva a sofőr tájékoztatna bennünket\, hogy aznap a 4-es\, 6-os villamos bizonyos szakaszon nem közlekedik\, majd megkérdezné\, nem bánnánk-e\, ha feljegyezné és a marketing osztálynak továbbítaná\, hogy aznap honnan hová utaztunk. \nVagy egy üzletbe belépve az eladó engedélyt kérne tőlünk\, hogy végignézhesse\, milyen ruhákat veszünk le a fogasról\, milyen méreteket próbálunk fel\, mit teszünk a kosárba\, majd végül – miután meghánytuk-vetettük a dolgot – vissza a polcra. Majd mielőtt kilépnénk az ajtón\, elállná az utunkat\, és közölné: szívesen ad 10% kedvezményt\, ha mégis megvásároljuk\, amit eredetileg otthagytunk\, sőt\, ajánl még pár másik ruhadarabot is\, amiről – megfigyelései alapján – úgy gondolja\, tetszene nekünk. \nEsetleg egy kiállítótérbe lépve a teremőr szó nélkül követné minden lépésünket\, stopperrel a kezében mérné\, hogy melyik képen pontosan hány másodpercig időzött el a tekintetünk\, hogy aztán ezeket az adatokat továbbítsa a kurátornak\, és a következő kiállítást adatalapú döntések mentén lehessen megrendezni. \nZavaró lenne? Egyenesen rémisztő? Pedig pontosan ez történik velünk online életünk során. Bár egyre gyakrabban találkozni azzal a kijelentéssel\, miszerint online és offline életünk határai teljesen elmosódtak\, az imént említett példák bizonyítják\, igenis akadnak olyan viselkedési formák\, amelyek hétköznapi\, hús-vér tapasztalatként nem férnének bele – miközben online a legkevésbé sem ütközünk meg rajtuk. Leginkább azért\, mert mindez láthatatlanul\, maximum felugró ablakok mögé rejtve történik. \nCélkeresztben állunk\, hol önként\, hol öntudatlanul. Rejtőzködve leskelődünk\, mások pedig saját rejtekükből utánunk leskelődnek. A születésnapunkról posztolt fotó alapján eszébe jutunk egy régi osztálytársnak\, aki munkaidőben emailek megválaszolása helyett egészen 2016-ig görgeti vissza a képeinket\, majd a legérdekesebbeket továbbküldi közös\, rég nem látott ismerőseinknek\, hogy kibeszélhessék\, mennyit is híztunk\, kivel jöttünk össze\, hány helyen dolgoztunk\, hányszor mondtunk fel. A legtöbb csámcsognivalót – legyen az pletyka vagy oly értékes\, kereskedelmi céllal használható adat – önként szolgáltatjuk\, a legszerencsésebb helyzetben lévő cégek pedig a folyamatos közléskényszerből és öntudatlan böngészésből végtelen mennyiségű pénzt termelnek. És bár automatikusan elfogadjuk a felhasználási feltételeket\, valójában fogalmunk sincs\, hogy a megfigyelésünk során nyert adatokat miért és hogyan is menti le az adott weboldal\, ahogyan arról sem\, hogy mit jogosult kezdeni velük. \nÉs ha mindez nem lenne elég\, böngészés közben folyamatosan bizonygatnunk kell azt is\, hogy emberek vagyunk. Belépnél a fiókodba? Előbb azonosítsd be a képen látható összes jelzőlámpát. Leadnád az ebédrendelést? Előbb esküdj meg\, hogy nem vagy robot! Hevesen verő szívvel\, lóhalálában igyekszel megnyitni a legújabb\, NAV-tól kapott értesítődet? Előbb legyél szíves összeadni ezt a két számot vagy felismerni a négy elhomályosított betűt. Hogy az kis l vagy nagy i? Neked kell tudnod\, téged tanítottak erre az iskolában… Harmadjára sem sikerült? Nos\, akkor biztonsági okokból kizártunk a fiókodból. Legyél szíves személyesen befáradni az ügyfélszolgálatra. A beazonosítás – amellett\, hogy idegőrlő – sok esetben prózai célt is szolgál: bizonyos CAPTCHA-k megoldásával mesterséges intelligenciákat okítunk. Minden egyes sikeres bebocsáttatás egyben újabb lecke a robotnak is. \nBiró Dávid Felugró ablak című kiállítása\, amely egyben egyfajta összegzése is a művész elmúlt években folytatott kutatásainak és fotósorozatainak is\, az imént vázolt láthatatlan folyamatokat teszi átélhetővé. Az itt bemutatott művekből kirajzolódik a művész gondolkodásának íve\, és kidomborodik technológiához fűződő viszonya: kíváncsisága szkepszissel vegyül\, érdeklődően vakfoltokat kutat\, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez. Játszik a géppel\, sőt partnernek tekinti azt\, közben pedig saját emberi kultúránkkal kapcsolatban feszeget nehezen megválaszolható kérdéseket. \nEgymás közt szólva például evidensnek tűnik\, mit jelent az\, hogy arc. Azonban máris bonyolultabbá válik a helyzet\, ha ezt egy gép számára kell logikus paraméterekkel leírni. A lexikon szerint az arc az ember fejének azon része\, amelyen a szem\, orr és száj található. Ez a meghatározás persze további megválaszolandó kérdéseket és betáplálandó válaszokat von maga után. Milyen típusú foltot lehet elismerni orrként\, és milyen folt az\, ami kizárólag csak szem lehet? Mi történik akkor\, ha a beazonosítandó szemüveget visel? Vagy épp az arc jelentős részét elfedő burkát\, esetleg téli hidegben orrig felhúzott sálat? A test egy részlete mikor szűnik meg az arcnak lenni\, és honnan ismerhető fel valami arcként\, ami még csak testhez sem kapcsolódik? Hogyan lehet így egy adott személyt felismerni – és ami még fontosabb: megfigyelni? \nAz algoritmusainkat nemcsak egyszerű számításokkal\, hanem kulturális kódokkal is okítjuk. Szó szerint beléjük kódoljuk\, hogy mit kell tudniuk rólunk\, emberekről és a világ működéséről\, amit építettünk. Annál pedig kevés sürgetőbb feladat van\, mint tudatosítani\, hogy mit és hogyan tanítunk meg azoknak az eszközöknek\, amelyek segítségével aztán új tudást akarunk generáltatni. A filozófus és médiateoretikus Boris Groys a mesterséges intelligenciát egyfajta korszellemgépezetként írja le: azt állítja\, hogy a promptok írása által a jelenlegi civilizációk tudásának összességével léphetünk kapcsolatba\, a mesterséges intelligencia pedig e tekintetben az emberi intellektus és agyi kapacitás meghosszabbításaként működik. Groys arról azonban nem szól\, hogy a világ összes szövegének digitalizálása a legkevésbé sem jelenti azt\, hogy az ezen alapuló mesterséges intelligencia helyes következtetéseket von le. A ChatGPT ugyan dolgozhat végeláthatatlan és emberi ésszel felfoghatatlan szövegkorpusszal\, ha végső soron ugyanazokat a hibás előítéleteket örökíti tovább\, mint az emberiség\, amely ezeket a szövegkorpuszokat létrehozta. \nJelen pillanatban tehát versenyfutás zajlik: de nemcsak a másodpercről másodpercre okosabb gép képességeivel\, hanem azzal is\, hogy az általunk okított gép végső soron a megfelelő formában legyen okosabb nálunk. Kérdés\, hogy képesek vagyunk-e a rossz tulajdonságainkat kiküszöbölve egy olyan\, több mint emberi intelligenciát megalkotni\, amely nem a gyarlóságainkat\, hanem tudásunk legjavát sokszorozza meg. Ha pedig nem tetszik\, amivé ez az intelligencia válik\, akkor kizárólag magunknak nyújthatjuk be érte a panaszkönyvet. \nSzöveg: Sárai Vanda
URL:https://femuz.hu/esemeny/biro-david-felugro-ablak/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/biro-david-felugro-ablak-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231111T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T000000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260325T110920Z
LAST-MODIFIED:20260325T111902Z
UID:2894-1699660800-1730592000@femuz.hu
SUMMARY:Vajda Lajos Szentendréje
DESCRIPTION:Brossúra \nKatalógus \n\n“Hídépítők akarunk lenni” – írja Vajda Lajos\, későbbi feleségének Vajda Júliának 1936. augusztusában. A rövid-tömör mondat\, a forradalmi állítás két fiatal\, a saját útját kereső és ezáltal az egész magyar modern művészeti életet megújítani szándékozó alkotó: Vajda Lajos és Korniss Dezső közös gondolata volt. A két fiatal művész 1935 és 1936-ban együtt járták Szentendrét és környékét\, hogy a Bartók és Kodály nyomán az autentikusnak vélt népművészetből gyűjtsenek motívumokat\, majd ezeket saját avantgárd alapokon nyugvó művészetükbe integrálják. Szentendre és környéke nagyon megváltozott az utóbbi 100 évben\, de mind a mai napig sok építészeti motívum és városi részlet felismerhető Vajda és Korniss művein. Tartsanak velünk az izgalmas motívumvadászaton\, és beszélgessünk együtt Vajda művészetéről\, Szentendre örökségéről\, a múlt\, a jelen és a jövő kapcsolódásáról. \n  \nVajda Lajos (1908–1941)\, a 20. századi magyar avantgárd/modern képzőművészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől. A város jellegzetes motívumai\, építészeti és természeti öröksége\, rejtett kincsei és különleges atmoszférája megtermékenyítően hatott Vajda progresszív művészeti szemléletére. A Vajda Szentendréje című kiállítás\, az elmúlt évek kutatásainak eredményeit is bemutatva\, a művész egy-egy alkotását kapcsolja össze Szentendre ikonikus részleteivel\, a művészi motívumokat az eredeti ősforrásokkal\, az életművön keresztül felvillantva Szentendre városának helytörténeti vonatkozásait\, gazdag és megőrzésre méltó múltját\, valamint 21. századi jelenét. \n  \nVajda Lajos viszonya Szentendre városképéhez\, a település sajátos hangulatához\, a helyi hagyományhoz és a különböző motívumokhoz folyamatosan változott – az útkeresés korai éveiben főleg a város „nagy látványai” foglalkoztatták a művészt\, majd egyre közelebbről\, a részletekre fókuszálva vizsgálta a település épített örökségét: a temetőket\, a Szamárhegy utcáinak apró részleteit\, gyorsan elmúló népi emlékeket. 1938-tól soha többé nem jelent meg a város egyetlen fragmentuma sem művein. Vajda életműve híven tükrözi a tradícióból táplálkozó progresszió útjait\, a múlt avantgárd szemléletű megújításának lehetőségét. Vajda szentendrei motívumait a körülötte dolgozó művésztársak kontextusában is vizsgáljuk\, elsősorban Korniss Dezső és Bálint Endre alkotásain keresztül. \n  \nA motívumok megtermékenyítő hatását és vándorlását egy kiemelt példán keresztül mutatja be az utolsó terem\, ahol Vajda művészetének egyik alapvető jelképét\, az ikon- és pléhkrisztusból kialakult bábufigura eredetét\, majd az 1968 és 1975 közötti időszakban a szentendrei művészek körében történő továbbélését és formai-tartalmi módosulásait tárjuk fel. \n\n\n\n\n  \nKiállító művészek:\nVAJDA LAJOS\, Aknay János\, Balogh László\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Deim Pál\, Korniss Dezső\, Matyófalvi Gábor\, ef Zámbó István
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-szentendreje/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/5141_1050.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231022T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240421T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260217T083154Z
LAST-MODIFIED:20260217T083234Z
UID:2428-1697961600-1713718800@femuz.hu
SUMMARY:A gyűjtemény (1900-2022)
DESCRIPTION:Ladik Katalin (Újvidék\, 1942) a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa\, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult\, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. Az 1960-as évek folyamán tagja lett a konceptuális szellemiségű Bosch+Bosch csoportnak\, az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd meghatározó szereplőjévé vált. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepelt a Velencei Biennálén. 1977 és 1992 között az Újvidéki Színház színésze\, a nyolcvanas években énekesnőként a Boris Kovač zenekar tagja volt. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal\, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki\, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon–Ono-békedíjat. \n2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat nyert\, 2017-ben meghívták a kasseli documentára. A hetvenes évek közepétől számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Legutóbbi\, 2023-as megjelenése az O00000000-pus című egyéni kiállítása a müncheni Haus der Kunstban és az aacheni Ludwig Forumban volt. Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén él és alkot. Ladik olyan változatos médiumokban tevékenykedik\, mint a konkrét és vizuális költészet\, a performansz\, a hangművészet és a szobrászat. Performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. A sokrétű művész számára a test is költészetet szül. Megkérdőjelezi a nemi szerepeket és a női archetípusokat\, testét és hangját eszközként és médiumként használja. \nA kiállítás elsősorban fotográfiai alapú\, illetve videómunkákon keresztül mutatja be Ladik body art műveit és emblematikus korai\, szürrealisztikus performanszait. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2022-ladik-katalin/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/a_gyujtemeny_cover_ladik_web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230709T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260217T085609Z
LAST-MODIFIED:20260217T085659Z
UID:2458-1688889600-1694970000@femuz.hu
SUMMARY:Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron
DESCRIPTION:A HELMER-transzformációk\, Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron közös kiállítása nemcsak két művész egymás mellé rendelése\, hanem közös gondolkodás és munkafolyamat eredménye. A címben szereplő transzformáció utal egyrészt a nyers képek forrására\, másrészt a feldolgozási folyamatra. Az alkotás így a szó mind átvitt\, mind szoros értelmében mindig valamiféle transzformáció körül forog – legyen az akár mediális\, akár manuális jellegű. A kiindulási alap\, a közös munka nyersanyaga a svéd fotós\, professzor\, író és gyűjtő Helmer Bäckström (1891–1964) munkássága\, aki a Svéd Királyi Technológiai Intézet első fotográfiatanára volt: az ő digitalizált életműve alkotja két stockholmi múzeum törzsanyagát is. A két művész kisajátítás és átdolgozás útján elkészült munkáiban az összekötő kapocs\, a kiindulási pont ez a megtalált gyűjtemény lett. A korábbi munkáikkal helyenként meglepő formai átfedéseket és vizuális analógiákat rejtő anyag ideális platformot nyújtott a kiállítást megelőző közös munkához. Az experimentális folyamatok\, mediális transzformációik által létrejött képek olyan eddig nem alkalmazott fotókészítési eljárásokkal valósultak meg\, amelyekben az újraalkotás\, újrakonstruálás fogalmai témakörök szerint értelmeződnek át: kép és tér kapcsolata\, kép és hordozó kapcsolata\, kép mint tárgy\, kép mint tér. \nKútvölgyi-Szabó doktori kutatásaiban a képiség és a térbeliség tudásban betöltött szerepe kerül elő\, a kép mint információhordozó\, amely a megjelenítéssel párhuzamosan bizonyos információkat szükségszerűen kitakar\, eltorzít vagy félreértelmezhetővé tesz. Hajtogatott\, deformált műveivel a képek többnézetűvé tételére\, egyfajta térbeliesítésre tesz kísérletet. Dobokay munkáiban a fotó mint médium\, mint formálható kiindulási alap kap hangsúlyt\, színezve az oktatás\, tudásátadás tematikájával. Experimentális műveit általában a fotó szerkezetéről való gondolkodás\, a médium határainak kitágítása jellemzi. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/dobokay-mate-es-kutvolgyi-szabo-aron/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/dobokay-kutvolgyi-helmer-transformations-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230430T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231001T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T094931Z
LAST-MODIFIED:20260326T075324Z
UID:1628-1682841600-1696179600@femuz.hu
SUMMARY:Vajda\, a Próféta
DESCRIPTION:Katalógus \n\nKözel egy évtized után újra megnyitja kapuit a Vajda Múzeum\, ahol megújult kiállítással mutatjuk be Vajda Lajos (1908–1941) páratlan életművét. A fiatalon elhunyt Vajda Lajos felvállaltan a hagyományokból merítő\, de azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a 20. század legfontosabb\, legnagyobb hatású alkotójává emelik őt. A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át\, a teljesen egyéni hangvételű transzparens rajzoktól az élete utolsó éveiben kibontakozó organikus-absztrakt művekig bezárólag konzekvensen épülő munkásságán keresztül válik érzékelhetővé egy koherens\, világképteremtő szándékot mutató életmű. \nA Vajda\, a Próféta című kiállítás kizárólag Vajda Lajos műveire koncentrálva három fogalmi és tematikus egység mentén csoportosítja az életmű téri ábrázolással kapcsolatos problémaköreit\, és fejti ki ezek kapcsolatát a korabeli szellemtörténeti és történelmi eseményekkel. A kiállítás felépítése nem kronologikus sorrendet követ; egyfajta szintézist feltételezve Vajda élete vége felé készült műveinek bemutatásával kezdődik\, majd a további termekben sorra veszi\, hogy milyen megfigyeléseken keresztül és vizuális kísérletek során jutott el Vajda a saját korát megelőző nagy szénrajzok absztrakciójáig. \nA kiállítás így a rövid\, alig 15 év alatt kibontakozó életművet teljes egészében és a művészi látásmód alakulására koncentrálva vizsgálja\, egymás mellé helyezve és párhuzamosan tanulmányozva a kora harmincas években készült montázsokat\, az 1936 körül készített vonalas rajzokkal\, illetve az 1939-től egyre dominánsabbá váló formai absztrakcióval. Vajda munkamódszerének vizsgálata során több kétoldalas műve is kiállításra kerül\, közöttük olyan alkotások is\, amelyet a közönség korábban nem láthatott.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-a-profeta/
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/vajda_cover.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230406T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230625T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260217T090028Z
LAST-MODIFIED:20260217T090454Z
UID:2467-1680768000-1687712400@femuz.hu
SUMMARY:Hajdú László
DESCRIPTION:A Szentendrén élő és alkotó Hajdú László az itt szárba szökkenő vizuális nyelvnek\, a konstruktív festészetnek képviselője\, a mai napig meghatározó\, budapesti Stúdió kiállítások 1966-os tárlatán mutatkozott be\, majd a hetvenes\, nyolcvanas években a Műcsarnok a Dorottya Galéria\, és a Francia Intézet is rendezett neki kiállítást. Később több külföldi csoportkiállításon vett részt Budapesten\, Berlinben\, Limburgban\, Madridban\, Münchenben\, és mindvégig az Új Művésztelep tagjaként Szentendrén. 1963-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán\, mesterei Domanovszky Endre\, Kádár György\, Barcsay Jenő voltak. Ezután bekapcsolódott a nemzetközi kapcsolatrendszerbe\, tanulmányutakat tett Stuttgartban\, Münchenben\, Franciaországban\, Olaszországban. 1966-1969 között Derkovits-ösztöndíjas. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját 2003-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott. \nAlapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek\, az Art’éria Galériának. 1968-tól él Szentendrén. Hosszú évek következetes munkájával hozta létre sajátos formarendszerét\, amelyben a megszokott négyszögű képformától való eltérés és az expresszív\, plasztikus részletekben gazdag\, lírai geometria lett a védjegye. A redukált színkészlettel és geometriai alakzatokkal\, a megszokott ecset helyett festőkéssel létrehozott festmény-objektjei tömegükkel is alakítják az őket körülvevő teret. Saját szavaival a művei „belső víziók metaforái” olyan egyensúlyi helyzeteket teremtenek meg\, amelyek a valóságban egy finom mozdulattal kizökkenthetők lennének. Archaikus\, prehisztorikus hangulatú munkáiban a természeti erők\, a föld\, víz\, levegő\, tűz (nap) megjelenési formáit keresi. A kiállításon legújabb festménysorozatát és ezek alapján készült 10 grafikai lapját láthatja a közönség. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/hajdu-laszlo/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/hajdu-laszlo-kontra-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230205T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230226T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T093514Z
LAST-MODIFIED:20260124T093514Z
UID:1622-1675584000-1677430800@femuz.hu
SUMMARY:Szentendre KÖZÉPen
DESCRIPTION:2022 tavaszán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén egy teljes évfolyam mintegy 250 hallgatója készített terveket Szentendre hét különböző helyszínére. A hallgatók a féléves munka során\, helyi közösségi kezdeményezések\, intézmények igényeire szabva\, a város izgalmas és sokrétű téri helyzeteit megismerve alkották meg vízióikat Szentendre lehetséges új közösségi épületeiről. A tárlat a legérdekesebb terveket és maketteket mutatja be. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/szentendre-kozepen/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/kozep_cover2-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230128T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230521T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T093727Z
LAST-MODIFIED:20260124T093727Z
UID:1625-1674892800-1684688400@femuz.hu
SUMMARY:A tökéletesség pillanatai
DESCRIPTION:A Szentendréhez és a város művészeti életéhez kötődő alkotók klasszikus modern és kortárs magyar szobrászművészeti alkotásait bemutató kiállítás nyílik 2023 januárjában a Kmetty Múzeumban. A Ferenczy Múzeumi Centrum szobrászati gyűjteményét jellemezően formáló és azt reprezentáló összeállításban az átfogó tendenciák\, stílusok és kiemelkedő művészeti karakterek bemutatása révén megismerhetjük a plasztikák tökéletes anatómiára\, a részletekre és a történetmesélésre való összpontosítása mellett a “felszín alatti” érzékelés kifejezésmódjait. A látvány és az attól való elvonatkoztatás tökéletes pillanatainak ábrázolásain a fény és árnyék\, anyag és forma játékának kölcsönhatásai domborodnak ki. \nKiállító művészek: Asszonyi Tamás\, Ifj. Blaskó János\, Csíkszentmihályi Róbert\, Farkas Ádám\, Farkas Zsófia\, Ferenczy Béni\, Holdas György\, Imre Mariann\, Kerényi Jenő\, Kucs Béla\, Ligeti Erika\, Lois Viktor\, Matyófalvi Gábor\, Mészáros Dezső\, Németh Ágnes\, Papachristos Andreas\, Rózsa Péter\, Smetana Ágnes\, Szentirmai Zoltán\, Z. Gács György.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-tokeletesseg-pillanatai/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a_tokeletesseg_pillanatai_3-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221016T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221030T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T095516Z
LAST-MODIFIED:20260124T095516Z
UID:1636-1665907200-1667149200@femuz.hu
SUMMARY:Deim Pál
DESCRIPTION:Deim Pál (1932-2016) a hatvanas években induló magyar neoavantgárd képzőművészet fontos alakja. Művészete egyedi módon egyesíti a nyugat-európai modernista festészeti hagyományt a pravoszláv motívumvilággal és a hűvös geometrikus absztrakciót az emberközpontú\, érzelmes kifejezésmóddal. Életműve\, amelyben néhány jellegzetes motívum segítségével kutatja az emberi tapasztalat alapkérdéseit\, sajátos metszetét adja kora kelet-közép-európai művészetének. \nHa egyetlen szóban kellene összegezni munkásságának lényegét\, talán a „csend” fogalma lenne a legalkalmasabb. Korai\, a szentendrei festészeti hagyományokon alapuló munkáit spirituális csend övezi\, amit a téralakítás problémájának elmélyült tanulmányozása vált fel a hetvenes években. Bár erotikus témájú képei és élénk színű idős kori művei kicsit „zajossá” válnak\, a „csend” különböző aspektusai áthatják a közel hat évtizedes alkotói pálya vissza-visszatérő témáit. Kiemelkedő jelentőségűek az áldozathozatal és a gyász témáját feldolgozó festmények és emlékművek\, illetve az élet folytonosságáról és az elmúlásról alkotott narratívákat kutató\, kontemplatív alkotások. \nDeim Pál pályájának jelentős részét meghatározta a Kádár-korszak kultúrpolitikai összefüggésrendszere\, amelyben a szocialista realizmust megtagadó művészi pozíciója problémásnak számított\, de a hetvenes évek közepére szakmailag elismert alkotóvá vált. A rendszerváltás utáni években a klasszikussá érő neoavantgárd generáció tagjaként számos állami elismerésben részesült\, 1993-ban Kossuth díjjal\, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. \nA művész születésének 90. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő kiállítás az életmű friss szempontú áttekintésére vállalkozik\, amelyben az alkotói korszakok ismertetése mellett nagy hangsúlyt kap Deim Pál sajátos motívumhasználatának és absztrakciójának elemzése\, valamint a téralakítás kérdésköre mind a festmények és plasztikák\, mind a köztéri művek vonatkozásában. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/deim-pal/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/Epiteszet1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220722T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221023T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T095109Z
LAST-MODIFIED:20260124T095148Z
UID:1631-1658476800-1666544400@femuz.hu
SUMMARY:Árnyékok és jelek
DESCRIPTION:Anna Mark 1928-ban született Budapesten. 1946 és 1950 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1950 és 1955 között a Nemzeti Bábszínház díszlettervező műhelyében dolgozott. Ez idő alatt baráti kapcsolatot ápolt az Európai Iskola alkotóival\, mint például Ország Lilivel\, Bálint Endrével\, Vajda Júliával. Miután 1956-ban elhagyta Magyarországot\, a németországi Saarbrückenben élt\, majd 1959-ben Párizsban telepedett le\, ahol ma is él és dolgozik. 1964 óta számos magángalériában\, kortárs művészeti központban és múzeumban állították ki munkáit Franciaországban\, Németországban\, Nagy-Britanniában\, Norvégiában\, Svájcban és Magyarországon. \nMark olyan vizuális nyelvet fejlesztett ki\, melyet a legkülönbözőbb források ihlettek\, így az anyagok\, gesztusok és szimbólumok összetett fúziójává áll össze minden egyes alkotása. A szürrealista képi világgal való foglalkozása pályafutása korai szakaszában alapjául szolgált a fizikai tárgyak természetének és anyagiságának folyamatos vizsgálatához. \nHűen az építészeti érdeklődéshez\, valamint a konstrukció és az érzelmi erő közötti ügyes egyensúlyhoz\, Anna Mark munkái reliefekben\, gouache-okban\, tollrajzokban\, aquatintákban és metszetekben bontakoznak ki. Munkásságára egészen a mai napig az építészeti kompozíciók gyakorolnak nagy hatást\, ám művei a geometria szigorú rendjében a világ rendjének valóságát és ihlető erejét közvetítik. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/arnyekok-es-jelek/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/anna_mark_fmc_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220415T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220724T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T100206Z
LAST-MODIFIED:20260124T100206Z
UID:1640-1650009600-1658682000@femuz.hu
SUMMARY:Puklus Péter
DESCRIPTION:Puklus Péter (1980)\, a hazai kortárs művészeti színtér egyik meghatározó egyénisége. A fiatal kora ellenére már számos nemzetközi sikert elérő képzőművész legújabb\, a MűvészetMalom kiállítótereibe készült munkáiból nyit kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum 2022 tavaszán. \nPuklus legkülönfélébb médiumban készült alkotásokat vonultat fel\, így látható lesz sajátos hangvételű fotókon\, installációkon át videó\, performansz és a művész kiadványai\, mindezt az alkotóra jellemző sajátos\, intim hangvételű kontextusban. \nLegújabb alkotásaiban a magánéleti intimitás\, traumák feldolgozása és életközepi válsághelyzetek kérdésköreinek gazdag vonulatát sorakoztatja fel. Mindezzel párhuzamosan Puklus a fotográfiai forma határait feszegeti absztrakt műveiben\, melyek a szobrászattól az elmélyült rajzokig terjednek. Így a kiállítás során Puklus rengeteg gondolatébresztőt kínál majd a látogató számára és az önreflexió egyfajta kreatív felszabadulását igyekszik nyújtani. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/puklus-peter/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/puklus-peter-egesz-eletemben-hazudtam-01-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220409T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220605T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T100450Z
LAST-MODIFIED:20260124T100450Z
UID:1643-1649491200-1654448400@femuz.hu
SUMMARY:The Orbital Strangers Project
DESCRIPTION:A The Orbital Strangers Project harmadik önálló kiállítása egyfajta visszakanyarodás az alkalmazott fotográfia világából a képzőművészeti hagyományokhoz. Az Aknay Csaba és Kotschy Gábor alkotta duó fő alkalmazott fotográfusi profilja a portré- és filmfotózás\, ezen a két területen nemzetközi referenciákkal rendelkeznek. A magyarországi Forbes magazin állandó fotósai és a lap teljes vizuális koncepciójáért is ők felelnek. Az alkalmazott fotográfia mellett ez a harmadik alkalom\, hogy megmutatják képzőművészeti igényű\, autonóm\, vizuális projektjeiket\, melyet összehangoltan\, szimbiózisban hoznak létre. Az eddig külön utakon járó\, egyéni fotóművészeti projektjeiket egyesítve térnek vissza az alkotóművészeti gyökerekhez és egy sajátos\, szubjektív vizuális világot teremtenek meg. Ebből az experimentális\, új projektből mutatunk be egy válogatást a PhotoLab terében. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/the-orbital-strangers-project/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/the-orbital-strangers-project-kincso-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220318T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220626T170000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260124T100620Z
LAST-MODIFIED:20260124T100620Z
UID:1647-1647590400-1656262800@femuz.hu
SUMMARY:Melkovics Tamás
DESCRIPTION:Melkovics Tamás (1987\, Székesfehérvár) a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2012-ben\, Farkas Ádám osztályában. A fiatal művész tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének\, a Magyar Szobrász Társaságnak\, 2018-ban és 2021-ben Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesült. Egyéni kiállítása nyílt 2017-ben a Parthenón-fríz Teremben\, 2019-ben pedig a Várfok Galéria Project Room-ban. Számos csoportos kiállításon vett rész Budapesten\, Szentendrén\, Székesfehérváron\, Dunaújvárosban\, Pécsett és Edinburgh-ban. Magángyűjtemények és közgyűjtemények is őrzik műveit. Alkotásai megtalálhatóak a Ferenczy Múzeumi Centrum\, a székesfehérvári Csók István Képtár\, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár\, a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményeiben is. \nMelkovics Tamás művészi érdeklődését az eredet és fejlődés\, az átalakulás és állandóság összhatásai foglalkoztatják. 2022 tavaszán\, a Ferenczy Múzeumban nyíló kiállításának gondolati középpontjában is a növekedés\, a fejlődés és az önreflexió áll. A művész szobrászati formakészlettel való kísérletezése során olyan moduláris alakzatokat keres\, melyek jól beilleszthetőek összetettebb kompozíciókba is. Az egyes modulok összeillesztéseinek variabilitása az elemek egymásból való kibontakozásának végtelen lehetőségét hordozzák magukban. Az ily módon kialakuló komplex formák olykor organikus\, olykor antropomorf karaktert öltve indítanak szabad asszociációs láncot a befogadó számára. Az állandó elemek folyamatosan változó egymásra épülése egyaránt megtapasztalhatóak szobrain és grafikái munkáin is. A kiállításon korai formakísérleteinek és legújabb munkáinak kölcsönhatásait követhetjük végig. Nagyméretű szobrai előre meghatározott elrendezés nélkül\, az épp jelenvaló művészi beavatkozás aktusával jönnek létre a végleges szobrászati alakzatok. Az újrakomponálások során új mű\, új értelmezési dimenziók születnek. A tárlat egyfajta fejlődéstörténet\, összefoglalása a művész formai kísérletezésének. Alkotásain keresztül mélyrehatóan megismerhetjük kutatási eredményeinek lineáris folytonosságát\, azon művészi gondolatiságot\, melyet egyszerre jellemez a játékosság és szigorú intellektualitás\, az értelmezés lehetőségeinek diverzitása\, az állandóság és a folytonos változás feszültsége.
URL:https://femuz.hu/esemeny/melkovics-tamas/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/melkovics-tamas-alloy-series-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201020T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201122T180000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20251106T095502Z
LAST-MODIFIED:20251106T095826Z
UID:599-1603188000-1606068000@femuz.hu
SUMMARY:Pirk János életmű-kiállítás
DESCRIPTION:2008-ban kezdődött meg a szentendrei belvárosi ingatlan felújítása és múzeummá alakítása. Bár a munkálatok nem fejeződtek be\, a hagyatékot gondozó Pirk család az életművet áttekintő kiállítás első megrendezésével kívánja bemutatni az eltelt időszakban elért eredményeket. Számos alkotás a restaurálásukat követően most először lesz látható az ismertebb olajfestményekkel és akvarellekkel együtt. A Pirk család és a Szentendrei Önkormányzat mellett nagylelkű támogatók is segítették nemcsak a kiállítás megvalósítását\, hanem az épület és belső tereinek impozáns átalakítását. \nPirk János (1903–1989) hét évtizedet átívelő munkássága Szatmárnémeti tanyavilágából indult. Ezt követően a művész Nagybányán\, Budapesten\, Rómában\, Párizsban\, Gödöllőn és végül a legteljesebb otthont nyújtó Szentendrén alkotott. A természet és az emberi sorskérdések a legközvetlenebb módon kerültek összefüggésbe a festészet klasszikus értékeit mindig tiszteletben tartó\, és megújulni kész páratlan életműben.
URL:https://femuz.hu/esemeny/pirk-janos-eletmu-kiallitas/
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/pirk-janos-eletmu-kiallitasa-2560.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201009T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20211231T180000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20251106T100626Z
LAST-MODIFIED:20251106T100626Z
UID:608-1602237600-1640973600@femuz.hu
SUMMARY:Szentendre\, a kereskedőváros – a Castrumtól a Kereskedőházig
DESCRIPTION:Sokféle jelzővel illették már Szentendrét\, sokféle kép él róla a köztudatban. Az egyik arcát a kereskedelemben betöltött helye és szerepe határozza meg. A kiállítás a római kortól a 20. század első feléig nyújt betekintést a szentendrei kereskedelem történetébe. A tárlat termeit a város életét évszázadokon át meghatározó és egyben legfőbb kereskedelmi útvonal\, a Duna fogja össze szimbolikus és tematikai szempontból. Elsőként a római kori katonai tábor – Ulcisia Castra – és a haderőnek dolgozó kereskedők és kézművesek világa kerül bemutatásra. A kereskedelmi kapcsolatok jól szemléltethetők a Római Birodalom nyugati provinciáiból érkező import árucikkekkel. A Duna két partján és a Szentendrei-szigeten épült kikötőerődök közvetítették a pannoniai termékeket a Barbaricumba\, a germán és a szarmata népekhez. A római kori pénzek nem csak az itt lakók gazdasági kapcsolatait tükrözik\, de ábrázolásaikból az uralkodók képmásait és a korabeli viseletet is megismerhetjük. A Szentendrén feltárt középkori kerámiaanyag és pénzek ugyancsak élénk kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak. A török kiűzése után a szerbek 1690-ben történt betelepülése jelentős gazdasági és kereskedelmi változásokat hozott Szentendre történetébe. A 18. században a Zichy család óbudai uradalmához tartozó város gazdaságában a szőlőművelés\, a borászat és a borkereskedelem meghatározó szerepet játszott\, de a kézműves ipar is fejlődésnek indult. A céhes világ emlékei mellett a szőlőművelés tárgyi anyaga is látható a kiállításon. A virágzó időszak végét jelentette 1880-tól a tőkéket kipusztító filoxéra elterjedése. A tárlat utolsó termében a Fő téri Kereskedőház története kerül fókuszba. A 20. században itt működő kereskedők – többek között Kiss József\, Dietz Ferenc\, Weisz Márk vagy Wuits István – boltjai már a modern kori adásvétel új fejezetét szemléltetik. A kiállítás központi elemeként mutatjuk be a Kereskedőház egykori boltosainak a múzeumra hagyott eszközein keresztül az 1930-as évek tipikus szatócsboltját\, felidézve az egykori kereskedők és vásárlóik mindennapi életének tárgyi környezetét.
URL:https://femuz.hu/esemeny/szentendre-a-kereskedovaros-a-castrumtol-a-kereskedohazig/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/szentendre-a-kereskedovaros-fb.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201003T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201213T180000
DTSTAMP:20260416T094236
CREATED:20260117T122136Z
LAST-MODIFIED:20260117T122321Z
UID:1287-1601719200-1607882400@femuz.hu
SUMMARY:Barcsay 120
DESCRIPTION:Barcsay Jenő (1900–1988) életművét folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei\, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet\, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le\, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa\, szűk utcái\, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat\, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan\, s melyek végigkísérték alkotói útján. \n  \nBarcsay közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. A művész születésének 120. évfordulója alkalmából a múzeum Barcsay Gyűjteményéből láthat válogatást a közönség. \n  \nKurátori tárlatvezetés Iberhalt Zsuzsa művészettörténésszel a Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből című kiállításon. \n  \n\n\n \nKurátori tárlatvezetés Szabó Noémi művészettörténésszel a Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből című kiállításon.
URL:https://femuz.hu/esemeny/barcsay-120/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/barcsay-jeno-120-2560x1344-1.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR