BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.16.4.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20190331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20191027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210618T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20210703T170000
DTSTAMP:20260609T095430Z
CREATED:20260608T085429Z
LAST-MODIFIED:20260609T095430Z
UID:3706-1624003200-1625331600@femuz.hu
SUMMARY:Balogh László: Az érzések geometriája
DESCRIPTION:Balogh László pályája a ’60-as években kezdődik szülővárosában\, Szentendrén. Látásmódját elsősorban atyai barátja\, Barcsay Jenő\, és a városban működő Deli Antal\, Vajda Lajos\, Kmetty János művészete alapozza meg\, de utazásai kitágítják az alkotói horizontját. Balogh ma is aktív\, szenvedélyes költői alkat\, azonban munkái fegyelmezett\, szigorúan felépített konstrukciók\, amelyeknek belső szabályai az évek múltával lazulnak és a legutolsó műveken oldottabbá válnak. Korai\, ’60-as évekbeli korszakában született művei rendszerbe foglalt ritmusok\, olykor statikusan zárt kompozíciók\, szinte logó-szerűen sűrítik a város jelentéstartalmait\, amelyben ma is él (Vízparti házak\, Rab Ráby háza\, Tornyok). A ‘70-es és ’80-as években már stabil képi absztrakciója geometrikus és organikus\, de a látványra utaló motívumok használatára redukálódik (Gyászolók\, Tűzfalak\, Architektúra). Az évek során egyre karakteresebbé\, tisztábbá váló\, konstruktív\, ugyanakkor erősen emocionális\, spontán alkotói módszerébe beengedi a korábbi organikus “lírai” alapformákat. Ugyanakkor a színek játékos dinamikájára\, kontrasztjára-harmóniájára\, intenzív erejére épített képei ekkor már mentesek a felismerhető valóságelemektől. Az IKON kiállítótérben bemutatott festményei felrajzolják Balogh László pályaívét. Emblematikus\, korszakjelölő képeinek jelentős része a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből\, az utóbbi évekből való festményei a művész műterméből kerülnek kiállításra.
URL:https://femuz.hu/esemeny/balogh-laszlo-az-erzesek-geometriaja/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/balogh_cover_1200x628-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201019T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201122T080000
DTSTAMP:20260609T094813Z
CREATED:20260605T115658Z
LAST-MODIFIED:20260609T094813Z
UID:3690-1603094400-1606032000@femuz.hu
SUMMARY:Pirk János életmű-kiállítás
DESCRIPTION:2008-ban kezdődött meg a szentendrei belvárosi ingatlan felújítása és múzeummá alakítása. Bár a munkálatok nem fejeződtek be\, a hagyatékot gondozó Pirk család az életművet áttekintő kiállítás első megrendezésével kívánja bemutatni az eltelt időszakban elért eredményeket. Számos alkotás a restaurálásukat követően most először lesz látható az ismertebb olajfestményekkel és akvarellekkel együtt. A Pirk család és a Szentendrei Önkormányzat mellett nagylelkű támogatók is segítették nemcsak a kiállítás megvalósítását\, hanem az épület és belső tereinek impozáns átalakítását. \nPirk János (1903–1989) hét évtizedet átívelő munkássága Szatmárnémeti tanyavilágából indult. Ezt követően a művész Nagybányán\, Budapesten\, Rómában\, Párizsban\, Gödöllőn és végül a legteljesebb otthont nyújtó Szentendrén alkotott. A természet és az emberi sorskérdések a legközvetlenebb módon kerültek összefüggésbe a festészet klasszikus értékeit mindig tiszteletben tartó\, és megújulni kész páratlan életműben.
URL:https://femuz.hu/esemeny/pirk-janos-eletmu-kiallitas-2/
LOCATION:Pirk János Emlékmúzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/960-x-355-FB-cover_PJM.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201009T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20211231T180000
DTSTAMP:20251106T100626Z
CREATED:20251106T100626Z
LAST-MODIFIED:20251106T100626Z
UID:608-1602237600-1640973600@femuz.hu
SUMMARY:Szentendre\, a kereskedőváros – a Castrumtól a Kereskedőházig
DESCRIPTION:Sokféle jelzővel illették már Szentendrét\, sokféle kép él róla a köztudatban. Az egyik arcát a kereskedelemben betöltött helye és szerepe határozza meg. A kiállítás a római kortól a 20. század első feléig nyújt betekintést a szentendrei kereskedelem történetébe. A tárlat termeit a város életét évszázadokon át meghatározó és egyben legfőbb kereskedelmi útvonal\, a Duna fogja össze szimbolikus és tematikai szempontból. Elsőként a római kori katonai tábor – Ulcisia Castra – és a haderőnek dolgozó kereskedők és kézművesek világa kerül bemutatásra. A kereskedelmi kapcsolatok jól szemléltethetők a Római Birodalom nyugati provinciáiból érkező import árucikkekkel. A Duna két partján és a Szentendrei-szigeten épült kikötőerődök közvetítették a pannoniai termékeket a Barbaricumba\, a germán és a szarmata népekhez. A római kori pénzek nem csak az itt lakók gazdasági kapcsolatait tükrözik\, de ábrázolásaikból az uralkodók képmásait és a korabeli viseletet is megismerhetjük. A Szentendrén feltárt középkori kerámiaanyag és pénzek ugyancsak élénk kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak. A török kiűzése után a szerbek 1690-ben történt betelepülése jelentős gazdasági és kereskedelmi változásokat hozott Szentendre történetébe. A 18. században a Zichy család óbudai uradalmához tartozó város gazdaságában a szőlőművelés\, a borászat és a borkereskedelem meghatározó szerepet játszott\, de a kézműves ipar is fejlődésnek indult. A céhes világ emlékei mellett a szőlőművelés tárgyi anyaga is látható a kiállításon. A virágzó időszak végét jelentette 1880-tól a tőkéket kipusztító filoxéra elterjedése. A tárlat utolsó termében a Fő téri Kereskedőház története kerül fókuszba. A 20. században itt működő kereskedők – többek között Kiss József\, Dietz Ferenc\, Weisz Márk vagy Wuits István – boltjai már a modern kori adásvétel új fejezetét szemléltetik. A kiállítás központi elemeként mutatjuk be a Kereskedőház egykori boltosainak a múzeumra hagyott eszközein keresztül az 1930-as évek tipikus szatócsboltját\, felidézve az egykori kereskedők és vásárlóik mindennapi életének tárgyi környezetét.
URL:https://femuz.hu/esemeny/szentendre-a-kereskedovaros-a-castrumtol-a-kereskedohazig/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/szentendre-a-kereskedovaros-fb.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201003T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201213T180000
DTSTAMP:20260117T122321Z
CREATED:20260117T122136Z
LAST-MODIFIED:20260117T122321Z
UID:1287-1601719200-1607882400@femuz.hu
SUMMARY:Barcsay 120
DESCRIPTION:Barcsay Jenő (1900–1988) életművét folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei\, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet\, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le\, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa\, szűk utcái\, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat\, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan\, s melyek végigkísérték alkotói útján. \n  \nBarcsay közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. A művész születésének 120. évfordulója alkalmából a múzeum Barcsay Gyűjteményéből láthat válogatást a közönség. \n  \nKurátori tárlatvezetés Iberhalt Zsuzsa művészettörténésszel a Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből című kiállításon. \n  \n\n\n \nKurátori tárlatvezetés Szabó Noémi művészettörténésszel a Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből című kiállításon.
URL:https://femuz.hu/esemeny/barcsay-120/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/barcsay-jeno-120-2560x1344-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20200926T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201213T170000
DTSTAMP:20260609T094654Z
CREATED:20260605T113552Z
LAST-MODIFIED:20260609T094654Z
UID:3679-1601107200-1607878800@femuz.hu
SUMMARY:Egy írónő modellt áll Szentendrén
DESCRIPTION:Kádár Erzsébet festőnek indult. Korán megmutatkozó tehetségét családja is támogatta\, már kisgyerekként különórákra járatták. 1924-től három félévet tanult a Képzőművészeti Főiskolán\, később szabadiskolák\, tanfolyamok képzésein Szőnyi István\, Iványi-Grünwald Béla\, Feiks Jenő és különösen Aba-Novák Vilmos hatott rá. Kapcsolatba került a Szinyei Társasággal\, a fiatalok munkáit bemutató tárlataikon 1926–1933 között több alkalommal sikerrel szerepelt.\nTöbbek között együtt állított ki a Szentendrei Festők Társaságát alapító művészekkel\, s így ő is elcsábult Szentendrét festeni. Nem csapódott az alakuló\, a várost rendszeresen látogató\, megfestő művésztársaságokhoz\, de a városban készült munkái gondtalanul illeszthetők az épp csak éledő szentendrei festészetébe.\n1936-ban\, szépírói pályájának indulásakor végleg felhagyott a képzőművészettel\, s csak az írásnak szentelte tehetségét.\nMindössze kéttucatnyi olajképe és mintegy száz grafikája\, vázlatrajza maradt fenn. Munkái néha felbukkannak aukciókon\, de többségüket családja\, illetve az OSZK és a PIM gyűjteménye őrzi.
URL:https://femuz.hu/esemeny/egy-irono-modellt-all-szentendren/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/kadar-erzsebet_fb_cover.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20200918T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201129T170000
DTSTAMP:20260612T103441Z
CREATED:20260605T120600Z
LAST-MODIFIED:20260612T103441Z
UID:3694-1600416000-1606669200@femuz.hu
SUMMARY:Láthatatlan jelenlét 3.0
DESCRIPTION:Jelen lenni többet jelent\, mint éppen valahol tartózkodni. Teljes figyelmünket\, odaadásunkat\, beleérző képességünket igényli. Hogyan is élhetnénk bele magunkat bármibe is\, ha nem tudnánk átélni azt a másvalamit\, vagy másvalaki helyzetét? Beleérző képességünket és fantáziánkat most egy interaktív kiállításon fejleszthetjük\, miközben jól szórakozunk – a jelenlét\, a hiány és a kommunikáció fogalmai köré csoportosított kortárs és modern alkotások közegében. A különleges\, kimondottan kamaszok számára rendezett kiállításon a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének darabjai kezdeményeznek párbeszédet a TOP 10 című tárlaton látható alkotásokkal\, illetve természetesen a közönséggel. A múzeumpedagógiai szempontok szerint rendezett tárlaton asszociációs játékokkal és egy társasjáték segítségével keressük a válaszokat a műalkotások által feltett kérdésekre – közösen próbálunk válaszolni az olyan nagy horderejűekre is\, mint például: hogyan tudnánk elmagyarázni egy földönkívülinek\, hogy mi a művészet? \n\n\nKiállító művészek: \nAnna Margit\, Ásztai Csaba\, Csontó Lajos\, Petar Čortanivić\, Deim Balázs\, Győrffy Sándor\, Holdas György\, Ilosvai Varga István\, Kis Varsó\, Kmetty János\, Korniss Dezső\, Kósza Sipos László\, Ország Lili\, Paizs Goebel Jenő\, Sorin Neamţu\, Szirtes János\, Tóth Eszter\, Vajda Lajos\, Vincze Ottó \n  \n\n\n\n\nA kiállítás a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című\, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt múzeumi komponensének keretében jött létre\, melynek szakmai megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ. A projekthez kapcsolódó múzeumpedagógia foglalkozások 2020. szeptember 17. és október 31. között zajlanak.
URL:https://femuz.hu/esemeny/lathatatlan-jelenlet-3-0/
LOCATION:Vaszary Galéria\, Balatonfüred
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/119552400_2860793107359307_9025902779311729277_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20200912T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201213T170000
DTSTAMP:20260609T094522Z
CREATED:20260605T112510Z
LAST-MODIFIED:20260609T094522Z
UID:3673-1599897600-1607878800@femuz.hu
SUMMARY:Eleven üresség
DESCRIPTION:Marghescu Mária életében mindig fontos szerepe volt a művészetnek: a gimnázium után az orvosi egyetem mellett az Iparművészeti Főiskolára is jelentkezett. Párizsban\, a modern művészetek akkori központjában is művészetközelben élt\, ezért jó kapcsolatokat alakított ki\, amelyekre később galéristaként építhetett. Marburgban rendezte meg élete első kiállítását – Künstlerkreis (Művészkör) címmel egy lakástárlatot – Breznay József festőművész számára. Münchenbe költözése után a közeli kisvárosban\, Grafingban megnyitotta a Grafinger Kunstkabinet nevű galériát\, melyet Hannoverben a Galerie Marika Marghescu követett. Galériáiban a legjelentősebb európai kortársak (Joan Miró\, Pierre Alechinsky\, Gerhard Hoehme\, Antoni Tàpies\, Eduardo Chillida\, Günther Uecker) mellett a magyar emigráció (Hollán Sándor\, Bér János\, Márkus Anna\, Hajdu István)\, valamint számos Szentendrén élő művész (Deim Pál\, Orbán Attila\, Urbán Teréz) és más magyar alkotók műveit állította ki. A Marghescu-gyűjtemény fontos darabjai a művészkönyvek is Tàpiestől Walter de Marián át Márkus Annáig. \nMarghescu Mária egész életét és munkásságát végigkísérte a lét értelmének keresése\, a harmónia megteremtésének vágya\, mely a gyűjteményének darabjaira is jellemző. Kérdéseire a választ a hitben\, a misztikusok írásaiban\, a művészetekben\, majd Antoni Tàpies katalán művész művein és írásain keresztül a keleti filozófiában\, a keresztény alapokon nyugvó zen meditációban\, majd az 1980-as évektől Hamvas Béla műveiben találta meg. \nA Ferenczy Múzeumban megrendezésre kerülő kiállítás a gazdag Marghescu-gyűjtemény egy kis szegmensét mutatja be három jelentős magyar emigrált művész – Bér János\, Alexandre Hollan\, Anna Mark – munkáin keresztül\, melyeket a tulajdonos a múzeumnak ajándékoz. \nAlexandre Hollan (1933–):\nA huszadik század művészetét azok határozták meg\, akik eltávolodtak a hagyományoktól\, vagy akik újra felfedezték azt. Alexandre Hollan Cézanne\, Giacometti és Morandi művészetéhez méri magát\, miközben őrzi\, és egyúttal meg is teremti autonómiáját. Hollan is annak a tradíciónak az örököse\, amely a természet állandóságában a változásokat igyekszik megragadni. \nAlexandre Hollan Skóciától Toszkánáig bejárta Európa tájait\, hogy rajzokat készítsen\, a hatvanas évektől pedig a franciaországi vidéket kutatta. Nyaranta több hónapon keresztül autójában élt a természetben\, szemlélődéssel\, a természet elmélyült megfigyelésével\, rajzzal\, festészettel töltve idejét\, hogy megtalálja a motívumot\, mely műveinek kiindulópontja lehet. \nMunkájának központi célja a látás élményének elmélyítése és tudatosítása: a tér\, az anyag\, a fény\, a mozgás és az idő közötti domináns elem tudatos kibontakoztatása által ugyanazon motívumról más-más képet alkot. \nAlapmotívuma a fa\, amelyhez többnyire tussal vagy szénnel rajzolt sorozatképekben közelít. \nA 70-es évek elején bekövetkező látásmódváltozás eredményeként alkotásaiban a papír fehérje válik dominánssá. 1984-ben vándorló élete lezárul\, munkája lelassul\, koncentrálódik. Ettől a periódustól kezdve csendéleteket is fest\, melyek a teljes elsötétedés felé hajló színeikkel egy mély\, belső világba vezetnek. Munkáit jegyzetekkel kíséri\, azokban elemzi a látás\, szemlélődés különböző formalehetőségeit. \nBér János (1937–):\nAz 1945 után feltűnt fiatal párizsi festőnemzedék szakított azzal az elképzeléssel\, hogy a képet afféle ablakként kell felfognunk\, melyen keresztül a világ látható\, tapintható jelenségeire nyílik betekintés\, de egyúttal a mértani alapelemekből építkező absztrakció szigorú\, ésszerű szervezettségét is elvetette. A festővásznat a második világháborút túlélt ember rezdüléseinek közvetlen\, formátlan absztrakció uralta színterévé emelte. \nBér János művészeti tanulmányait – magyarországi alapok után – Franciaországban folytatta\, később párizsi és hannoveri galériákhoz kötődött. Azok közé az alkotók közé tartozik\, akiknek a karrierje évtizedekig a hazai eseményektől függetlenül fejlődött. Bér Jánost Henri Matisse\, Mark Rothko\, Sam Francis és Simon Hantaï inspirálta\, és az alkotás folyamata során számos\, az övéikkel közös problémafelvetés érlelődött meg benne. Alkotásaiban nemcsak a színnek\, formának és térnek volt jelentősége\, de korábbi éveiben kollázstechnikával készült festményein a ritmus és a mozgás is fontos szerepet kapott. \nBér művein az absztrakció alapját felidézve a kép\, a sík és a tér viszonyát problematizálja az emberi tér tárgyiasult leképezésének formájában. A kilencvenes évek végén a színek mellett önálló szerepet kap a fehér\, az üresség\, a hiány. \nAz alkotót néhány éve a tiszta színskála minél teljesebb használata foglalkoztatja\, melyeken a fehér adja az alapszínt\, és erre telepszenek rá a vörösek\, kékek\, zöldek\, végül a fekete\, mely keretbe fogja a többi színt. \nAnna Mark (1928–)\nAnna Mark Berényi Róbert növendékeként tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Magyarországi tartózkodása alatt baráti kapcsolatot ápolt az Európai Iskola alkotóival\, mint például Ország Lilivel\, Bálint Endrével\, Vajda Júliával. 1956-ban Németországban telepedett le. Festészete ekkor még a szürrealizmus jegyeit hordozta\, ám amikor 1959-ben véglegesen Párizsba költözött\, művészi stílusát új alapokra helyezte – így szakított a szürrealizmus jegyeivel\, és az absztrakció felé fordult. \nAnna Mark komponálására jellemző\, hogy bizonyos formáit olyan vastag festékrétegből képezte\, hogy azok szinte reliefszerűen emelkedtek ki. E kísérletek során jutott arra a felismerésre\, hogy munkáiban az árnyéknak meghatározó szerephez kell jutnia. Kompozíciói létrehozása során – az olajfesték helyett – különféle anyagokkal próbálkozva talált rá arra a márványporból\, homokból és műgyantából álló keverékre\, amelyekből reliefjeit készíti. \nA 70-es években készült alkotásain az idő és más természeti erők által megkínzott falfelületek sokszor monokróm látványa mögött asszociatív élmények tűnnek fel\, melyek Szentendre sikátoraira\, ácsolt kapuira\, íveire engednek emlékeztetni. \nKésőbbi munkáira nagy hatással voltak Lucien Hervé fotográfus alkotásai is\, így érdeklődésének középpontjában a fény- és fakturális hatások megjelenítése állt. Ekkor készült reliefjein a fehér szín használata válik egyeduralkodóvá. \nAnna Mark munkásságára a mai napig az építészeti kompozíciók gyakorolnak nagy hatást\, ám művei a geometria szigorú rendjében\, tartalmukban a világ rendjének valóságát és ihlető erejét közvetítik.
URL:https://femuz.hu/esemeny/eleven-uresseg/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/covers_eleven-uresseg2.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR