BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.16.4.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Ferenczy Múzeum
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20190331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20191027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220730T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220918T170000
DTSTAMP:20260610T094547Z
CREATED:20260610T094547Z
LAST-MODIFIED:20260610T094547Z
UID:3893-1659168000-1663520400@femuz.hu
SUMMARY:Szellemek találkozása
DESCRIPTION:Brosúra \n\nFridvalszki Márk Berlinben élő és alkotó képzőművész\, a Bécsi Iparművészeti Egyetemen kezdte tanulmányait\, majd 2011-ben a Képzőművészeti Akadémián diplomázott\, később Lipcsében posztgraduális mesterképzésen vett részt. 2014 óta a Technologie und das Unheimliche (jelentése közelítő fordításban: Technológia és a Kísérteties) nevet viselő kiadói projekt és művészeti kollektíva alapítója és grafikus szerkesztője. \nZemlényi-Kovács Barnabás\, a művésszel évek óta együttműködő teoretikus interpretációjában Fridvalszki Márk alkotói módszere egyfajta „archeo-futurológia”\, az elveszett jövők\, modernista víziók szónikus és vizuális maradványainak következetes feltárása egy jövő utáni\, időtlen korban. Kollázs-szerűen építkező alkotói gyakorlata a késő modernizmus formakészletéből\, a kora 90-es évek szubkultúráiból és ezek utópikus pillanatainak szellemiségéből merítkező erőket kívánja aktiválni. \nJelen kiállításon a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményében kiemelt helyet elfoglaló\, a tér falain megjelenő Deim Pál\, Korniss Dezső és a ma is aktív Keserű Ilona inspiráló művészi magatartása\, már toposszá\, ikonikussá vált kozmikus képi motívumai közvetetten idéződnek meg Fridvalszki munkáiban. A Képtárban a művész legutóbb készült festményei\, a Ferenczy Múzeum Centrum gyűjteményéből válogatott munkák\, és egy a múzeummal közösen készített szerigráfiai sorozat kerül bemutatásra\, a Fridvalszki személyes védjegyévé vált murális alkotások és hanginstalláció társaságában.
URL:https://femuz.hu/esemeny/szellemek-talalkozasa/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/fridvalszki-mark-image-01-1536x1097-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220722T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221023T170000
DTSTAMP:20260609T101150Z
CREATED:20260124T095109Z
LAST-MODIFIED:20260609T101150Z
UID:1631-1658476800-1666544400@femuz.hu
SUMMARY:ANNA MARK - Árnyékok és jelek
DESCRIPTION:Anna Mark 1928-ban született Budapesten. 1946 és 1950 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. 1950 és 1955 között a Nemzeti Bábszínház díszlettervező műhelyében dolgozott. Ez idő alatt baráti kapcsolatot ápolt az Európai Iskola alkotóival\, mint például Ország Lilivel\, Bálint Endrével\, Vajda Júliával. Miután 1956-ban elhagyta Magyarországot\, a németországi Saarbrückenben élt\, majd 1959-ben Párizsban telepedett le\, ahol ma is él és dolgozik. 1964 óta számos magángalériában\, kortárs művészeti központban és múzeumban állították ki munkáit Franciaországban\, Németországban\, Nagy-Britanniában\, Norvégiában\, Svájcban és Magyarországon. \nMark olyan vizuális nyelvet fejlesztett ki\, melyet a legkülönbözőbb források ihlettek\, így az anyagok\, gesztusok és szimbólumok összetett fúziójává áll össze minden egyes alkotása. A szürrealista képi világgal való foglalkozása pályafutása korai szakaszában alapjául szolgált a fizikai tárgyak természetének és anyagiságának folyamatos vizsgálatához. \nHűen az építészeti érdeklődéshez\, valamint a konstrukció és az érzelmi erő közötti ügyes egyensúlyhoz\, Anna Mark munkái reliefekben\, gouache-okban\, tollrajzokban\, aquatintákban és metszetekben bontakoznak ki. Munkásságára egészen a mai napig az építészeti kompozíciók gyakorolnak nagy hatást\, ám művei a geometria szigorú rendjében a világ rendjének valóságát és ihlető erejét közvetítik. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/arnyekok-es-jelek/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/anna_mark_fmc_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220624T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220925T170000
DTSTAMP:20260609T121550Z
CREATED:20260609T121550Z
LAST-MODIFIED:20260609T121550Z
UID:3873-1656057600-1664125200@femuz.hu
SUMMARY:Az idő metszeteiben
DESCRIPTION:Brosúra \n\nVas István (1910–1991) az irodalmi kánon kimozdíthatatlan alakja elhalványuló körvonalakkal. Az idő metszeteiben kiállítás arra vállalkozik\, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű\, klasszikus költő életművét és felidézze vonzóan modern személyét\, bemutatassa a költőt\, a műfordítót\, a regényírót. \nTagadhatatlan talán\, hogy a mai olvasóhoz Vas István önéletírásai állhatnak a legközelebb\, s a „pletykaéhes” közönség bőven talál visszaemlékező írásaiban az intellektuális\, poétikai fejlődés\, magára találás története mellett a szerelmi és az irodalmi életet kitárgyaló írásaiban érdekességet. Hasonlóan ígéretes Vas István költészetét\, a „hétköznapi költészet” imponáló közvetlenségű szövegeit és az elégikus hangnemű verseit kiemelni. Leginkább rejtőzködő Vas István a fordításokban\, Shakespeare\, Villon\, Apollinaire\, Molière\, Brecht műveiben\, holott ezek a remekművek sokáig s részben ma is Vas István átültetésében ismertek\, Vas István nyelvén szólnak a magyar olvasók számára. \nVas István háború előtti epizodikus szentendrei élményei\, majd az ötvenes évektől feleségével\, Szántó Piroskával közös Hold utcai nyaraló és persze a szentendrei versek okán van létjogosultsága egy összegző\, emlékező kiállításnak Szentendrén.
URL:https://femuz.hu/esemeny/az-ido-metszeteiben/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/fb_cover_fekete_5.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220618T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220911T170000
DTSTAMP:20260609T120905Z
CREATED:20260609T120905Z
LAST-MODIFIED:20260609T120905Z
UID:3869-1655539200-1662915600@femuz.hu
SUMMARY:Passing time
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA szentendrei fotográfus a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Szentendrei Kulturális Központ fotósaként tevékenykedik és egy fotóstúdiót működtet néhány fotográfus barátjával közösen. A Novus Művészeti Iskolában alkalmazott fotográfusként\, majd a Kaposvári Egyetemen fotográfus tervezőként végzett. \nA Magyar Fotóművészek Szövetsége\, a Vajda Lajos Stúdió\, a MAOE és a Forgács Társaság tagja. 2008 óta rendszeresen mutatja be munkáit\, többek között Budapesten a Fugában\, a B32 galériában\, a Kubik Coworkingben\, a Kiscelli Múzeumban\, a Modemben és a Műcsarnokban. 2016-ban az Európai Fotográfiai Hónap kiválasztott résztvevőjeként Bécsben a MUSA-ban\, Luxemburgban a Cercle cité-ben\, majd 2018-ban a Rhy Art Fair Bázelen\, 2019-ben Rómában\, Grazban és 2020-ban Brüsszelben is bemutathatta a képeit. 2018-ban megnyerte a Different Worlds nemzetközi fotópályázatot és megkapta a Luka Koper Photography Award-ot\, aminek kapcsán a Photon Gallery Rovinjban (Rovinj Photodays) és Ljubljanában (Balassi Intézet) is szervezett egy-egy önálló kiállítást Space című sorozatából. 2019-ben Drégely Imrével közös kiállítást hozott létre a Collegium Hungaricum Berlinben. Ugyanebben az évben Surveillance system című sorozata 1. díjat nyert az ND Awardson és ‘Gold’ minősítést a Budapest International Foto Awards-on. \nPassing time című új sorozatában a személyes időtapasztalatra reflektál\, az alapvető időegységeket (év\, hónap\, nap\, perc\, stb.) összeköti egy-egy gondolattal\, problémafelvetéssel\, és megkeresi hozzá a megfelelő fotográfiai technikát. Így az elkészülő sorozat egyszerre vet fel releváns\, egzisztenciális kérdéseket és a fotótechnikai kísérletezéssel kapcsolatos szakmai problémákat.
URL:https://femuz.hu/esemeny/passing-time/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/1-year-1-Ev-passing-time-5-680437-332867-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220415T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220724T170000
DTSTAMP:20260609T101041Z
CREATED:20260124T100206Z
LAST-MODIFIED:20260609T101041Z
UID:1640-1650009600-1658682000@femuz.hu
SUMMARY:Egész életemben hazudtam
DESCRIPTION:Puklus Péter (1980)\, a hazai kortárs művészeti színtér egyik meghatározó egyénisége. A fiatal kora ellenére már számos nemzetközi sikert elérő képzőművész legújabb\, a MűvészetMalom kiállítótereibe készült munkáiból nyit kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum 2022 tavaszán. \nPuklus legkülönfélébb médiumban készült alkotásokat vonultat fel\, így látható lesz sajátos hangvételű fotókon\, installációkon át videó\, performansz és a művész kiadványai\, mindezt az alkotóra jellemző sajátos\, intim hangvételű kontextusban. \nLegújabb alkotásaiban a magánéleti intimitás\, traumák feldolgozása és életközepi válsághelyzetek kérdésköreinek gazdag vonulatát sorakoztatja fel. Mindezzel párhuzamosan Puklus a fotográfiai forma határait feszegeti absztrakt műveiben\, melyek a szobrászattól az elmélyült rajzokig terjednek. Így a kiállítás során Puklus rengeteg gondolatébresztőt kínál majd a látogató számára és az önreflexió egyfajta kreatív felszabadulását igyekszik nyújtani. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/puklus-peter/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/puklus-peter-egesz-eletemben-hazudtam-01-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220410T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220717T170000
DTSTAMP:20260609T120107Z
CREATED:20260609T120107Z
LAST-MODIFIED:20260609T120107Z
UID:3864-1649577600-1658077200@femuz.hu
SUMMARY:KIFUTÓ MODELLEK
DESCRIPTION:Brosúra \n\nVincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész Kisvárdán\, 1964-ben született\, Szentendrén él és dolgozik. A Képzőművészeti Főiskola esti tagozatán folytatott tanulmányokat\, de Szentendrén Barcsay Jenő\, Balogh László\, Deim Pál\, Szántó Piroska műterme jelentették számára az igazi akadémiát. \n1987-ben tagja lett a Vajda Lajos Stúdiónak\, melynek az ezredforduló után tíz évig elnöke is volt. Ebben az évben nyert felvételt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába (ma FKSE). 1988-ban a Szentendrei Grafikai Műhely tagjai közé választották. Tanulmányainak végeztével pályáját festőművészként kezdte. A Miskolci Grafikai Biennálén kétszer kapta meg a Magyar Grafikáért Alapítvány szakmai díját. 1989-ben felvételt nyert az akkori Képzőművészti Alap festő szakosztályába (ma Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete). \nTanulmányainak végeztével pályáját festőművészként kezdte. 1993–1996 között Derkovits ösztöndíjas volt\, majd a 90-es évek második felében és az ezredforduló után többnyire Németországban\, Svájcban nyert el ösztöndíjakat és állított ki.\nSzámos jelentős szakmai díjat és külföldi ösztöndíjat nyert el: 1996–1997: Künstlerdorf Schöppingen ösztöndíja\, 1997: Art Cologne\, a Kölni Művészeti Vásár támogatott kiállítója; Schloss Plüschow Mecklenburgische Künstlerhaus ösztöndíja\, 1999: Schleswig-Holsteinische Künstlerhaus ösztöndíja\, Künstlerhauser Worpswede DAAD ösztöndíj\, 2003 Kunststiftung Stuttgart ösztöndíja\, 2009: Cité Internationale des Arts ösztöndíja\, Párizs\, 2010: Victor Vasarely ösztöndíj\, Párizs. 2017-ben River-pool elnevezésű projektje Szentendre után az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále ideje alatt\, a Giudecca sziget partjánál aratott nemzetközi sikert és nagy médiavisszhangot. \nVincze Ottó tevékenységének vezérműfaja ma a térinstalláció\, de a grafika és a videó műfajában is dolgozik. Komplex esztétikai rendszerben gondolkodik\, ami a mondriani\, malevicsi humán alapú konstruktív-szürrealista festészethez és a városának „motívumközpontú” spirituális hagyományaihoz kapcsolódik. \nAz IKON kiállításán is szerepet kap a 90-es években újra felfedezett anyai örökség\, a szabás/varrás eszközei\, az oktatókönyvek és a szabásminták izgalmas ábrái\, a divatrajzok elegánsan egyszerű\, abszurd\, talányos helyzetbe hozott figurái. A szigorú esztétikai rendszerbe foglalt képi installációi és a térben megjelenő felnagyított varróeszközei eljátszanak a léptékekkel – a térbeliség kihívásaira válaszul. Így az environmentek és grafikák együtteseiben úgy jelenik meg a művész\, mint egy különös gyűjtő\, aki maga is örömét leli az enigmatikus ábrák\, konstrukciók kigondolásában.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kifuto-modellek/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/vinczeotto_cover-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220409T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220605T170000
DTSTAMP:20260609T100614Z
CREATED:20260124T100450Z
LAST-MODIFIED:20260609T100614Z
UID:1643-1649491200-1654448400@femuz.hu
SUMMARY:The Orbital Strangers Project
DESCRIPTION:A The Orbital Strangers Project harmadik önálló kiállítása egyfajta visszakanyarodás az alkalmazott fotográfia világából a képzőművészeti hagyományokhoz. Az Aknay Csaba és Kotschy Gábor alkotta duó fő alkalmazott fotográfusi profilja a portré- és filmfotózás\, ezen a két területen nemzetközi referenciákkal rendelkeznek. A magyarországi Forbes magazin állandó fotósai és a lap teljes vizuális koncepciójáért is ők felelnek. Az alkalmazott fotográfia mellett ez a harmadik alkalom\, hogy megmutatják képzőművészeti igényű\, autonóm\, vizuális projektjeiket\, melyet összehangoltan\, szimbiózisban hoznak létre. Az eddig külön utakon járó\, egyéni fotóművészeti projektjeiket egyesítve térnek vissza az alkotóművészeti gyökerekhez és egy sajátos\, szubjektív vizuális világot teremtenek meg. Ebből az experimentális\, új projektből mutatunk be egy válogatást a PhotoLab terében. \n\nBROSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/the-orbital-strangers-project/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/the-orbital-strangers-project-kincso-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220318T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220626T170000
DTSTAMP:20260609T100357Z
CREATED:20260124T100620Z
LAST-MODIFIED:20260609T100357Z
UID:1647-1647590400-1656262800@femuz.hu
SUMMARY:Panta Rhei
DESCRIPTION:Melkovics Tamás (1987\, Székesfehérvár) a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2012-ben\, Farkas Ádám osztályában. A fiatal művész tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének\, a Magyar Szobrász Társaságnak\, 2018-ban és 2021-ben Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesült. Egyéni kiállítása nyílt 2017-ben a Parthenón-fríz Teremben\, 2019-ben pedig a Várfok Galéria Project Room-ban. Számos csoportos kiállításon vett rész Budapesten\, Szentendrén\, Székesfehérváron\, Dunaújvárosban\, Pécsett és Edinburgh-ban. Magángyűjtemények és közgyűjtemények is őrzik műveit. Alkotásai megtalálhatóak a Ferenczy Múzeumi Centrum\, a székesfehérvári Csók István Képtár\, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár\, a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményeiben is. \nMelkovics Tamás művészi érdeklődését az eredet és fejlődés\, az átalakulás és állandóság összhatásai foglalkoztatják. 2022 tavaszán\, a Ferenczy Múzeumban nyíló kiállításának gondolati középpontjában is a növekedés\, a fejlődés és az önreflexió áll. A művész szobrászati formakészlettel való kísérletezése során olyan moduláris alakzatokat keres\, melyek jól beilleszthetőek összetettebb kompozíciókba is. Az egyes modulok összeillesztéseinek variabilitása az elemek egymásból való kibontakozásának végtelen lehetőségét hordozzák magukban. Az ily módon kialakuló komplex formák olykor organikus\, olykor antropomorf karaktert öltve indítanak szabad asszociációs láncot a befogadó számára. Az állandó elemek folyamatosan változó egymásra épülése egyaránt megtapasztalhatóak szobrain és grafikái munkáin is. A kiállításon korai formakísérleteinek és legújabb munkáinak kölcsönhatásait követhetjük végig. Nagyméretű szobrai előre meghatározott elrendezés nélkül\, az épp jelenvaló művészi beavatkozás aktusával jönnek létre a végleges szobrászati alakzatok. Az újrakomponálások során új mű\, új értelmezési dimenziók születnek. A tárlat egyfajta fejlődéstörténet\, összefoglalása a művész formai kísérletezésének. Alkotásain keresztül mélyrehatóan megismerhetjük kutatási eredményeinek lineáris folytonosságát\, azon művészi gondolatiságot\, melyet egyszerre jellemez a játékosság és szigorú intellektualitás\, az értelmezés lehetőségeinek diverzitása\, az állandóság és a folytonos változás feszültsége.
URL:https://femuz.hu/esemeny/melkovics-tamas/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/melkovics-tamas-alloy-series-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220224T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220529T170000
DTSTAMP:20260609T115132Z
CREATED:20260609T114956Z
LAST-MODIFIED:20260609T115132Z
UID:3858-1645689600-1653843600@femuz.hu
SUMMARY:Üveg hat főre
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA 2012-ben megrendezett Textil hat főre című kiállítás folytatásaként nyílik meg 2022-ben az Üveg hat főre című tárlat a szentendrei Ferenczy Múzeumban. A kortárs hazai üvegművészet erős középgenerációjához tartozó\, komoly hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkező hat alkotóművész\, Borkovics Péter\, Hegyvári Bernadett\, László Kyra\, Melcher Mihály\, Sipos Balázs\, Smetana Ágnes mutatja be munkáit. Alkotásaikban felfedezhetjük az elmúlt évtizedekben az üvegművészetben lezajlott változások hatását\, melynek eredményeképpen a használati céllal készült tárgyak helyett olyan autonóm értékű képek és plasztikák születtek\, amelyek sok esetben filozofikus mélységű gondolatisággal gazdagodtak. \nA kiállítás alapvető koncepciójához tartozik\, hogy nincsen sem technikai\, sem tematikai kötöttség. Az ilyen spontánabbul szerveződő kiállítás esetében érdemes megfigyelni\, vajon létrejönnek-e csomópontok\, hasonlóságok az egyes művészek felkészülése és a kiállított művek között. A kiállítás címével is egy olyan vacsorameghívásra kívánunk utalni\, amelynek keretében különböző emberek találkoznak egymással és a végső koreográfiát saját maguk alakítják. Kommunikációjukat az azonos anyag használata és ismerete segíti elő.
URL:https://femuz.hu/esemeny/uveg-hat-fore/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/cover_web_1200x628px.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220213T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220327T080000
DTSTAMP:20260609T114326Z
CREATED:20260609T113758Z
LAST-MODIFIED:20260609T114326Z
UID:3851-1644739200-1648368000@femuz.hu
SUMMARY:A szabadság gesztusai
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA szentendrei születésű és jelenleg is a városban élő fotográfust főként a dokumentarista fotográfia\, illetve a portré- és a társadalomábrázolás érdekli. Szívesen fényképezi különböző országok kultúráját\, az ott élő emberek életét\, ezért igyekszik sokat utazni\, hogy újabb és újabb riportokat tudjon készíteni – így a fotózás és az utazás az évek alatt teljesen összekapcsolódott számára. Hat éve kezdett el egy nagyobb fotósorozatot Hegyi-Karabah tartományról és Transznyisztriáról. Célja\, hogy még több autonóm területre eljusson és fényképezni tudja az ottani életet és nehézségeket\, amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük. 2010-ben\, két kollégájával létrehozták a PictorialCollective fotográfusokból álló csoportot. Az motiválta\, hogy olyan fotográfiai közösség alakuljon\, amelyben a tagok egymástól függetlenül\, de egymást inspirálva dolgozhatnak. Fontos számukra a mindennapi helyzetek\, különféle problémák bemutatása egyéni véleménnyel és látásmóddal. Számos díj nyertese\, André Kertész-nagydíjas\, Munkácsi Márton-díjas\, 2008-ban Junior Príma Díjjal tüntették ki\, háromszor nyerte el a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat. Ezen kívül több Sajtófotó díjat kapott\, 2020-ban Capa-ösztöndíjas lett. \n\n\nrobertbacsi.com \nIdőnként meg kell nézni\, hogy mi maradt a világból / telex \nBácsi Róbert fotográfus (Nagorno–Karabakh) | Tilos Rádió / Vosztok \nVálogatás Bácsi Róbert László Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk című sorozatából / PUNKT \nAtelier interjú Bácsi Róbert Lászlóval
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-szabadsag-gesztusai/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/bacsi-robert-laszlo-kovesd-a-napot-2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220114T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220130T170000
DTSTAMP:20260609T100304Z
CREATED:20260609T094006Z
LAST-MODIFIED:20260609T100304Z
UID:3765-1642147200-1643562000@femuz.hu
SUMMARY:BARCSAY-DÍJ 2021
DESCRIPTION:A Barcsay-díj történetének kezdetéhez 1989-ig kell a naptárban visszalapozni. Ebben az évben az ikonikus szentendrei festő\, Barcsay Jenő emlékére testvére\, Barcsay Erzsébet fiatal művészeket támogató elismeréseket alapított. A Barcsay-jutalmat a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárai olyan diákoknak ítélik meg\, akik rajzkészségük révén méltó követői a mesternek. A másik kitüntetés a Barcsay-díj\, melyet már végzett\, fiatal\, 35 év alatti képzőművészek nyerhetnek el. 2006-tól a Barcsay-díj odaítélésének hagyományát a jogörökös Kónya házaspár vitte tovább a Szentendrén alapított Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvánnyal. Az alapítvány pályázatára jelentkező fiatal művészek munkáinak elbírálásában a kuratórium tagjai: Aknay János Kossuth-díjas festőművész\, Bereznai Péter és Baksai József Munkácsy-díjas festőművészek\, Kónya Ferenc alapító\, kuratóriumi tag és Feledy Balázs művészeti író\, a kuratórium elnöke vesz részt. Az alkotásoknak nem kell feltétlenül kapcsolódniuk Barcsay absztrakt művészeti látásmódjához. A díjazás fő szempontja\, hogy olyan feltörekvő\, fiatal festők szakmai útját segítse\, akik az alkotás iránti alázatukkal és tehetségükkel kitűnnek kortársaik közül. \nA június 14-én\, Barcsay Jenő születésének évfordulóján nyíló új tárlat a 2021-es év díjazottjainak munkáiból nyújt válogatást a Vajda Múzeumban.
URL:https://femuz.hu/esemeny/barcsay-dij-2021/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2022
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/Barcsay-dij-enter-2-2048x1365-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20211112T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221030T170000
DTSTAMP:20260609T100121Z
CREATED:20260608T104126Z
LAST-MODIFIED:20260609T100121Z
UID:3738-1636704000-1667149200@femuz.hu
SUMMARY:Kmetty János – Az örök kereső 2.0
DESCRIPTION:Brosúra\n\n\n\n\nA hazai múzeumok fejlesztését szolgáló Kubinyi-pályázat\, valamint Szentendre Város Önkormányzatának támogatásával 2018-ban a szentendrei Kmetty Múzeum épületének korszerűsítése mellett a Kmetty János művészetét bemutató állandó kiállítás is megújult. A tárlat időközönkénti átrendezésével\, jelentős hazai köz- és magángyűjteményekben őrzött alkotások kölcsönzé-sével az életmű érdekesebb\, eddig kevésbé vizsgált jellegzetességeit igyekszünk feltárni. A mostani alkalommal a művész tájképei kerülnek középpontba. \nKmetty Jánost (1889–1975) a kubizmus egyik hazai megismertetőjeként tartjuk számon\, bár nem vette át annak minden jellegzetességét: egy saját festői világához igazított\, egyénileg értelmezett változatát alakította ki. A művész alapvető feladatának tartotta\, hogy a festészet szemléleti igazságait és a kor szellemét egyaránt megtalálja. Ennek jegyében egész pályája során rendkívüli következetességgel és analizáló hajlammal vette birtokba környezetét. Tudatosan szűkítette le az általa vizsgált témákat\, és az 1910-es évek sokalakos kompozícióit követően főleg csendéleteket\, portrékat és tájképeket festett. \nAz általa művelt műfajok közül talán a tájkép az\, ami legközelebb állhatott lelki alkatához. Gyerekkorától kezdve egészen haláláig végigkísérte a természet iránti szeretete. Már egészen fiatal korában szívesen örökítette meg a környékbeli tájakat és városokat\, a kassai dombokat\, a miskolci utcákat. Budapestre költözése után is felfedezte a nagyvárosban azt a helyszínt\, ahol a természet közelségét élvezhette. A Városliget fái és a közöttük sétáló\, pihenő emberek látványa egész műtárgycsoport megszületését eredményezte. Kmetty fokozatosan szakadt el a látványelemek hangulati hatásától és Cézanne művészetéből kiindulva a természetben meglévő állandóságot kutatta. A legszebb városligeti és az azokkal egyidőben született kecskeméti városképein minden formaelem és színfolt részévé válik egy magasabb rendű eszmeiséget közvetítő világnak. \nA Tanácsköztársaság bukása után\, a belső emigráció éveiben Kmetty feladta a falakat kívánó\, közösségi művészetet teremtő terveit. Eltűnt az 1910-es évek prófétikus lendülete és az idealizált tájeszmény. Kmetty sokat járt felvidéki és erdélyi városokba\, amelyeket távolabbról szemlélve\, szélesebb horizontú természetképbe illesztve örökített meg\, az előtérbe pedig tevékenykedő vagy sétáló emberalakokat helyezett el. Tájképeinek urbánus jellege meghatározó maradt: az életműben nagyon kevés olyan önálló természetképet ismerünk\, amelyben ne tűnne fel egy-egy városi motívum. \n1927-től\, a második párizsi útja után Kmetty újra a kubizmus jegyében a síkok és erővonalak zárt rendszerébe szerkesztett nagybányai városképeket készített. Az 1930-as évek elejétől pedig egyre gyakrabban kereste fel Szentendrét\, és az itt festő művészekhez hasonlóan az ő képzeletét is megragadta a kisváros belső látványa: a szűk utcák\, az egymás mellé szorosan épített házak és tűzfalak. \nMár kortársai is észlelték\, hogy az 1930-as években festői világa és kifejezésmódja lágyabb lett\, a geometrikus formák veszítettek élességükből\, a visszafogott\, redukált színhasználatot felváltotta a színek gazdagodása. A posztnagybányai lírát képviselő Gresham asztaltársaság hatását vélték ebben felfedezni\, de ezzel kapcsolatosan szintén érdemes figyelembe venni a Szentendrén alkotó fiatalabb művészek tevékenységét. Hozzájuk hasonlóan az alkotás személyes és érzelmi indulata Kmetty festészetében is felszínre tört. „A temperamentumnak és érzelmességnek soká visszafojtott hulláma főleg az újabb tájképeken ömlik el” – írta Kállai Ernő\, a korszak egyik legavatottabb szakértője Kmettynek a Fränkel Szalonban\, 1937-ben kiállított műveiről. \nA kifejezésmód oldódása átmeneti volt\, de az ekkor festett szentendrei utcaképek az életmű későbbi korszakait is meghatározó új világnézetet közvetítettek. Az ember és az őt körülvevő természet\, az ember és környezete között kölcsönös egymásrautaltság\, harmónia jött létre. Ekkor jelennek meg az életműben azok a képtípusok\, amelyek sajátosan vegyítik a különböző műfajokat: az enteriőrt a tájképpel\, a portrét a csendélettel\, a tájképet a portréval. Ez utóbbira legszebb példa az utolsó alkotói korszak kék színnel átfogott\, síkokból szerkesztett szentendrei utcaképe\, amelynek középpontjában maga a festő áll. \nA csendéletek és portrék mellett a tájkép Kmetty egész munkásságában jelen maradt. Ebben találta meg legszemléletesebben annak a lehetőségét\, hogy az ember és a világ\, a festő és a világ viszonyát értelmezze. Egész életét és munkásságát annak szentelte\, hogy megtalálja azt a kifejezési módot\, ami kora szellemiségének leginkább megfelelt.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kmetty-janos-az-orok-kereso-2-0/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/kmettycover_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20211029T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221030T170000
DTSTAMP:20260609T095940Z
CREATED:20260608T104920Z
LAST-MODIFIED:20260609T095940Z
UID:3742-1635494400-1667149200@femuz.hu
SUMMARY:KÉT PALETTA
DESCRIPTION:Brosúra \n\n\n\nA Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött gazdag festői hagyatékból és a fennmaradt fotókból\, dokumentumokból a két jelentős művész izgalmas művészeti párbeszédét és egymásba olvadó festői törekvéseit követjük végig a kiállításban. A Két Paletta című kiállítás alapvetően a gyűjteményünkben őrzött munkákból válogat\, de néhány\, közgyűjteményekből és magángyűjtők tulajdonából származó\, korszakjelző\, fontos alkotással és eddig még soha nem látott festményekkel\, grafikákkal is kiegészül a bemutatott anyag. \nAz életművek áttekintésének korszakolása támaszkodik a korábbiakban a kurátori feladatokat végző művészettörténészek periodizációira\, Czóbel Béla esetében főként Kratochwill Mimi\, Bodonyi Emőke\, Barki Gergő kutatásaira\, Modok Mária esetében pedig Schenk Lea és Tóth Antal írásaira\, feljegyzéseire. A szövegekhez Philipp Clarisse\, Dévényi Iván\, Kassák Lajos\, Passuth Krisztina elemzései\, Gráber Margit\, Szántó Piroska visszaemlékezései\, Matisse\, Picasso\, Gertrude Stein írásai szolgáltatták a fő forrást. \nA kiállítás egyik fő érdekessége az a Modoknak a múzeumra hagyott mappájában fellelt kétoldalas korai mű\, aminek egyik oldalán egy enteriőr\, a másik oldalán egy csendélet látható Czóbel Bélától. A datált\, szignált mű 1917-es\, ami igazi szenzáció\, hiszen ebből a periódusból alig ismerünk művet. Az olajkép mellett Czóbeltől egy ritka\, lírai pasztell női arckép szintén bemutatásra kerül. \nIdén\, Modok Mária halálának és Czóbel Béla Műcsarnokban rendezett kiállításának 50. évfordulóján a két művész festményei úgy kerülnek a falakra\, hogy valóban párbeszédet folytathassanak\, és a nézők meglepő új összefüggéseket tárhassanak fel bennük. \n\n\n\n\n\n\n\nA kiállítás címének forrása: Lányi Sarolta: Szentendrén című verse.
URL:https://femuz.hu/esemeny/ket-paletta/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/czobel_ket-paletta_820x360_b.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20211007T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220109T170000
DTSTAMP:20260609T095905Z
CREATED:20260608T101606Z
LAST-MODIFIED:20260609T095905Z
UID:3730-1633593600-1641747600@femuz.hu
SUMMARY:Szabadon
DESCRIPTION:Nádler István kiállítása a szentendrei Vajda Múzeum emeletén 2020/21-es új grafikai műveit mutatja be\, amelyek közül 10 lap\, már hagyományt teremtve a Ferenczy Múzeumi Centrum kiadványaként egy megvásárolható szitanyomat mappát alkot. \nA Szabadon című grafikai ciklus\, mint ahogy a művész sajátos filozófiai rendszerében eddig is megfigyelhettük\, folyamatosan visszautal korábbi aspektusaira\, ugyanakkor túlmutat rajtuk. 2018-ban készítette el Esterházy Péter (2016†) Hét utolsó szó című kötetéhez az írásmű vizuális megfogalmazását. A Haydn darab és a szöveg együtt korábban is elemi hatást tett rá\, s ekkor az inspirációk készítése közben ismerte fel benne a saját törekvéseinek magját. \nA Passiótörténet egyik lényegi eseménye\, „valahol az ötödik és a hatodik stáció között”\, a földi kötöttségek\, vagyis a valóság horizontális irányú\, kavargó világától való szabadulás. Ennek a szférának az elhagyását Nádler esetében meditáció segíti\, és az ecsetek vertikális mozgása pedig a transzcendencia elérése felé mutat. A függőleges gesztusok így megjelenítik az áhított állapot\, amelyben a fehér papír szimbolizálta üres térben\, a művész szabaddá válik és a festés során képes lesz a festékanyagot a „közép” territóriumában tartani. \n„A közép a harmónia\, ami az ellentétes erőket egyesítő szándékkal oldja. A közép nem más\, mint a lélek harmóniája\, az a ritka pillanat\, mikor az ego nem figyel\, nem akar. Mindig ennek a középnek valamelyik ellentétes oldalán áll az ember. Egész pályám e két oldal ismeretéről\, feldolgozásáról szól.” (Nádler István) A most bemutatott lapokon a művész a fent és a lent birodalmát egyesíti. A művész ecsetjének mozgását követve a különbözőképpen viselkedő matéria sűrűn felfelé törekszik\, spirálszerűen örvénylik\, kereszt alakban fröccsen\, majd eltűnik. A meditációt követő munka közben\, a fekete energianyalábként szabadon áramló gesztus jelöli ki a haladás irányát\, a szellemi utat a végtelen felé.
URL:https://femuz.hu/esemeny/szabadon/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/nadler_istva_szabadon_1200x628px_t.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210926T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220109T170000
DTSTAMP:20260609T095833Z
CREATED:20260608T100530Z
LAST-MODIFIED:20260609T095833Z
UID:3722-1632643200-1641747600@femuz.hu
SUMMARY:A kísérletezés szabadsága
DESCRIPTION:Brosúra \n\nAz Inforg Stúdióban 2000–2010 között készült művészfilmek mai szemmel nézve új perspektívából látszódnak a múzeumi kiállítótérben. Láthatóan sok szálon kapcsolódnak a képzőművészeti gondolkodáshoz\, hiszen ezen filmeknél is dominál a szabad asszociáció\, a vizuális utalások non-verbális\, non-lineáris értelmezési mezőjének szokatlan tágassága. \nUgyanakkor ezek a filmek egy önálló\, lezárult korszak lenyomatai. Az Inforg Stúdió 270 művészfilmből álló kiemelkedő minőségű portfóliója őrzi az ezredforduló különleges magyarországi atmoszféráját. \nA 2000-es évtized több értelemben véve is egyre távolodik tőlünk: egyre inkább érzékeljük letűnt kulturális gyakorlatainak jelentőségét és határtalan optimizmusának végességét. \nE lezárult kultúrtörténeti időszak alapos megértéséhez kínál gazdag forrást az a számos művészfilm\, amely a korabeli szellemi\, gazdasági\, társadalmi dinamizmusok érzékeny lenyomata. \nMiben volt újító a 2000-es évek? Szinte érezhetően elválik a korábbi évtizedtől\, ekkor jelenik meg a korszak „fiatal magyar filmje”\, egyszerre robbannak be a köztudatba az új utakat kereső szerzői filmek. Abban az évtizedben érett be a rendszerváltás a filmkészítés világában\, akkor lépett színre markánsan egy új generáció\, akik sok esetben a szabad\, független szellemiségű új műhelyben\, az Inforgban kaptak lehetőséget. Intézményesen képzett és önképző tehetségek sora kezdte el pályáját itt\, és kapott zöldlámpát\, hogy elindítsa nemzetközi trendekhez illeszkedő szerzői filmjeit. A kísérletezés szabadsága maga volt az aranykeresés eufóriája. \n\n\nA stúdió szellemiségét megalapozó liberális látásmód\, mint az oxigén\, magától értetődően volt jelen az alkotók és a közönség számára egyaránt. A BBS-től örökölt művészfilmes hagyományt és a technikai\, formai innovációt szofisztikáltan ötvöző értékelvű gondolkodás nagy sikert hozott a fesztivál elismerések nemzetközi színterén\, a Berlinalétól\, Locarnón és Velencén át\, egészen a Cannes-i Filmfesztiválig. \nAz Inforg sikere részben a sokféle\, sokszínű filmkészítésben rejlett. Egyrészt filmrendezői előképzettség nélkül is be lehetett adni filmterveket\, másrészt a szofisztikált szerzői filmes koncepció és a profi kivitelezés is alapvető építőkövei a stúdiónak. Ez teret adott sok spontán\, lokális jellegű kultfilmnek\, de ugyanakkor a nemzetközi díjnyertes szerzői filmek szigorú esztétikai koncepció alapján készültek. Ne felejtsük el\, hogy ez volt az az évtized\, amikor a digitális filmkészítési lehetőségek demokratikusabbá váltak\, a technikai újítások önmagukban is generálták a mozgóképes formák útkeresését és a filmkészítők önreflexióját. A múzeumi térben is egyre több médiaművészeti alkotás jelent meg\, de ezek más természetűek\, mint az Inforg filmjei. Az úgynevezett képzőművészeti videóhasználat és az Inforg filmkészítési módszerei mind technikailag\, mind esztétikailag sokban különböznek. Az Inforg filmek az adott korban elérhető legjobb filmes technikát igyekeztek használni\, miközben a magyar avantgárd filmkészítés (BBS) filmnyelvi hagyományához is tudatosan kapcsolódtak. Az Inforg filmekre jellemző narrativitás\, még ha minimalista is\, de megkülönbözteti a képzőművészeti videóktól\, amelyek jellemzően egy-egy észrevett vagy konstruált jelenség szimbolikus\, többértelmű interpretációjára törekedtek. \nA 2000-es évtized képzőművészeti szcénájához sok szálon kapcsolódó Inforg stúdiós alkotók igyekeztek vizuális formát találni a Zeitgeist kifejezésének. Érdekes módon az évtized képzőművészeti esztétikai fordulatáról inkább állítható\, hogy a mozgóképes trendek hatása kifejezetten erős volt a festészetre\, mintsem fordítva. A 2000-es évtized egyik domináns képzőművészeti trendje a vetített képet\, kimerevített filmkockát lekövető festészeti eljárás\, amely igyekszik a film esztétikáját átültetni a festészetbe (pl. Király András\, Barakonyi Zsombor). A korszak narrativitástól tartózkodó videóművészete (képzőművészek által készített mozgóképes/idő-alapú munkák) természetéből adódóan más szempontot képviselt\, mint a filmes szcénából kiinduló alkotók. Ugyanakkor az Inforg alkotók is kerülték a szórakoztatóipar elvárásainak való megfelelést\, a sztenderdizációt\, filmjeikre a szubverzivitás\, a formai szabadság\, a kreativitás és a szerzői stílus következetes kialakítása jellemző. \nEzek a művek eredetileg mozi és filmfesztivál bemutatókra készültek\, de most érett meg az idő arra\, hogy múzeumi térben nem csak egyesével\, de összességükben\, történeti kontextusban is lássuk és értelmezzük őket. \nA kiállításon látható filmek a teljes portfólió egy kis részét képezik. A legtöbb játékfilmet és dokumentumfilmet teljes hosszukban a kiállításhoz kapcsolódó P’Art mozi vetítéseken lehet megtekinteni. \nA kiállított filmek rendezői: Bodó Viktor\, Bódis Kriszta\, Buvári Tamás\, Dési András György\, Móray Gábor\, Groó Diána\, Enyedi Ildikó\, Felméri Cecília\, Fligeauf Benedek\, Iványi Marcell\, Halász Péter\, Hegedűs 2 László\, Jan Cvitkovic\, Kálmánchelyi Zoltán\, Stefanovics Angéla\, Végh Zsolt\, Kardos Sándor\, Kenyeres Bálint\, Lakatos Róbert\, Mundruczó Kornél\, Nemes Gyula\, Nemes Jeles László\, Oláh Lehel\, Politzer Péter\, Sárosi Anita\, Szaladják István\, Can Togay\, Varga Ágota\, Vécsei Márton \nA kiállított filmek producere: Muhi András
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-kiserletezes-szabadsaga-2/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/a-kiserletezes-szabadsaga-enterior-06-900x600-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210715T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20210930T170000
DTSTAMP:20260609T095748Z
CREATED:20260608T094426Z
LAST-MODIFIED:20260609T095748Z
UID:3718-1626336000-1633021200@femuz.hu
SUMMARY:Nagyítás
DESCRIPTION:„Az avantgárd hagyomány a redukcióval operál\, ily módon atemporális és univerzalista képeket és gesztusokat állít elő – írja Boris Groys. Olyan művészet ez\, amely magába foglalja és képviseli a világi messianisztikus tudást\, hogy a világ\, amelyben élünk\, átmeneti világ\, folytonos változás tárgya\, és hogy bármely erős kép élettartama szükségszerűen rövid.” \nAzzal\, hogy a mindennapi élet és a művészet egyazon csatornán\, a közösségi hálón kommunikálja magát\, a képek befogadási ideje rövidül. A művész láthatósága megnövekszik\, ha repetitív módon reagál saját műveire\, azoknak variációit készíti el\, így gyorsan felismerhető\, autonóm jelet hagy az internet globalizált struktúrájában. \nHaász István már a virtuális korszakot megelőzően is ezzel a stratégiával dolgozott\, vagyis szikár sorozataiban egyazon idom\, szín\, felület\, térforma egymásra hatásait\, végtelen változatait modellezte le\, különböző anyagok felhasználásával. \nSzámára az absztrakt festészet egy átjáró\, amely lehetővé teszi a tárgyi világ meghaladását a transzcendens irányába. \nSzeriális szemléletét a pandémia idején\, a Ferenczy Múzeum grafikai műhelyében készült Karantén I-X.\, címet viselő 19 példányos szitanyomat sorozatában is megfigyelhetjük. Az IKON kiállítótér első mappájaként kiadott\, 10 lapot tartalmazó mappát a látogatók a kiállításon megvásárolhatják. Ezek a nyomatok egy stációt jelentenek a művész technikai bázisának ’elanyagtalanítási procedúrájában’\, ami végül kivezet a hagyományos grafikai és festészeti eljárások köréből\, és digitális printeket eredményez\, reagálva a művészet gyakorlatát mindig is befolyásoló társadalmi folyamatokra. Nevezetesen az információ korának krónikus időhiányára ad egy speciális választ\, úgy\, hogy az analóg (kollázs\, festészet\, szitanyomat) kontra digitális (rövid elkészülési idejű gépi nyomatok) viszonylatában vizsgálja meg a kiállításon megjelenő\, dinamikusan mozgatott\, de saját belső törvényszerűségekkel rendelkező\, geometrikus idomrendszerét. Haász a munka kezdőpontjától\, a kisméretű\, közvetlen papír-kollázsokból elindulva\, a vászon-akril képeken át jut el a végpontig\, a digitális technikával kinyomtatott hatalmas technikai képekig. \nA Nagyítás cím nem véletlenül ismerős. Antonioni leghíresebb filmje a valóság és a kép különös viszonyáról szól\, de valójában a művészet egésze\, a látott és a művész szemén átszűrt realitás kerül diskurzusba. A film előzménye a rendező La Montagne Incante  festményéről készült kicsinyítési és nagyítási kísérletsorozata volt (371 kép)\, ahol azt vizsgálta\, hogyan változtatja meg a méret\, és a fotóeljárás a kép befogadását\, értelmezését\, jelentését.
URL:https://femuz.hu/esemeny/nagyitas/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/haasz_cover_1200x628-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210702T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20211003T170000
DTSTAMP:20260609T095657Z
CREATED:20260608T093638Z
LAST-MODIFIED:20260609T095657Z
UID:3715-1625212800-1633280400@femuz.hu
SUMMARY:Bródy Vera és barátai
DESCRIPTION:Brosúra \n\n2016-ban kezdődött el az az ajándékozási folyamat\, amelynek során – több részletben – a Ferenczy Múzeumi Centrumhoz került Bálint Endre\, Ország Lili és Lucien Hervé számos alkotása. Az ajándékozott anyag legnagyobb része a Párizsban élő\, Munkácsy- és Jászai Mari-díjas báb-\, díszlet- és jelmeztervező Bródy Vera gyűjteményéből érkezett\, kisebb hányada egy párizsi magángyűjtő adományozásából származik. Bródy Vera 1951–1968 között – Párizsba való kitelepüléséig – dolgozott a budapesti Állami Bábszínházban és ennek műhelyében találkozott először Ország Lilivel és Bálint Endrével. Néhány festményük Bródy Vera közvetítésével került egy párizsi magángyűjteménybe. A most ajándékba kapott\, több mint ötven alkotásból álló kollekcióhoz fotók\, olajfestmények\, monotípiák és grafikai jellegű művek tartoznak\, amelyekből többet Bródy Verának dedikáltak. Az ajándékozott anyag utolsó adagját 2020-ban sikerült Szentendrére szállítani\, így most már bemutathatóvá válik a teljes műtárgy-együttes. Ebben számos olyan kompozíció szerepel\, amelyet most először láthat a hazai közönség. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/brody-vera-es-baratai/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/fmc-brody-vera-es-baratai-2560x1344-02-1536x806-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210627T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20210808T170000
DTSTAMP:20260609T095557Z
CREATED:20260608T084209Z
LAST-MODIFIED:20260609T095557Z
UID:3703-1624780800-1628442000@femuz.hu
SUMMARY:Csákány István: A kalapács álma
DESCRIPTION:A kortárs magyar képzőművészet élvonalába tartozó és a nemzetközi művészeti szcénában is jegyzett\, Düsseldorfban élő Csákány István (1978) gyakori résztvevője hazai és nemzetközi tárlatoknak\, művei megtalálhatóak rangos magyar és külföldi gyűjteményekben. A 2010-ben a műkritikusok által a legjobbnak ítélt műalkotásért járó AICA-díjat a Borostyánszoba című installációjáért kapta\, amely a luxemburgi modern művészeti múzeum\, a Mudam gyűjteményébe került. A Breuer Marcell-emlékszoba terve (2010) a Breuer Pécsett / oda-vissza köztéri művészeti pályázat nyertese lett. 2012-ben\, a nemzetközi képzőművészeti élet legrangosabb fórumán\, a kasseli dOCUMENTÁn mutatta be Ghost Keeping című monumentális installációját\, amelyet a maastrichti Bonnefantenmuseum vásárolt meg. A holnap dolgozója (2009) című betonszobra a budapesti Ludwig Múzeum kollekcióját gazdagítja. \n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\nA szentendrei kiállítására készített installációinak központi eleme az előző tárlatain már megismert kalapácsszobor. A művésztől megszokhattuk\, hogy mindig újabb és újabb megközelítésben foglalkozik a munkásságában visszatérő témakörrel és anyagokkal. Korábbi alkotásai a közép-kelet-európai térségben érzékelhető jelenségekhez kapcsolódtak\, ahol az elmúlt korszak\, a szocializmus által közvetített ideológiák éltette munkásmítosz\, a munka értékelése\, az emlékmű tartalma vagy a hősiesség eszménye teljes mértékben átalakult\, mégis megmaradtak az ezekhez fűződő régi gondolkodási sémák nyomai. \n\n\n\n\nA Szentendrén bemutatott két új és egy régebbi árnyjátékban a kalapácsszobor\, mint egy megszemélyesített műalkotás\, árnyjátékok főhősévé válik. A kiállítás narratívája egy folyamatot mesél el különböző időbeli stációkra\, illetve jelenetekre bontva. Ez a folyamat a történelem során újra és újra megtörténő körforgásról szól\, ahol bármilyen értelmezhető érték képes megszületni\, kibontakozni\, meghalni\, funkcióját elveszíteni\, más értékkel ötvöződni és új életet ölteni. Az ember egyszerre résztvevője\, megfigyelője és krónikása ennek a folyamatnak.
URL:https://femuz.hu/esemeny/csakany-istvan-a-kalapacs-alma/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/02-csakany-istvan-fmc-2021-2048x1366-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210620T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220130T170000
DTSTAMP:20260609T095514Z
CREATED:20260608T090917Z
LAST-MODIFIED:20260609T095514Z
UID:3712-1624176000-1643562000@femuz.hu
SUMMARY:Kincskeresés\, kaland\, tudomány
DESCRIPTION:Brosúra \n\nA múzeumi szférában és a köztudatban az elmúlt években bukkant fel a közösségi régészet fogalma\, mely a társadalom szélesebb rétegeivel közösen végzett régészeti kutatómunkát fedi. A régészet iránt érdeklődő civilekkel szövődő összetett kapcsolatrendszerrel a mindennapi gyakorlatban egyre sűrűbben találkozunk. Az együttműködés révén a régészetbe új impulzusok és szereplők kerültek\, ami merőben új kutatási szempontokhoz és eredményekhez vezetett. A közösen végzett terepi kutatómunka\, a fémkeresőzés elterjedése\, és ennek következményeként a kutatás látókörébe kerülő emlékanyag valóságos információrobbanást jelentett a tudományos kutatás számára: kiemelkedő jelentőségű régészeti emlékek kerültek be az örökségvédelmi intézményekbe\, amelyek sok tekintetben újraírják az elmúlt korok anyagi kultúrájáról vallott elképzeléseinket. \nKiállításunk a Ferenczy Múzeumi Centrum közösségi régészeti programját a maga összetettségével jeleníti meg. Az elmúlt 12 évben folytatott tervásatások\, leletmentések és műszeres lelőhelyfelderítések szakmai eredményeit\, illetve a projektek során megtalált leleteket mutatjuk be. A kiállítás alapját a kiemelkedő jelentőségű új szerzemények képezik. Külön terem foglalkozik a kincs fogalmának régészeti értelmezésével. Itt elsősorban arany- és ezüsttárgyakat\, különböző korokból származó kincs- és éremleleteket állítunk ki. Több mint egy évtizede zajlik programszerűen a különösen veszélyeztetett honfoglalás kori temetők leletmentése. Ezeknek az eredményeknek egy része még szintén ismeretlen a kutatás és a nagyközönség számára. További látványos eredményekkel szolgáló\, tervszerű kutatási projekt a tatárjárás kori érem- és kincsleletek azonosítása\, feltárása. Látható lesz a több ezres darabszámú érmét magába foglaló késő középkori – kora újkori érdi kincslelet is. Intézményünk önkéntesei országszerte vettek részt közösségi régészeti projektekben\, az országos együttműködés eredményeit olyan emblematikus helyekről származó leletekkel illusztráljuk\, mint például a muhi csatatér. A kiállítás nem kerüli meg a vegyes megítélésű fémkeresőzés problémáit\, az összetett társadalmi jelenség árnyaltabb megközelítésére tesz kísérletet. Különösen gazdag interpretálási lehetőségeket kínálnak a múzeumbarát\, etikus fémkeresőzés során megtalált fémleletek és a megtaláláshoz kapcsolódó történetek. \nA nagyközönség változatos formákban fogalmazza meg kulturális igényeit\, és ezek egyike a terepi régészeti kutatásokba való direkt kapcsolódás. A Ferenczy Múzeumi Centrum vállalta ezt a kihívást\, így az önkéntesek segítségével számtalan kincslelettel gyarapodott gyűjteménye. A kiállítással országos léptékben is fel szeretnénk hívni a figyelmet a közösségi régészeti programok jelentőségére és eredményességére.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kincskereses-kaland-tudomany/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/cover_1050x550_1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210618T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20210703T170000
DTSTAMP:20260609T095311Z
CREATED:20260608T090249Z
LAST-MODIFIED:20260609T095311Z
UID:3709-1624003200-1625331600@femuz.hu
SUMMARY:Barcsay-díjasok 2019 | 2020
DESCRIPTION:A Barcsay-díj történetének kezdetéhez 1989-ig kell a naptárban visszalapozni. Ebben az évben az ikonikus szentendrei festő\, Barcsay Jenő emlékére testvére\, Barcsay Erzsébet fiatal művészeket támogató elismeréseket alapított. A Barcsay-jutalmat a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárai olyan diákoknak ítélik meg\, akik rajzkészségük révén méltó követői a mesternek. A másik kitüntetés a Barcsay-díj\, melyet már végzett\, fiatal\, 35 év alatti képzőművészek nyerhetnek el. 2006-tól a Barcsay-díj odaítélésének hagyományát a jogörökös Kónya házaspár vitte tovább a Szentendrén alapított Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvánnyal. Az alapítvány pályázatára jelentkező fiatal művészek munkáinak elbírálásában a kuratórium tagjai: Aknay János Kossuth-díjas festőművész\, Bereznai Péter és Baksai József Munkácsy-díjas festőművészek\, Kónya Ferenc alapító\, kuratóriumi tag és Feledy Balázs művészeti író\, a kuratórium elnöke vesz részt. Az alkotásoknak nem kell feltétlenül kapcsolódniuk Barcsay absztrakt művészeti látásmódjához. A díjazás fő szempontja\, hogy olyan feltörekvő\, fiatal festők szakmai útját segítse\, akik az alkotás iránti alázatukkal és tehetségükkel kitűnnek kortársaik közül. \nA június 18-án nyíló új tárlat a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány és a Ferenczy Múzeumi Centrum együttműködésében jött létre\, és a 2019-es és 2020-as év díjazottjainak munkáiból nyújt válogatást a Vajda Múzeumban. \n2019-ben Szilágyi Péter és Végvári Gergely\, a 2020-as évben pedig Cservenka Edit\, Fekete Szilvia és Kármán Dániel nyerte el a Barcsay Jenő szellemi örökségéhez kötődő szakmai kitüntetést. A tárlat a pályázatra beadott nyertes portfóliókból nyújt reprezentatív válogatást. \n\n\n\n\n\n\n\nSzilágyi Péter (Békéscsaba\, 1993) 2019-ben diplomázott festő szakon a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Jelenleg az egyetem képzőművész-tanár szakán folytatja tanulmányait. Művei láthatók voltak 2018-ban az Ari Kupsus Galériában\, 2019-ben a MANK Galéria és GODOT Kortárs Művészeti Intézet kiállításain\, illetve a Szegedi Művésztelep kiállításán. 2018-ban Ari Kupsus Galéria díjában\, 2019-ben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem által odaítélt Barcsay Jutalomban részesült. Művészeti érdeklődése puritán tárgyak érzékeny\, kifinomult ábrázolását célozza meg. Kompozícióin az olyan mindennapi elemek alakjai\, mint a téglák\, gallyak és kéregdarabok szelíd szín- és formavilágú csendéletekké állnak össze. A tematika nyers egyszerűségének és a kivitelezés letisztultságának feszültsége adja műveinek esszenciáját. Az érzékeny realizmussal ábrázolt tárgyak a véletlenszerűség hatását keltve precízen megtervezett struktúrát alkotnak. Szilágyi Péter sajátos festészeti világa egyfajta pszeudo assemblage-ként jeleníti meg a hétköznapok esztétikáját. \n  \n\nVégvári Gergely (Budapest\, 1989) 2017-ben festő szakon\, majd 2018-ban képzőművész-tanár szakon diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2017-ben egyéni kiállítása nyílt az Ari Kupsus Galériában. Művei számos csoportos kiállításon voltak láthatók Budapesten\, Egerben és Milánóban. 2015-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem által odaítélt Barcsay Jutalomban és a Paolina Brugnatelli Alapítvány Festészeti díjában\, 2016-ban pedig az Ari Kupsus Galéria díjában részesült. Figuratív alkotásain semleges vagy homogén terekben groteszk alakok\, jelenetek tűnnek fel. Műveinek sejtelmes és sokszor torz alakjai szimbolikus tartalommal telítettek. Az egzisztenciális bizonytalanságot hangsúlyozó elmosódó formák és komor színtónusok: vörösek\, barnák\, hússzínek dominálnak alkotásain. Végvári Gergely szürreális\, abszurd narratíváiban\, az identitás válsága\, az elvetettség állapota érvényesül. Az abject art sajátosságait mutató kompozíciók a félelem és a rettenet köré csoportosuló érzelmeket stimulálják. \n\n  \nCservenka Edit (Budapest\, 1989) 2019-ben előbb festő szakon\, majd 2020-ban képzőművész-tanár szakon diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Egyéni kiállítása nyílt 2018-ban az Öreghegy Kulturális központban Székesfehérváron. Számos csoportos kiállításon szerepelt Budapesten\, Szolnokon\, Tatabányán és Gyergyószárhegyen. 2018-ban Fundamanta-Amadeus Alkotói díjban részesült. Legújabb munkáit a síkszerű\, stilizált megformálás és erőteljes gesztusokkal vászonra vitt színfoltok jellemzik. A hullámzó\, hömpölygő színegységek mellett expresszív dinamikájú\, sötét kontúrvonalakkal egészíti ki műveit. A dús\, organikus alakzatok absztrakt formákká transzformálódnak: hol a növényvilág\, hol az emberi test asszociációi bukkannak fel. Képalkotásának absztrahált elemei szimbolikus erejű\, rétegesen felépülő\, sűrű kompozíciókat alkotnak. A burjánzó flóra tematizálásában fejti fel a nőiség és identitás viszonyrendszerét. Cservenka Edit festészete a természet és az élet körforgásának rejtett mintázatait\, misztikumát idézik meg. \n\n\n\n\n\n\n\n\n\nFekete Szilvia (Budapest\, 1987) 2013-ban festő szakon\, majd 2020-ban képzőművész-tanár szakon diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2012-ben Ari Kupsus Concert Society díjat\, 2014-ben pedig A középkori ikonfestészet újragondolása – Az ikon című tárlat II. helyezését nyerte el. Több egyéni kiállítása után\, legutóbb 2019-ben a budapesti Moha Galériában voltak láthatók művei. Csoportos kiállításokon vett részt többek között Budapesten\, Szentendrén\, Veszprémben és Tatán. Művészetét az absztrakt és figuratív ábrázolás kettősségének gondos összehangolása mentén a valós és fiktív részletekből felépített tájak\, látképek megfogalmazása foglalkoztatja. Festészeti problémafelvetéseit a montázs és a kollázstechnikákkal egészíti ki. Anyaghasználati és technikai kísérletei mentén alakulnak szürreális\, nyitott terei\, melyeken hangsúlyossá válik a valós látványon túlmutató\, egyedi atmoszféra érzékeltetése. A kiállításon is látható Covid-napló című sorozata egyedi látásmóddal reflektál az elmúlt év bezártság-élményére és az anyaghasználat redukciójára\, mely a művész számára inkább kreatív kihívást\, mintsem szakmai megtorpanást jelentett. \n\n\n  \n\n\nKármán Dániel (Budapest\, 1991) 2019-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán. 2021-ben a Tornyai János Múzeumban nyílt önálló kiállítása. Művei számos csoportos kiállításon voltak láthatók Budapesten\, Pécsett és Csongrádban. 2019-ben Rudnai Gyula Művészeti Ösztöndíjban részesült. Művészetének alapvető kettőségét a grafikai és festészeti megoldások feszültsége nyújtja. A fénykép médiuma\, a kézi rajz és grafikai raszterháló pontrendszeréből építkező alkotások ötvözik a képző- és az alkalmazott művészetek egyedi technikai eljárásait. Ez a kettősség\, vagy több irányból való közelítés nem csak a felületképzés terén érvényesül\, hanem a művek tartalmi rétegeiben is megmutatkozik. Az emlékekés azok módosulataikat megjelenítő rétegek\, roncsolódások\, több nézőpont párhuzamos egymásra hatását tárják a befogadó elé. Művei a személyes hangvételű emlékek és a valóság megtapasztalásának képlékenységét\, egyénenként eltérő jellegét fogalmazzák meg. A „hibák” ábrázolásával egyszerre esztétikai és konceptuális eredetű művészeti megoldások tradícióját alkalmazza a művész.
URL:https://femuz.hu/esemeny/barcsay-dijasok-2019-2020/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/fmc-barcsay-dijasok-2019-2020-fekete-szilvia-1536x1066-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20210618T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20210703T170000
DTSTAMP:20260609T095430Z
CREATED:20260608T085429Z
LAST-MODIFIED:20260609T095430Z
UID:3706-1624003200-1625331600@femuz.hu
SUMMARY:Balogh László: Az érzések geometriája
DESCRIPTION:Balogh László pályája a ’60-as években kezdődik szülővárosában\, Szentendrén. Látásmódját elsősorban atyai barátja\, Barcsay Jenő\, és a városban működő Deli Antal\, Vajda Lajos\, Kmetty János művészete alapozza meg\, de utazásai kitágítják az alkotói horizontját. Balogh ma is aktív\, szenvedélyes költői alkat\, azonban munkái fegyelmezett\, szigorúan felépített konstrukciók\, amelyeknek belső szabályai az évek múltával lazulnak és a legutolsó műveken oldottabbá válnak. Korai\, ’60-as évekbeli korszakában született művei rendszerbe foglalt ritmusok\, olykor statikusan zárt kompozíciók\, szinte logó-szerűen sűrítik a város jelentéstartalmait\, amelyben ma is él (Vízparti házak\, Rab Ráby háza\, Tornyok). A ‘70-es és ’80-as években már stabil képi absztrakciója geometrikus és organikus\, de a látványra utaló motívumok használatára redukálódik (Gyászolók\, Tűzfalak\, Architektúra). Az évek során egyre karakteresebbé\, tisztábbá váló\, konstruktív\, ugyanakkor erősen emocionális\, spontán alkotói módszerébe beengedi a korábbi organikus “lírai” alapformákat. Ugyanakkor a színek játékos dinamikájára\, kontrasztjára-harmóniájára\, intenzív erejére épített képei ekkor már mentesek a felismerhető valóságelemektől. Az IKON kiállítótérben bemutatott festményei felrajzolják Balogh László pályaívét. Emblematikus\, korszakjelölő képeinek jelentős része a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből\, az utóbbi évekből való festményei a művész műterméből kerülnek kiállításra.
URL:https://femuz.hu/esemeny/balogh-laszlo-az-erzesek-geometriaja/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2021
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/balogh_cover_1200x628-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201019T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201122T080000
DTSTAMP:20260609T094813Z
CREATED:20260605T115658Z
LAST-MODIFIED:20260609T094813Z
UID:3690-1603094400-1606032000@femuz.hu
SUMMARY:Pirk János életmű-kiállítás
DESCRIPTION:2008-ban kezdődött meg a szentendrei belvárosi ingatlan felújítása és múzeummá alakítása. Bár a munkálatok nem fejeződtek be\, a hagyatékot gondozó Pirk család az életművet áttekintő kiállítás első megrendezésével kívánja bemutatni az eltelt időszakban elért eredményeket. Számos alkotás a restaurálásukat követően most először lesz látható az ismertebb olajfestményekkel és akvarellekkel együtt. A Pirk család és a Szentendrei Önkormányzat mellett nagylelkű támogatók is segítették nemcsak a kiállítás megvalósítását\, hanem az épület és belső tereinek impozáns átalakítását. \nPirk János (1903–1989) hét évtizedet átívelő munkássága Szatmárnémeti tanyavilágából indult. Ezt követően a művész Nagybányán\, Budapesten\, Rómában\, Párizsban\, Gödöllőn és végül a legteljesebb otthont nyújtó Szentendrén alkotott. A természet és az emberi sorskérdések a legközvetlenebb módon kerültek összefüggésbe a festészet klasszikus értékeit mindig tiszteletben tartó\, és megújulni kész páratlan életműben.
URL:https://femuz.hu/esemeny/pirk-janos-eletmu-kiallitas-2/
LOCATION:Pirk János Emlékmúzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/960-x-355-FB-cover_PJM.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201009T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20211231T180000
DTSTAMP:20251106T100626Z
CREATED:20251106T100626Z
LAST-MODIFIED:20251106T100626Z
UID:608-1602237600-1640973600@femuz.hu
SUMMARY:Szentendre\, a kereskedőváros – a Castrumtól a Kereskedőházig
DESCRIPTION:Sokféle jelzővel illették már Szentendrét\, sokféle kép él róla a köztudatban. Az egyik arcát a kereskedelemben betöltött helye és szerepe határozza meg. A kiállítás a római kortól a 20. század első feléig nyújt betekintést a szentendrei kereskedelem történetébe. A tárlat termeit a város életét évszázadokon át meghatározó és egyben legfőbb kereskedelmi útvonal\, a Duna fogja össze szimbolikus és tematikai szempontból. Elsőként a római kori katonai tábor – Ulcisia Castra – és a haderőnek dolgozó kereskedők és kézművesek világa kerül bemutatásra. A kereskedelmi kapcsolatok jól szemléltethetők a Római Birodalom nyugati provinciáiból érkező import árucikkekkel. A Duna két partján és a Szentendrei-szigeten épült kikötőerődök közvetítették a pannoniai termékeket a Barbaricumba\, a germán és a szarmata népekhez. A római kori pénzek nem csak az itt lakók gazdasági kapcsolatait tükrözik\, de ábrázolásaikból az uralkodók képmásait és a korabeli viseletet is megismerhetjük. A Szentendrén feltárt középkori kerámiaanyag és pénzek ugyancsak élénk kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak. A török kiűzése után a szerbek 1690-ben történt betelepülése jelentős gazdasági és kereskedelmi változásokat hozott Szentendre történetébe. A 18. században a Zichy család óbudai uradalmához tartozó város gazdaságában a szőlőművelés\, a borászat és a borkereskedelem meghatározó szerepet játszott\, de a kézműves ipar is fejlődésnek indult. A céhes világ emlékei mellett a szőlőművelés tárgyi anyaga is látható a kiállításon. A virágzó időszak végét jelentette 1880-tól a tőkéket kipusztító filoxéra elterjedése. A tárlat utolsó termében a Fő téri Kereskedőház története kerül fókuszba. A 20. században itt működő kereskedők – többek között Kiss József\, Dietz Ferenc\, Weisz Márk vagy Wuits István – boltjai már a modern kori adásvétel új fejezetét szemléltetik. A kiállítás központi elemeként mutatjuk be a Kereskedőház egykori boltosainak a múzeumra hagyott eszközein keresztül az 1930-as évek tipikus szatócsboltját\, felidézve az egykori kereskedők és vásárlóik mindennapi életének tárgyi környezetét.
URL:https://femuz.hu/esemeny/szentendre-a-kereskedovaros-a-castrumtol-a-kereskedohazig/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/szentendre-a-kereskedovaros-fb.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20201003T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201213T180000
DTSTAMP:20260117T122321Z
CREATED:20260117T122136Z
LAST-MODIFIED:20260117T122321Z
UID:1287-1601719200-1607882400@femuz.hu
SUMMARY:Barcsay 120
DESCRIPTION:Barcsay Jenő (1900–1988) életművét folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei\, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet\, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le\, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa\, szűk utcái\, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat\, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan\, s melyek végigkísérték alkotói útján. \n  \nBarcsay közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. A művész születésének 120. évfordulója alkalmából a múzeum Barcsay Gyűjteményéből láthat válogatást a közönség. \n  \nKurátori tárlatvezetés Iberhalt Zsuzsa művészettörténésszel a Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből című kiállításon. \n  \n\n\n \nKurátori tárlatvezetés Szabó Noémi művészettörténésszel a Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből című kiállításon.
URL:https://femuz.hu/esemeny/barcsay-120/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/barcsay-jeno-120-2560x1344-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20200926T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201213T170000
DTSTAMP:20260609T094654Z
CREATED:20260605T113552Z
LAST-MODIFIED:20260609T094654Z
UID:3679-1601107200-1607878800@femuz.hu
SUMMARY:Egy írónő modellt áll Szentendrén
DESCRIPTION:Kádár Erzsébet festőnek indult. Korán megmutatkozó tehetségét családja is támogatta\, már kisgyerekként különórákra járatták. 1924-től három félévet tanult a Képzőművészeti Főiskolán\, később szabadiskolák\, tanfolyamok képzésein Szőnyi István\, Iványi-Grünwald Béla\, Feiks Jenő és különösen Aba-Novák Vilmos hatott rá. Kapcsolatba került a Szinyei Társasággal\, a fiatalok munkáit bemutató tárlataikon 1926–1933 között több alkalommal sikerrel szerepelt.\nTöbbek között együtt állított ki a Szentendrei Festők Társaságát alapító művészekkel\, s így ő is elcsábult Szentendrét festeni. Nem csapódott az alakuló\, a várost rendszeresen látogató\, megfestő művésztársaságokhoz\, de a városban készült munkái gondtalanul illeszthetők az épp csak éledő szentendrei festészetébe.\n1936-ban\, szépírói pályájának indulásakor végleg felhagyott a képzőművészettel\, s csak az írásnak szentelte tehetségét.\nMindössze kéttucatnyi olajképe és mintegy száz grafikája\, vázlatrajza maradt fenn. Munkái néha felbukkannak aukciókon\, de többségüket családja\, illetve az OSZK és a PIM gyűjteménye őrzi.
URL:https://femuz.hu/esemeny/egy-irono-modellt-all-szentendren/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/kadar-erzsebet_fb_cover.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20200918T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201129T170000
DTSTAMP:20260612T103441Z
CREATED:20260605T120600Z
LAST-MODIFIED:20260612T103441Z
UID:3694-1600416000-1606669200@femuz.hu
SUMMARY:Láthatatlan jelenlét 3.0
DESCRIPTION:Jelen lenni többet jelent\, mint éppen valahol tartózkodni. Teljes figyelmünket\, odaadásunkat\, beleérző képességünket igényli. Hogyan is élhetnénk bele magunkat bármibe is\, ha nem tudnánk átélni azt a másvalamit\, vagy másvalaki helyzetét? Beleérző képességünket és fantáziánkat most egy interaktív kiállításon fejleszthetjük\, miközben jól szórakozunk – a jelenlét\, a hiány és a kommunikáció fogalmai köré csoportosított kortárs és modern alkotások közegében. A különleges\, kimondottan kamaszok számára rendezett kiállításon a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének darabjai kezdeményeznek párbeszédet a TOP 10 című tárlaton látható alkotásokkal\, illetve természetesen a közönséggel. A múzeumpedagógiai szempontok szerint rendezett tárlaton asszociációs játékokkal és egy társasjáték segítségével keressük a válaszokat a műalkotások által feltett kérdésekre – közösen próbálunk válaszolni az olyan nagy horderejűekre is\, mint például: hogyan tudnánk elmagyarázni egy földönkívülinek\, hogy mi a művészet? \n\n\nKiállító művészek: \nAnna Margit\, Ásztai Csaba\, Csontó Lajos\, Petar Čortanivić\, Deim Balázs\, Győrffy Sándor\, Holdas György\, Ilosvai Varga István\, Kis Varsó\, Kmetty János\, Korniss Dezső\, Kósza Sipos László\, Ország Lili\, Paizs Goebel Jenő\, Sorin Neamţu\, Szirtes János\, Tóth Eszter\, Vajda Lajos\, Vincze Ottó \n  \n\n\n\n\nA kiállítás a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című\, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt múzeumi komponensének keretében jött létre\, melynek szakmai megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ. A projekthez kapcsolódó múzeumpedagógia foglalkozások 2020. szeptember 17. és október 31. között zajlanak.
URL:https://femuz.hu/esemeny/lathatatlan-jelenlet-3-0/
LOCATION:Vaszary Galéria\, Balatonfüred
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/119552400_2860793107359307_9025902779311729277_n.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20200912T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20201213T170000
DTSTAMP:20260609T094522Z
CREATED:20260605T112510Z
LAST-MODIFIED:20260609T094522Z
UID:3673-1599897600-1607878800@femuz.hu
SUMMARY:Eleven üresség
DESCRIPTION:Marghescu Mária életében mindig fontos szerepe volt a művészetnek: a gimnázium után az orvosi egyetem mellett az Iparművészeti Főiskolára is jelentkezett. Párizsban\, a modern művészetek akkori központjában is művészetközelben élt\, ezért jó kapcsolatokat alakított ki\, amelyekre később galéristaként építhetett. Marburgban rendezte meg élete első kiállítását – Künstlerkreis (Művészkör) címmel egy lakástárlatot – Breznay József festőművész számára. Münchenbe költözése után a közeli kisvárosban\, Grafingban megnyitotta a Grafinger Kunstkabinet nevű galériát\, melyet Hannoverben a Galerie Marika Marghescu követett. Galériáiban a legjelentősebb európai kortársak (Joan Miró\, Pierre Alechinsky\, Gerhard Hoehme\, Antoni Tàpies\, Eduardo Chillida\, Günther Uecker) mellett a magyar emigráció (Hollán Sándor\, Bér János\, Márkus Anna\, Hajdu István)\, valamint számos Szentendrén élő művész (Deim Pál\, Orbán Attila\, Urbán Teréz) és más magyar alkotók műveit állította ki. A Marghescu-gyűjtemény fontos darabjai a művészkönyvek is Tàpiestől Walter de Marián át Márkus Annáig. \nMarghescu Mária egész életét és munkásságát végigkísérte a lét értelmének keresése\, a harmónia megteremtésének vágya\, mely a gyűjteményének darabjaira is jellemző. Kérdéseire a választ a hitben\, a misztikusok írásaiban\, a művészetekben\, majd Antoni Tàpies katalán művész művein és írásain keresztül a keleti filozófiában\, a keresztény alapokon nyugvó zen meditációban\, majd az 1980-as évektől Hamvas Béla műveiben találta meg. \nA Ferenczy Múzeumban megrendezésre kerülő kiállítás a gazdag Marghescu-gyűjtemény egy kis szegmensét mutatja be három jelentős magyar emigrált művész – Bér János\, Alexandre Hollan\, Anna Mark – munkáin keresztül\, melyeket a tulajdonos a múzeumnak ajándékoz. \nAlexandre Hollan (1933–):\nA huszadik század művészetét azok határozták meg\, akik eltávolodtak a hagyományoktól\, vagy akik újra felfedezték azt. Alexandre Hollan Cézanne\, Giacometti és Morandi művészetéhez méri magát\, miközben őrzi\, és egyúttal meg is teremti autonómiáját. Hollan is annak a tradíciónak az örököse\, amely a természet állandóságában a változásokat igyekszik megragadni. \nAlexandre Hollan Skóciától Toszkánáig bejárta Európa tájait\, hogy rajzokat készítsen\, a hatvanas évektől pedig a franciaországi vidéket kutatta. Nyaranta több hónapon keresztül autójában élt a természetben\, szemlélődéssel\, a természet elmélyült megfigyelésével\, rajzzal\, festészettel töltve idejét\, hogy megtalálja a motívumot\, mely műveinek kiindulópontja lehet. \nMunkájának központi célja a látás élményének elmélyítése és tudatosítása: a tér\, az anyag\, a fény\, a mozgás és az idő közötti domináns elem tudatos kibontakoztatása által ugyanazon motívumról más-más képet alkot. \nAlapmotívuma a fa\, amelyhez többnyire tussal vagy szénnel rajzolt sorozatképekben közelít. \nA 70-es évek elején bekövetkező látásmódváltozás eredményeként alkotásaiban a papír fehérje válik dominánssá. 1984-ben vándorló élete lezárul\, munkája lelassul\, koncentrálódik. Ettől a periódustól kezdve csendéleteket is fest\, melyek a teljes elsötétedés felé hajló színeikkel egy mély\, belső világba vezetnek. Munkáit jegyzetekkel kíséri\, azokban elemzi a látás\, szemlélődés különböző formalehetőségeit. \nBér János (1937–):\nAz 1945 után feltűnt fiatal párizsi festőnemzedék szakított azzal az elképzeléssel\, hogy a képet afféle ablakként kell felfognunk\, melyen keresztül a világ látható\, tapintható jelenségeire nyílik betekintés\, de egyúttal a mértani alapelemekből építkező absztrakció szigorú\, ésszerű szervezettségét is elvetette. A festővásznat a második világháborút túlélt ember rezdüléseinek közvetlen\, formátlan absztrakció uralta színterévé emelte. \nBér János művészeti tanulmányait – magyarországi alapok után – Franciaországban folytatta\, később párizsi és hannoveri galériákhoz kötődött. Azok közé az alkotók közé tartozik\, akiknek a karrierje évtizedekig a hazai eseményektől függetlenül fejlődött. Bér Jánost Henri Matisse\, Mark Rothko\, Sam Francis és Simon Hantaï inspirálta\, és az alkotás folyamata során számos\, az övéikkel közös problémafelvetés érlelődött meg benne. Alkotásaiban nemcsak a színnek\, formának és térnek volt jelentősége\, de korábbi éveiben kollázstechnikával készült festményein a ritmus és a mozgás is fontos szerepet kapott. \nBér művein az absztrakció alapját felidézve a kép\, a sík és a tér viszonyát problematizálja az emberi tér tárgyiasult leképezésének formájában. A kilencvenes évek végén a színek mellett önálló szerepet kap a fehér\, az üresség\, a hiány. \nAz alkotót néhány éve a tiszta színskála minél teljesebb használata foglalkoztatja\, melyeken a fehér adja az alapszínt\, és erre telepszenek rá a vörösek\, kékek\, zöldek\, végül a fekete\, mely keretbe fogja a többi színt. \nAnna Mark (1928–)\nAnna Mark Berényi Róbert növendékeként tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Magyarországi tartózkodása alatt baráti kapcsolatot ápolt az Európai Iskola alkotóival\, mint például Ország Lilivel\, Bálint Endrével\, Vajda Júliával. 1956-ban Németországban telepedett le. Festészete ekkor még a szürrealizmus jegyeit hordozta\, ám amikor 1959-ben véglegesen Párizsba költözött\, művészi stílusát új alapokra helyezte – így szakított a szürrealizmus jegyeivel\, és az absztrakció felé fordult. \nAnna Mark komponálására jellemző\, hogy bizonyos formáit olyan vastag festékrétegből képezte\, hogy azok szinte reliefszerűen emelkedtek ki. E kísérletek során jutott arra a felismerésre\, hogy munkáiban az árnyéknak meghatározó szerephez kell jutnia. Kompozíciói létrehozása során – az olajfesték helyett – különféle anyagokkal próbálkozva talált rá arra a márványporból\, homokból és műgyantából álló keverékre\, amelyekből reliefjeit készíti. \nA 70-es években készült alkotásain az idő és más természeti erők által megkínzott falfelületek sokszor monokróm látványa mögött asszociatív élmények tűnnek fel\, melyek Szentendre sikátoraira\, ácsolt kapuira\, íveire engednek emlékeztetni. \nKésőbbi munkáira nagy hatással voltak Lucien Hervé fotográfus alkotásai is\, így érdeklődésének középpontjában a fény- és fakturális hatások megjelenítése állt. Ekkor készült reliefjein a fehér szín használata válik egyeduralkodóvá. \nAnna Mark munkásságára a mai napig az építészeti kompozíciók gyakorolnak nagy hatást\, ám művei a geometria szigorú rendjében\, tartalmukban a világ rendjének valóságát és ihlető erejét közvetítik.
URL:https://femuz.hu/esemeny/eleven-uresseg/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2020
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/06/covers_eleven-uresseg2.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR