BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20180325T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20181028T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20190331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20191027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20290325T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20291028T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20300331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20301027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20310330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20311026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20190315T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20291231T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20250916T061333Z
LAST-MODIFIED:20260414T122833Z
UID:43-1552644000-1893434400@femuz.hu
SUMMARY:Kovács Margit\, a Duna királynője
DESCRIPTION:Belépve a Kovács Margit Kerámiamúzeumba a dekoratív megformálás\, az emberközeli témák\, a mitológiai\, bibliai történetek egy szerethető\, ismerős világot teremtenek. Kovács Margit kerámiáiban a román kori templomok zömök\, nyers formái\, a gótikus katedrálisok nyúlánk\, törékeny alakjai\, a bizánci könyvillusztrációk merevségükben fenséges megfogalmazása\, a mézeskalácsbáb-sütő formák bájos aprólékossága\, az elefántcsont-faragványok karakteres vonalvezetése\, a fazekastárgyak dekoratív egyszerűsége\, a kelta faragások tömbszerűsége és lapos indái\, az ázsiai szobrászat nyújtott\, lényegre törő formakezelése\, a magyaros mintákat kereső szecesszió színes\, stilizált világa éled újra játékos kedvvel\, egyéni látásmóddal\, dekoratív felszínességgel. \nKovács Margit rendkívül sokoldalú\, technikailag bravúros\, tematikájában igen változatos életművét\, egyenletesen sikeres\, töretlen pályáját új megközelítésben mutatjuk be. Megbomlik az idővonal\, mindamellett egyes periódusokra nagyobb hangsúly kerül\, jól ismert darabok kiemelt helyet kapnak\, rég nem látott művek kerülnek elő. Az eddig feldolgozatlan hagyatékból dokumentumok\, levelek és fotók is feltűnnek az új rendezésben árnyaltabb képet adva Kovács Margit személyiségéről. A felfrissített tárlat nagyban kiszélesíti az életművet: az eddig ismert és újonnan azonosított\, Magyarország területén elszórtan látható kültéri és köztéri munkák gyűjteménye is láthatóvá válik a szentendrei anyag mellett. A friss\, dinamikus kiállítás interaktív felületekkel\, archív felvételekkel és videókkal hozza közelebb a látogatókhoz legnépszerűbb keramikusunk munkáit\, és idézi meg a korszakokat\, amikor Kovács Margit kerámiái készültek.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kovacs-margit/
LOCATION:Kovács Margit Kerámiamúzeum
CATEGORIES:Aktuális kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/09/kovacs-margit-1200x630-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20190412T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20291231T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260117T092745Z
LAST-MODIFIED:20260117T092745Z
UID:1267-1555063200-1893434400@femuz.hu
SUMMARY:Margit Kovács\, Queen of the Danube
DESCRIPTION:Thanks to the decorative modelling\, the subjects of human interest\, the mythological and biblical stories\, the Kovács Margit Ceramics Museum welcomes visitors with a loveable\, familiar world. With a playful spirit\, individual outlook and superficial decorativeness\, Margit Kovács’s ceramic works breathe new life into the squat\, coarse forms of Romanesque churches\, the slender\, delicate shapes of Gothic cathedrals\, the rigid yet sublime manner of Byzantine manuscript illustrations\, the charming meticulousness of gingerbread moulds\, the distinctive lineation of ivory carvings\, the ornate simplicity of pottery\, the blocky quality and flat tendrils of Celtic reliefs\, the elongated\, concise forms of Asian sculpture\, the colourful\, stylized world of an Art Nouveau that employs patterns with a Hungarian taste. \nWe have applied a new approach to our presentation of Margit Kovács’s multifaceted oeuvre\, her bravura technique and richness of themes\, a career that was invariably successful. The timeline is no longer continuous\, and certain periods receive more attention; well-known pieces are highlighted\, and ones that have not been on view for a long time are now displayed. The new arrangement also features documents\, letters and photos from the as-yet-uncatalogued estate\, adding nuance to the image of Margit Kovács’s personality. This revamped exhibition greatly extends the view of the oeuvre\, presenting\, in addition to the material held in Szentendre\, a collection of such outdoor and public works that are scattered across Hungary\, and which include both pieces already known and ones newly identified. With the use of interactive surfaces\, archival photos and videos\, this fresh\, dynamic display brings the works of Hungary’s most popular ceramic artist closer to the audience\, and evokes the periods during which Margit Kovács made ceramics.
URL:https://femuz.hu/esemeny/margit-kovacs-queen-of-the-danube/
LOCATION:Kovács Margit Kerámiamúzeum
CATEGORIES:Current exhibitions
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/09/kovacs-margit-1200x630-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230128T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230521T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260124T093727Z
LAST-MODIFIED:20260124T093727Z
UID:1625-1674892800-1684688400@femuz.hu
SUMMARY:A tökéletesség pillanatai
DESCRIPTION:A Szentendréhez és a város művészeti életéhez kötődő alkotók klasszikus modern és kortárs magyar szobrászművészeti alkotásait bemutató kiállítás nyílik 2023 januárjában a Kmetty Múzeumban. A Ferenczy Múzeumi Centrum szobrászati gyűjteményét jellemezően formáló és azt reprezentáló összeállításban az átfogó tendenciák\, stílusok és kiemelkedő művészeti karakterek bemutatása révén megismerhetjük a plasztikák tökéletes anatómiára\, a részletekre és a történetmesélésre való összpontosítása mellett a “felszín alatti” érzékelés kifejezésmódjait. A látvány és az attól való elvonatkoztatás tökéletes pillanatainak ábrázolásain a fény és árnyék\, anyag és forma játékának kölcsönhatásai domborodnak ki. \nKiállító művészek: Asszonyi Tamás\, Ifj. Blaskó János\, Csíkszentmihályi Róbert\, Farkas Ádám\, Farkas Zsófia\, Ferenczy Béni\, Holdas György\, Imre Mariann\, Kerényi Jenő\, Kucs Béla\, Ligeti Erika\, Lois Viktor\, Matyófalvi Gábor\, Mészáros Dezső\, Németh Ágnes\, Papachristos Andreas\, Rózsa Péter\, Smetana Ágnes\, Szentirmai Zoltán\, Z. Gács György.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-tokeletesseg-pillanatai/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a_tokeletesseg_pillanatai_3-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230406T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230625T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260217T090028Z
LAST-MODIFIED:20260217T090454Z
UID:2467-1680768000-1687712400@femuz.hu
SUMMARY:Hajdú László
DESCRIPTION:A Szentendrén élő és alkotó Hajdú László az itt szárba szökkenő vizuális nyelvnek\, a konstruktív festészetnek képviselője\, a mai napig meghatározó\, budapesti Stúdió kiállítások 1966-os tárlatán mutatkozott be\, majd a hetvenes\, nyolcvanas években a Műcsarnok a Dorottya Galéria\, és a Francia Intézet is rendezett neki kiállítást. Később több külföldi csoportkiállításon vett részt Budapesten\, Berlinben\, Limburgban\, Madridban\, Münchenben\, és mindvégig az Új Művésztelep tagjaként Szentendrén. 1963-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán\, mesterei Domanovszky Endre\, Kádár György\, Barcsay Jenő voltak. Ezután bekapcsolódott a nemzetközi kapcsolatrendszerbe\, tanulmányutakat tett Stuttgartban\, Münchenben\, Franciaországban\, Olaszországban. 1966-1969 között Derkovits-ösztöndíjas. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját 2003-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott. \nAlapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek\, az Art’éria Galériának. 1968-tól él Szentendrén. Hosszú évek következetes munkájával hozta létre sajátos formarendszerét\, amelyben a megszokott négyszögű képformától való eltérés és az expresszív\, plasztikus részletekben gazdag\, lírai geometria lett a védjegye. A redukált színkészlettel és geometriai alakzatokkal\, a megszokott ecset helyett festőkéssel létrehozott festmény-objektjei tömegükkel is alakítják az őket körülvevő teret. Saját szavaival a művei „belső víziók metaforái” olyan egyensúlyi helyzeteket teremtenek meg\, amelyek a valóságban egy finom mozdulattal kizökkenthetők lennének. Archaikus\, prehisztorikus hangulatú munkáiban a természeti erők\, a föld\, víz\, levegő\, tűz (nap) megjelenési formáit keresi. A kiállításon legújabb festménysorozatát és ezek alapján készült 10 grafikai lapját láthatja a közönség. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/hajdu-laszlo/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/hajdu-laszlo-kontra-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230430T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20231001T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260124T094931Z
LAST-MODIFIED:20260326T075324Z
UID:1628-1682841600-1696179600@femuz.hu
SUMMARY:Vajda\, a Próféta
DESCRIPTION:Katalógus \n\nKözel egy évtized után újra megnyitja kapuit a Vajda Múzeum\, ahol megújult kiállítással mutatjuk be Vajda Lajos (1908–1941) páratlan életművét. A fiatalon elhunyt Vajda Lajos felvállaltan a hagyományokból merítő\, de azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a 20. század legfontosabb\, legnagyobb hatású alkotójává emelik őt. A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át\, a teljesen egyéni hangvételű transzparens rajzoktól az élete utolsó éveiben kibontakozó organikus-absztrakt művekig bezárólag konzekvensen épülő munkásságán keresztül válik érzékelhetővé egy koherens\, világképteremtő szándékot mutató életmű. \nA Vajda\, a Próféta című kiállítás kizárólag Vajda Lajos műveire koncentrálva három fogalmi és tematikus egység mentén csoportosítja az életmű téri ábrázolással kapcsolatos problémaköreit\, és fejti ki ezek kapcsolatát a korabeli szellemtörténeti és történelmi eseményekkel. A kiállítás felépítése nem kronologikus sorrendet követ; egyfajta szintézist feltételezve Vajda élete vége felé készült műveinek bemutatásával kezdődik\, majd a további termekben sorra veszi\, hogy milyen megfigyeléseken keresztül és vizuális kísérletek során jutott el Vajda a saját korát megelőző nagy szénrajzok absztrakciójáig. \nA kiállítás így a rövid\, alig 15 év alatt kibontakozó életművet teljes egészében és a művészi látásmód alakulására koncentrálva vizsgálja\, egymás mellé helyezve és párhuzamosan tanulmányozva a kora harmincas években készült montázsokat\, az 1936 körül készített vonalas rajzokkal\, illetve az 1939-től egyre dominánsabbá váló formai absztrakcióval. Vajda munkamódszerének vizsgálata során több kétoldalas műve is kiállításra kerül\, közöttük olyan alkotások is\, amelyet a közönség korábban nem láthatott.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-a-profeta/
LOCATION:Pest megye
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/vajda_cover.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20230709T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20230917T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260217T085609Z
LAST-MODIFIED:20260217T085659Z
UID:2458-1688889600-1694970000@femuz.hu
SUMMARY:Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron
DESCRIPTION:A HELMER-transzformációk\, Dobokay Máté és Kútvölgyi-Szabó Áron közös kiállítása nemcsak két művész egymás mellé rendelése\, hanem közös gondolkodás és munkafolyamat eredménye. A címben szereplő transzformáció utal egyrészt a nyers képek forrására\, másrészt a feldolgozási folyamatra. Az alkotás így a szó mind átvitt\, mind szoros értelmében mindig valamiféle transzformáció körül forog – legyen az akár mediális\, akár manuális jellegű. A kiindulási alap\, a közös munka nyersanyaga a svéd fotós\, professzor\, író és gyűjtő Helmer Bäckström (1891–1964) munkássága\, aki a Svéd Királyi Technológiai Intézet első fotográfiatanára volt: az ő digitalizált életműve alkotja két stockholmi múzeum törzsanyagát is. A két művész kisajátítás és átdolgozás útján elkészült munkáiban az összekötő kapocs\, a kiindulási pont ez a megtalált gyűjtemény lett. A korábbi munkáikkal helyenként meglepő formai átfedéseket és vizuális analógiákat rejtő anyag ideális platformot nyújtott a kiállítást megelőző közös munkához. Az experimentális folyamatok\, mediális transzformációik által létrejött képek olyan eddig nem alkalmazott fotókészítési eljárásokkal valósultak meg\, amelyekben az újraalkotás\, újrakonstruálás fogalmai témakörök szerint értelmeződnek át: kép és tér kapcsolata\, kép és hordozó kapcsolata\, kép mint tárgy\, kép mint tér. \nKútvölgyi-Szabó doktori kutatásaiban a képiség és a térbeliség tudásban betöltött szerepe kerül elő\, a kép mint információhordozó\, amely a megjelenítéssel párhuzamosan bizonyos információkat szükségszerűen kitakar\, eltorzít vagy félreértelmezhetővé tesz. Hajtogatott\, deformált műveivel a képek többnézetűvé tételére\, egyfajta térbeliesítésre tesz kísérletet. Dobokay munkáiban a fotó mint médium\, mint formálható kiindulási alap kap hangsúlyt\, színezve az oktatás\, tudásátadás tematikájával. Experimentális műveit általában a fotó szerkezetéről való gondolkodás\, a médium határainak kitágítása jellemzi. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/dobokay-mate-es-kutvolgyi-szabo-aron/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/dobokay-kutvolgyi-helmer-transformations-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231022T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240421T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260217T083154Z
LAST-MODIFIED:20260217T083234Z
UID:2428-1697961600-1713718800@femuz.hu
SUMMARY:A gyűjtemény (1900-2022)
DESCRIPTION:Ladik Katalin (Újvidék\, 1942) a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa\, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult\, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. Az 1960-as évek folyamán tagja lett a konceptuális szellemiségű Bosch+Bosch csoportnak\, az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd meghatározó szereplőjévé vált. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepelt a Velencei Biennálén. 1977 és 1992 között az Újvidéki Színház színésze\, a nyolcvanas években énekesnőként a Boris Kovač zenekar tagja volt. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal\, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki\, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon–Ono-békedíjat. \n2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat nyert\, 2017-ben meghívták a kasseli documentára. A hetvenes évek közepétől számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Legutóbbi\, 2023-as megjelenése az O00000000-pus című egyéni kiállítása a müncheni Haus der Kunstban és az aacheni Ludwig Forumban volt. Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén él és alkot. Ladik olyan változatos médiumokban tevékenykedik\, mint a konkrét és vizuális költészet\, a performansz\, a hangművészet és a szobrászat. Performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. A sokrétű művész számára a test is költészetet szül. Megkérdőjelezi a nemi szerepeket és a női archetípusokat\, testét és hangját eszközként és médiumként használja. \nA kiállítás elsősorban fotográfiai alapú\, illetve videómunkákon keresztül mutatja be Ladik body art műveit és emblematikus korai\, szürrealisztikus performanszait. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2022-ladik-katalin/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/a_gyujtemeny_cover_ladik_web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231111T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T000000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260325T110920Z
LAST-MODIFIED:20260325T111902Z
UID:2894-1699660800-1730592000@femuz.hu
SUMMARY:Vajda Lajos Szentendréje
DESCRIPTION:Brossúra \nKatalógus \n\n“Hídépítők akarunk lenni” – írja Vajda Lajos\, későbbi feleségének Vajda Júliának 1936. augusztusában. A rövid-tömör mondat\, a forradalmi állítás két fiatal\, a saját útját kereső és ezáltal az egész magyar modern művészeti életet megújítani szándékozó alkotó: Vajda Lajos és Korniss Dezső közös gondolata volt. A két fiatal művész 1935 és 1936-ban együtt járták Szentendrét és környékét\, hogy a Bartók és Kodály nyomán az autentikusnak vélt népművészetből gyűjtsenek motívumokat\, majd ezeket saját avantgárd alapokon nyugvó művészetükbe integrálják. Szentendre és környéke nagyon megváltozott az utóbbi 100 évben\, de mind a mai napig sok építészeti motívum és városi részlet felismerhető Vajda és Korniss művein. Tartsanak velünk az izgalmas motívumvadászaton\, és beszélgessünk együtt Vajda művészetéről\, Szentendre örökségéről\, a múlt\, a jelen és a jövő kapcsolódásáról. \n  \nVajda Lajos (1908–1941)\, a 20. századi magyar avantgárd/modern képzőművészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől. A város jellegzetes motívumai\, építészeti és természeti öröksége\, rejtett kincsei és különleges atmoszférája megtermékenyítően hatott Vajda progresszív művészeti szemléletére. A Vajda Szentendréje című kiállítás\, az elmúlt évek kutatásainak eredményeit is bemutatva\, a művész egy-egy alkotását kapcsolja össze Szentendre ikonikus részleteivel\, a művészi motívumokat az eredeti ősforrásokkal\, az életművön keresztül felvillantva Szentendre városának helytörténeti vonatkozásait\, gazdag és megőrzésre méltó múltját\, valamint 21. századi jelenét. \n  \nVajda Lajos viszonya Szentendre városképéhez\, a település sajátos hangulatához\, a helyi hagyományhoz és a különböző motívumokhoz folyamatosan változott – az útkeresés korai éveiben főleg a város „nagy látványai” foglalkoztatták a művészt\, majd egyre közelebbről\, a részletekre fókuszálva vizsgálta a település épített örökségét: a temetőket\, a Szamárhegy utcáinak apró részleteit\, gyorsan elmúló népi emlékeket. 1938-tól soha többé nem jelent meg a város egyetlen fragmentuma sem művein. Vajda életműve híven tükrözi a tradícióból táplálkozó progresszió útjait\, a múlt avantgárd szemléletű megújításának lehetőségét. Vajda szentendrei motívumait a körülötte dolgozó művésztársak kontextusában is vizsgáljuk\, elsősorban Korniss Dezső és Bálint Endre alkotásain keresztül. \n  \nA motívumok megtermékenyítő hatását és vándorlását egy kiemelt példán keresztül mutatja be az utolsó terem\, ahol Vajda művészetének egyik alapvető jelképét\, az ikon- és pléhkrisztusból kialakult bábufigura eredetét\, majd az 1968 és 1975 közötti időszakban a szentendrei művészek körében történő továbbélését és formai-tartalmi módosulásait tárjuk fel. \n\n\n\n\n  \nKiállító művészek:\nVAJDA LAJOS\, Aknay János\, Balogh László\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Deim Pál\, Korniss Dezső\, Matyófalvi Gábor\, ef Zámbó István
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-szentendreje/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/5141_1050.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231118T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240303T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260217T082605Z
LAST-MODIFIED:20260217T082605Z
UID:2425-1700301600-1709488800@femuz.hu
SUMMARY:Biró Dávid: Felugró ablak
DESCRIPTION:Tegyük a szívünkre a kezünket: viszonylag ritkán adódik olyan alkalom\, hogy az internetes böngészés során egy felugró ablak láttán öröm tölt el bennünket. Ez persze teljesen ellentétes is a felugró ablakok működésével\, hiszen általában véve céljuk a megakasztás: tájékoztathatnak egy szolgáltatás szüneteléséről; kedvezményt ajánlhatnak az email-címünkért és hírlevél-feliratkozásért cserébe. Vagy épp megjeleníthetik az adott oldal felhasználói feltételeit\, és arra kérhetnek minket\, hogy ezeket fogadjuk el. Mindez olyan természetességgel történik\, hogy mára izommemóriánkba épült az „elfogadom” automatikus kattintása\, amelyet komoly munka (és természetesen lényegesen több kattintás) felülbírálni\, és az adott kérést elutasítani. \nDe képzeljük el ugyanezeket a helyzeteket offline. A buszra felszállva a sofőr tájékoztatna bennünket\, hogy aznap a 4-es\, 6-os villamos bizonyos szakaszon nem közlekedik\, majd megkérdezné\, nem bánnánk-e\, ha feljegyezné és a marketing osztálynak továbbítaná\, hogy aznap honnan hová utaztunk. \nVagy egy üzletbe belépve az eladó engedélyt kérne tőlünk\, hogy végignézhesse\, milyen ruhákat veszünk le a fogasról\, milyen méreteket próbálunk fel\, mit teszünk a kosárba\, majd végül – miután meghánytuk-vetettük a dolgot – vissza a polcra. Majd mielőtt kilépnénk az ajtón\, elállná az utunkat\, és közölné: szívesen ad 10% kedvezményt\, ha mégis megvásároljuk\, amit eredetileg otthagytunk\, sőt\, ajánl még pár másik ruhadarabot is\, amiről – megfigyelései alapján – úgy gondolja\, tetszene nekünk. \nEsetleg egy kiállítótérbe lépve a teremőr szó nélkül követné minden lépésünket\, stopperrel a kezében mérné\, hogy melyik képen pontosan hány másodpercig időzött el a tekintetünk\, hogy aztán ezeket az adatokat továbbítsa a kurátornak\, és a következő kiállítást adatalapú döntések mentén lehessen megrendezni. \nZavaró lenne? Egyenesen rémisztő? Pedig pontosan ez történik velünk online életünk során. Bár egyre gyakrabban találkozni azzal a kijelentéssel\, miszerint online és offline életünk határai teljesen elmosódtak\, az imént említett példák bizonyítják\, igenis akadnak olyan viselkedési formák\, amelyek hétköznapi\, hús-vér tapasztalatként nem férnének bele – miközben online a legkevésbé sem ütközünk meg rajtuk. Leginkább azért\, mert mindez láthatatlanul\, maximum felugró ablakok mögé rejtve történik. \nCélkeresztben állunk\, hol önként\, hol öntudatlanul. Rejtőzködve leskelődünk\, mások pedig saját rejtekükből utánunk leskelődnek. A születésnapunkról posztolt fotó alapján eszébe jutunk egy régi osztálytársnak\, aki munkaidőben emailek megválaszolása helyett egészen 2016-ig görgeti vissza a képeinket\, majd a legérdekesebbeket továbbküldi közös\, rég nem látott ismerőseinknek\, hogy kibeszélhessék\, mennyit is híztunk\, kivel jöttünk össze\, hány helyen dolgoztunk\, hányszor mondtunk fel. A legtöbb csámcsognivalót – legyen az pletyka vagy oly értékes\, kereskedelmi céllal használható adat – önként szolgáltatjuk\, a legszerencsésebb helyzetben lévő cégek pedig a folyamatos közléskényszerből és öntudatlan böngészésből végtelen mennyiségű pénzt termelnek. És bár automatikusan elfogadjuk a felhasználási feltételeket\, valójában fogalmunk sincs\, hogy a megfigyelésünk során nyert adatokat miért és hogyan is menti le az adott weboldal\, ahogyan arról sem\, hogy mit jogosult kezdeni velük. \nÉs ha mindez nem lenne elég\, böngészés közben folyamatosan bizonygatnunk kell azt is\, hogy emberek vagyunk. Belépnél a fiókodba? Előbb azonosítsd be a képen látható összes jelzőlámpát. Leadnád az ebédrendelést? Előbb esküdj meg\, hogy nem vagy robot! Hevesen verő szívvel\, lóhalálában igyekszel megnyitni a legújabb\, NAV-tól kapott értesítődet? Előbb legyél szíves összeadni ezt a két számot vagy felismerni a négy elhomályosított betűt. Hogy az kis l vagy nagy i? Neked kell tudnod\, téged tanítottak erre az iskolában… Harmadjára sem sikerült? Nos\, akkor biztonsági okokból kizártunk a fiókodból. Legyél szíves személyesen befáradni az ügyfélszolgálatra. A beazonosítás – amellett\, hogy idegőrlő – sok esetben prózai célt is szolgál: bizonyos CAPTCHA-k megoldásával mesterséges intelligenciákat okítunk. Minden egyes sikeres bebocsáttatás egyben újabb lecke a robotnak is. \nBiró Dávid Felugró ablak című kiállítása\, amely egyben egyfajta összegzése is a művész elmúlt években folytatott kutatásainak és fotósorozatainak is\, az imént vázolt láthatatlan folyamatokat teszi átélhetővé. Az itt bemutatott művekből kirajzolódik a művész gondolkodásának íve\, és kidomborodik technológiához fűződő viszonya: kíváncsisága szkepszissel vegyül\, érdeklődően vakfoltokat kutat\, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez. Játszik a géppel\, sőt partnernek tekinti azt\, közben pedig saját emberi kultúránkkal kapcsolatban feszeget nehezen megválaszolható kérdéseket. \nEgymás közt szólva például evidensnek tűnik\, mit jelent az\, hogy arc. Azonban máris bonyolultabbá válik a helyzet\, ha ezt egy gép számára kell logikus paraméterekkel leírni. A lexikon szerint az arc az ember fejének azon része\, amelyen a szem\, orr és száj található. Ez a meghatározás persze további megválaszolandó kérdéseket és betáplálandó válaszokat von maga után. Milyen típusú foltot lehet elismerni orrként\, és milyen folt az\, ami kizárólag csak szem lehet? Mi történik akkor\, ha a beazonosítandó szemüveget visel? Vagy épp az arc jelentős részét elfedő burkát\, esetleg téli hidegben orrig felhúzott sálat? A test egy részlete mikor szűnik meg az arcnak lenni\, és honnan ismerhető fel valami arcként\, ami még csak testhez sem kapcsolódik? Hogyan lehet így egy adott személyt felismerni – és ami még fontosabb: megfigyelni? \nAz algoritmusainkat nemcsak egyszerű számításokkal\, hanem kulturális kódokkal is okítjuk. Szó szerint beléjük kódoljuk\, hogy mit kell tudniuk rólunk\, emberekről és a világ működéséről\, amit építettünk. Annál pedig kevés sürgetőbb feladat van\, mint tudatosítani\, hogy mit és hogyan tanítunk meg azoknak az eszközöknek\, amelyek segítségével aztán új tudást akarunk generáltatni. A filozófus és médiateoretikus Boris Groys a mesterséges intelligenciát egyfajta korszellemgépezetként írja le: azt állítja\, hogy a promptok írása által a jelenlegi civilizációk tudásának összességével léphetünk kapcsolatba\, a mesterséges intelligencia pedig e tekintetben az emberi intellektus és agyi kapacitás meghosszabbításaként működik. Groys arról azonban nem szól\, hogy a világ összes szövegének digitalizálása a legkevésbé sem jelenti azt\, hogy az ezen alapuló mesterséges intelligencia helyes következtetéseket von le. A ChatGPT ugyan dolgozhat végeláthatatlan és emberi ésszel felfoghatatlan szövegkorpusszal\, ha végső soron ugyanazokat a hibás előítéleteket örökíti tovább\, mint az emberiség\, amely ezeket a szövegkorpuszokat létrehozta. \nJelen pillanatban tehát versenyfutás zajlik: de nemcsak a másodpercről másodpercre okosabb gép képességeivel\, hanem azzal is\, hogy az általunk okított gép végső soron a megfelelő formában legyen okosabb nálunk. Kérdés\, hogy képesek vagyunk-e a rossz tulajdonságainkat kiküszöbölve egy olyan\, több mint emberi intelligenciát megalkotni\, amely nem a gyarlóságainkat\, hanem tudásunk legjavát sokszorozza meg. Ha pedig nem tetszik\, amivé ez az intelligencia válik\, akkor kizárólag magunknak nyújthatjuk be érte a panaszkönyvet. \nSzöveg: Sárai Vanda
URL:https://femuz.hu/esemeny/biro-david-felugro-ablak/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/biro-david-felugro-ablak-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231126T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240121T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260217T084803Z
LAST-MODIFIED:20260217T085018Z
UID:2448-1700985600-1705856400@femuz.hu
SUMMARY:Borsos Lőrinc
DESCRIPTION:A Borsos Lőrinc művészpáros legújabb\, A jövő gyermekéhez című egyéni kiállítása az eddig rájuk jellemző alkotói stratégiákhoz képest fordulópontnak tekinthető. A legkorábbi\, főként politikai tárgyú\, társadalomkritikus\, majd az azt követő önmitizáló és önelemző munkákhoz képest az utóbbi időkben kísérletezőbb\, a videó- és szerepjátékokkal is rokonítható világépítési stratégiák jellemzik alkotásaikat.\nA Ferenczy Múzeumban bemutatott műalkotások és installációk hasonló spekulatív valóságok létrehozására tesznek kísérletet. Azonban az alkotókra jellemző sötétebb\, a „festészet éjszakai oldalához” kapcsolódó esztétikák mellett a mostani kiállítás anyaga egyúttal egy új\, formailag kötetlenebb\, kísérletezőbb művészi nyelv megteremtésére irányul. \nA dramaturgiailag két fő részre osztható installatív tér első egysége egy világégésen túli technotörzs mágikus rítusaiba és kelléktárába enged bepillantást. Ehhez képest a második rész egy kísértetiesen túlvilágított térbe vezet át\, ahol az önmagából kiforgatott múzeum falain túlról a miénkkel párhuzamosan épülő alternatív valóság köszön vissza ránk. Olyan különös másvilág\, amelyről nem lehet elsőre eldönteni\, hogy vajon mi alapítottuk-e a jövő gyermekei számára\, vagy épp ők építették nekünk. \n\nBrosúra
URL:https://femuz.hu/esemeny/borsos-lorinc/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/Kepernyokep-2026-02-17-094742.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240309T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240901T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260217T084030Z
LAST-MODIFIED:20260217T084256Z
UID:2438-1709971200-1725210000@femuz.hu
SUMMARY:Jávor Piroska
DESCRIPTION:Szentendre nem panaszkodhat arra\, hogy a Múzsák csak ritkán látogatták meg a várost az elmúlt több mint száz évben. A Réti-tanítványok 1926-os letelepedése és az általuk megalapított Szentendrei Festők Társasága keltette fel a művészek érdeklődését a mediterrán hangulatú kisváros iránt. Már az 1930-as években is számos festő látogatta a települést\, sőt\, többen le is telepedtek. A Régi Művésztelepnek nevezett művészkolóniában 1945 után számos neves alkotó dolgozott. Festőkből tehát nem volt hiány\, amikor az1960-as évek vége felé megszületett a döntés\, hogy Szentendre kap egy újabb művésztelepet a Kálváriadombon. 1969 őszére készültek el az új műteremlakások. Itt kapott műtermet Asszonyi Tamás szobrászművész és felesége\, Jávor Piroska festőművész. Az Új Művésztelep az itt letelepedőknek az alkotó munkához évtizedek óta nyugodt légkört biztosít\, tehát bátran nevezhetjük szentendrei Parnasszusnak. \nJávor Piroska a Képzőművészeti Főiskola befejezése után költözik a telepre. Kezdetben a tűzzománc dekorativitása vonzza\, de gobelin-készítéssel is kísérletezik\, végül mégis a festészetet választja kifejező eszközül. A szentendrei művészet több évtizedes történetében markáns törekvések egyikeként jelenik meg a geometrizáló nonfigurativitás\, és a konstruktív képépítés. Jávor Piroska ennek a vonulatnak egy általa kidolgozott változatát teremti meg. Kezdetben akvarelljei hívják elő a különös lebegő formációkat\, amelyek időnként tárgyias utalásokat is hordoznak. Majd az olajképeken a geometrikus alakzatokat szabálytalan motívumokkal varázsolja személyessé\, miközben a háttér kézjegyet eltüntető precizitása intellektuálissá teszi a személyességet. Az elmúlt közel 20 évben a formavilág kristályosabbá válik\, és megnő a szabályos geometriai elemek és matematikai összefüggések játékossága. A betűk és számok egyszerre lesznek jelentéssel teli alakzatok és ritmizáló formák. A színek pedig szinte vizuális dallamok taktusaiként értelmezhetők. \nKatalógus
URL:https://femuz.hu/esemeny/javor-piroska/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/javor-piroska-jatek-a-parnasszuson-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240407T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240728T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260124T092508Z
LAST-MODIFIED:20260124T092553Z
UID:1615-1712476800-1722186000@femuz.hu
SUMMARY:Európai Iskola
DESCRIPTION:Az 1945–1948 között működő\, a huszadik századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő\, a későbbi generációkra is hatással levő művészcsoport munkásságát új szempontok\, kutatási eredmények segítségével mutatjuk be a MűvészetMalomban nyíló tárlaton. A kiállítás megvalósítását több éves kutatómunka előzte meg\, amelyben a téma jeles szakértői – Passuth Krisztina\, Árvai Mária\, Bodonyi Emőke\, Hornyik Sándor\, Pataki Gábor\, Várkonyi György – vettek részt. Tematikus egységek mellett korabeli kiállítások rekonstrukciójával tekinthetjük át az Európai Iskola és a belőlük kivált Elvont művészek magyarországi csoportjának tevékenységét. Nemcsak a művészcsoport magyar tagjainak\, hanem a kiállításaikon szereplő vagy velük kapcsolatot ápoló cseh\, román\, holland és francia művészek alkotásai is láthatók a jelentős hazai- és külföldi gyűjteményekből kölcsönzött\, több mint kétszáz műtárgyat felvonultató tárlaton. \nA rövid életű magyar demokrácia éveiben az Európai Iskola a progresszív hazai művészet képviselője kívánt lenni\, emellett pedig az európai művészet új tendenciáit is igyekezett itthon megismertetni. Intenzív kiállításrendezés\, ismeretterjesztés\, saját kiadványok és nemzetközi kapcsolatépítés jellemezte a csoport hároméves fennállását. Képzőművészek mellett elméleti szakemberek\, írók\, költők\, orvosok\, műgyűjtők csatlakoztak hozzá. Egy rövid időre úgy tűnt\, szinkronba hozható az európai és a magyar művészet\, de az Európai Iskola tagjai már 1947-től támadások kereszttüzében érezték magukat\, és végül\, 1948-ban be kellett szüntetniük működésüket. \nA kiállításon többek között Anna Margit\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Bán Béla\, Barta Lajos\, Bokros Birman Dezső\, Czóbel Béla\, Egry József\, Fekete Nagy Béla\, Forgács Hann Erzsébet\, Gadányi Jenő\, Gyarmathy Tihamér\, Jakovits József\, Korniss Dezső\, Lossonczy Tamás\, Marosán Gyula\, Martinszky János\, Martyn Ferenc\, Márffy Ödön\, Rozsda Endre\, Schubert Ernő\, Szántó Piroska\, Vajda Júlia\, Vilt Tibor\, Zemplényi Magda alkotásai szerepelnek. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/europai-iskola/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/eu_isk_cover_aktiv2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240425T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240602T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260217T083543Z
LAST-MODIFIED:20260217T083543Z
UID:2435-1714032000-1717347600@femuz.hu
SUMMARY:Válaszút
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeum Centrum Muzeológiai és Irodalmi Osztálya 2022-től egy rendhagyó participatív szemléletű várostörténeti kutatásba kezdett Válaszút címen. A múzeum ennek keretében a hagyományos helytörténeti kutatás módszerei mellett a város egykori és mai lakóinak\, építészeinek bevonásával próbálta megérteni a 11-es út építésének és használatának társadalmi hatásait: miképpen alakította a városképet\, a Szentendréről alkotott elképzeléseket\, hogyan hatott a város további fejlődésére és milyen ma abban a városban élni\, amely ilyen módon megszületett. \nA kutatás tanulságait és eredményeit megelevenítő műhelykiállítás röviden bemutatja az út építésének körülményeit: a várostervezők által megálmodott alternatív nyomvonalakat\, az útépítéssel kapcsolatos társadalmi konfliktusokat és a kádári kompromisszum révén megszülető építkezést és következményeit. A kutatás során interjúkat készítettünk olyan városlakókkal\, akiknek az útépítés miatt a házát lerombolták és a frissen emelt lakótelepen helyezték el őket\, valamint olyan szentendreiekkel\, akiknek együtt kell élniük az otthonuk tőszomszédságába költözött főúttal. Az interjúk alapján megmutatkoznak az út építésével kapcsolatos ellentmondások\, tágabban pedig érzékelteti\, hogy a város történetével\, fejlődésével kapcsolatos párbeszédben ott rejlenek a diktatúra nehéz nyomai. \nA kutatás következő fázisaiban a Válaszút azokat a szentendreieket is bevonta\, akik a jelen mindennapjaiban birtokba veszik és használják a várost. A kiállítás felvillantja a felnőtt lakosság várossal kapcsolatos attitűdjében mutatkozó mintázatokat\, a városi terekhez és az úthoz kapcsolt képzettársításokat\, emellett pedig – a leglátványosabb elemeként – betekintést enged a gyermeki fantázia világába\, megmutatva milyen érzelmeket és élményeket társítanak a város tereit felfedező legfiatalabb generációk. Szentendre gyermekszemmel megformált tereit a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákja alkották meg rajzos formában a Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumpedagógusaival együttműködve. \nA kiállítás arra tesz kísérletet\, hogy elindítson egy társadalmi párbeszédet a város örökségével kapcsolatban\, amely révén a város történelmét nem hatalmi elitek\, elidegenedett intézmények\, hanem maguk a közösség tagjai mondhatják el. Az esemény nem véletlenül kapta a műhelykiállítás nevet\, a kisméretű\, emberléptékű tárlat a tudásátadás mellett elsősorban interaktív szemléletre és a városról való közös gondolkodásra invitálja a befogadót.
URL:https://femuz.hu/esemeny/valaszut/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/valaszut-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240505T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241027T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260124T092938Z
LAST-MODIFIED:20260124T092938Z
UID:1619-1714896000-1730048400@femuz.hu
SUMMARY:A Gyűjtemény (1900-2000)
DESCRIPTION:A Magyar Géniusz Program keretében a Ferenczy Múzeumi Centrum hiánypótló gyűjteményes kiállítást nyitott A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel 2023 tavaszán. Az időről-időre megújuló\, ötéves állandó tárlat első szekciójában Haász István és Ladik Katalin kamara-kiállítása után az FMC fiatal diákkurátorainak válogatása látható Finom életek – A gyűjtemény diákszemmel címmel\, május 5-től. \nA Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) diákkurátorai mindannyian művészetrajongó fiatalok\, rendszeres múzeumlátogatók\, akik az FMC szakkörein\, táboraiban és múzeumpedagógiai programjain vesznek részt évek óta. A múzeumi centrum diákkurátori programjával betekinthettek a kulisszák mögé: megismerték a múzeum gyűjteményét és tárlatait\, s egy-egy kiállítás nagyköveteként iskolájukban népszerűsítik a múzeumot és tárlatvezetéseket tartanak diáktársaiknak. A program célja: a múzeum kiállításait a diákok szemszögéből\, érdeklődésük\, problémafelvetéseik tükrében bemutatni. \nA diákok György Gabriella és Sütő Tünde nívódíjas múzeumpedagógusok vezetésével fokozatosan ismerték meg a múzeumi közeget\, az intézmény egyedülálló\, óriási gyűjteményét\, és a kamara-kiállítást az ötletes címadástól kezdve a rendezésen keresztül a falszövegekig saját maguk alkották meg.
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2000/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/a-gy_finom-etelek_1200x628_.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240621T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241006T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260124T092207Z
LAST-MODIFIED:20260124T092207Z
UID:1611-1718956800-1728234000@femuz.hu
SUMMARY:Takarékos módi
DESCRIPTION:A természettel együtt élő parasztember ésszerűen használta fel\, amit a természet felkínált. Háztartásában nem volt szemét\, a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába\, minden mást eltettek majdani felhasználásra\, mert „jó lesz még valamire”. A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság\, az alapvető élelem éves beosztása\, a takarékos eljárások és ételreceptek\, amiből a látogatók is kapnak ízelítőt. \nAz öltözködést az ünnepi- és köznapi öltözködési rend\, a ruházat megóvása jellemezte. A megkopott darabokat módosult funkcióban viselték\, ameddig lehetett. Két tárgytípus\, egy kötény és egy csizma életútja – az újtól az elvásott\, agyonfoltozottig – példázza ezt a hozzáállást.\nHa elszakadt\, kilyukadt\, elromlott valami\, igyekeztek megjavítani. A használati eszközök\, textil-félék életének meghosszabbítására szolgáló javítási módok a mindennapi tevékenységhez tartoztak\, a stoppolást\, foltozást\, varrást maguk\, a talpalást\, drótozást edényfoltozást specialisták végezték. A háztartás régi\, divatjamúlt vagy hibás tárgyait\, ládát\, edényfélét tovább használhatták más funkcióban is\, de elsősorban az alapanyagok újrafelhasználása volt a jellemző. Rongyszőnyeg\, parasztszoknyából varrt ruha\, fadarabokból életre keltett eszközök\, játékok tartoznak ide\, a gépek\, technikai eszközök elterjedésével pedig azok alkatrészei. \nAz újrafelhasználás témakörében nem hagyható figyelmen kívül a „mindenre jó” műanyag\, ami elterjedésekor különlegességnek\, hasznos anyagnak bizonyult a falusi portán. A takarékos szemléletet a fogyasztói társadalom értéktelenné\, szükségtelenné degradálta\, mára viszont létfontosságú\, egyre inkább követendő minta. A kiállítás minden egységében helyet kapnak a jó gyakorlatok\, napjaink pozitív példái. Az érdeklődő felnőtteket aktívan bevonjuk a kiállítás gyarapításába és külön „szinten” szólítjuk meg a gyerekeket is. \nA kiállítást a Ferenczy Múzeumi Centrum anyagán túl megyei intézményektől\, magánemberektől kölcsönzött tárgyak\, valamint fényképek\, filmek\, tárgytörténetek\, QR kódos információk színesítik. \n  \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/takarekos-modi/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/takarekos_modi_1200x628_prog-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241025T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250309T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260124T091932Z
LAST-MODIFIED:20260124T091932Z
UID:1608-1729843200-1741539600@femuz.hu
SUMMARY:Stéger Ferenc és az opera világa
DESCRIPTION:A szentendrei származású tenor énekes\, Stéger Ferenc (1824–1911) születésének 200. évfordulójára készülő időszaki kiállítás hiánypótlónak számít. A tárlaton a méltatlanul elfeledett egykori sztárénekes rendkívül sikeres hazai és nemzetközi karrierjének és életének korábban nem ismert részletei kerülnek bemutatásra. A Ferenczy Múzeumi Centrumban található az énekes közel ötszáz tételét kitevő (és egyben hazai intézmények közül a legjelentősebb) hagyatéka. \nStéger a pesti Nemzeti Színház egyik vezető tenoristája volt és évtizedekig több ciklusban énekelt főszerepeket\, többek között a jól ismert Hunyadi László vagy a Bánk bán operákban. Erkel Ferenccel való közeli barátsága (szakmai kapcsolatukon túl) szintén a tárlat egyik fontos részét adja. Az FMC gyűjteményében Stéger személyes tárgyai mellett zenetörténeti dokumentumok és ritkaságok is találhatók\, valamint a kiállítást több hazai és nemzetközi muzeális és kutatóintézettől is kölcsönözve készítjük\, így a törzsanyag mellett korábban a közönségnek még nem bemutatott Stégerhez kötődő dokumentumok és tárgyak is láthatóak lesznek. \nStéger esetében már a számok is önmagukért beszélnek: 1874-ig több mint hatvan szerepet játszott\, elsősorban az olasz és francia operarepertoár állt hozzá közel. Ez idő alatt 2000-nél több alkalommal állt színpadra\, közel 50 város színházában. A szentendrei családi háttér mellett\, az 1846/1847-től kezdődő karrierjének zágrábi\, bécsi\, prágai\, itáliai\, német\, barcelonai\, kolozsvári és bukaresti fellépéseit és nem utolsósorban\, a Nemzeti Színházban eltöltött időszakait mutatjuk be. \n\nBROSSÚRA
URL:https://femuz.hu/esemeny/steger-ferenc-es-az-opera-vilaga/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/steger_cover_1200x628px-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250316T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250518T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260327T124632Z
LAST-MODIFIED:20260327T125425Z
UID:2972-1742112000-1747587600@femuz.hu
SUMMARY:Saját olvasat
DESCRIPTION:Ez a rendhagyó gyűjteményes kiállítás különleges élményt kínál. A művészet befogadásának hagyományos\, gyakran szakmai hierarchiára épülő megközelítését egy sokkal közvetlenebb és közösségibb nézőpontra cseréli. Itt minden egyes munkatársnak ugyanakkora szerepe volt a válogatásban\, hiszen hangjuk ugyanolyan fontos\, mint bárki másé. A múzeum dolgozói\, legyenek azok restaurátorok vagy adminisztratív munkatársak\, karban- tartók vagy kurátorok\, mindannyian választottak egy-két olyan tárgyat a Ferenczy Múzeumi Centrum országos viszonylatban is kiemelkedően sokrétű gyűjteményi anyagából\, ami különösen közel áll hozzájuk\, és ezekhez saját\, személyes magyarázatot fűztek. Ez a válogatás tehát nem a művészettörténeti tudáson alapul\, hanem a személyes kapcsolódásra és az egyéni élményekre helyezi a hangsúlyt. A kiállítás különlegessége\, hogy az általunk megszokott intézményi megközelítéseket egy sokkal hétköznapibb\, szubjektív szemlélet váltja fel. A kollégák választásai és az ezekkel kapcsolatos gondolataik\, élményeik és történeteik betekintést adnak abba\, hogyan válhatnak a múzeumi tárgyak az életünk szerves részévé. Hogyan formálják látásmódunkat\, és fordítva\, hogyan jelennek meg a művészetek a saját történeteinkben. Így nemcsak a művek kerülnek közelebb a látogatókhoz\, hanem maga a múzeum világa is\, hiszen ezúttal nemcsak a bemutatott tárgyakat\, hanem azokat a munkatársakat is jobban megismerhetik\, akik a kulisszák mögött dolgoznak. \nEz az antielitista megközelítés azt helyezi előtérbe\, hogy a művészethez való bármely viszonyulás elsősorban nem szakmai tudáshoz kötött\, hanem alapvető és személyes élmény. A munkatársak által írt különféle kommentárok között olvashatunk megindító családi történeteket és vicces műelemzéseket\, találkozhatunk versekkel\, zenével\, a művészet tiszta csodálatával és gyakorlatias megközelítésekkel egyaránt. Így a szemlélő előtt egy egészen új\, emberi oldalát mutathatja meg a gyűjteményi együttes. A kiállítási anyag összeállítása során csaknem 80 munkatárs nézett szét a múzeum képzőművészeti\, történeti és néprajzi raktáraiban fellelhető kincsek között. E közös válogatás eredményeképpen a látogatók a nagy klasszikusok mellett olyan meglepő darabokat is felfedezhetnek\, mint egy szemet gyönyörködtető\, hímzett szoknya\, egy díszes kamaráskulcs\, egy rézveretekkel ékes pisztoly\, egy tekintélyes hajómodell\, egy viaszgyöngyökkel varrott menyasszonyi koszorú\, patkolt kacsatojások vagy római kori csákányfejek. De most először olyan különlegesség is látható lesz\, mint egy Szentendre-lobogó\, amelyet Ferenczy Károly munkájának tulajdonítunk. Mind olyan tárgyak\, amelyek egyedülálló történeteket és változatos érzelmeket hívtak felszínre. A Saját olvasat legfontosabb üzenete tehát az\, hogy a múzeumi tárgyak nem életidegen\, megközelíthetetlen jelenségek\, hanem olyan személyes tapasztalatok forrásai\, amelyek mindenki számára adottak. Ez a tárlat tehát egy lehetőség arra\, hogy a műalkotásokat és egyéb gyűjteményi darabokat új szemszögből\, közvetlen kapcso- lódást kialakítva fedezzük fel\, és olyan élményekkel gazdagodjunk\, amelyek nem csupán a művekről szólnak\, hanem a múzeum munkatársairól és általuk mindannyiunkról.
URL:https://femuz.hu/esemeny/sajat-olvasat/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/sajat_olvasat_cover_1200x628px-1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250329T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260913T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20251105T132648Z
LAST-MODIFIED:20260414T122846Z
UID:435-1743242400-1789322400@femuz.hu
SUMMARY:Mágikus kör
DESCRIPTION:A Mágikus kör című kiállításban felvillanó párhuzamos életpályák körülírják Czóbelnek a 20. század eleji magyar modernizmusban betöltött katalizátorszerepét\, társadalmi\, szellemi környezetét. Érzékeltetik bátor és provokatív\, a valóság alapjaiból kiinduló\, nem a divatos absztrakció felé igyekvő\, valóság alapú festészetének máig ható aktualitását. Több különálló műcsoport\, a nagybányai fiatalok\, mint Maticska Jenő\, a Párizst járt nagy előd\, Rippl-Rónai József mellett Körmendi Frimm Ervin\, Gráber Margit\, Perlrott Csaba Vilmos\, Boromisza Tibor\, Ziffer Sándor\, Vörös Géza\, a Nyolcak tagjai közül Berény Róbert\, Czigány Dezső\, Kernstok Károly\, Márffy Ödön\, Orbán Dezső műveiből összeállított festményanyag\, valamint a szintén Nagybánya–Szentendre–Párizs-tengelyen mozgó második feleséggel\, Modok Máriával közös szekció együtt rajzolják ki Czóbel változatos életútjának egyfajta művészeti kontextusát. \nCzóbel életének egyik sarkalatos aspektusa\, a gyűjtőkkel való kapcsolata külön figyelmet kap. A mecénásai\, akik barátként jelen voltak mellette élete végéig\, nagymértékben járultak hozzá a festő mai napig tartó szárnyalásához. Napjaink aukciós rekordjai között 2024 decemberében a Kieselbach Galéria Czóbel Kislány az ágy előtt című korai vásznával (340 milliós leütési ár) felrobbantotta az internetet\, ezzel is bizonyítva\, hogy Czóbel munkássága ma is kikerülhetetlen. \nA kiállítás előkészítése alatt számos múzeummal és magángyűjtővel működtünk együtt. A National Museum Szczecin\, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria\, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteménye\, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum\, a Virág Judit Galéria\, a Kieselbach Galéria\, Csire László\, Egri János\, Erdész László\, Feuer András\, Germán Kinga\, Haas János\, Nagy András\, Nagy Gabriella\, Srankó Balázs és Nikoletti Zsófia\, valamint a legtöbb Czóbel-művel rendelkező gyűjtőnk\, Antal Péter folyamatos gyűjtési és forráskereső munkája segítette a kiállítások létrejöttét. Klein Gábor nemcsak műveket kutatott fel\, de számos felfedezéssel\, dokumentummal\, gazdagította az anyagot\, és mint a kiállítások kiemelt támogatója\, a nyomtatott katalógus megjelenéséhez (az NKA mellett) financiálisan is hozzájárult. \nÍgy mutathattunk be Michel Kellermann – Czóbel életében nagy szerepet játszó gyűjtő barát\, a Czóbel Múzeum korábbi támogatója – hagyatékából származó új műveket\, valamint találhattunk rá a Fiú labdával (1916) párjára\, a lengyelországi Szczecinben őrzött Leányportréra (1910–1925 között)\, amelyről a frissen megjelenő Mágikus kör című kiállítási katalógusban bővebben beszámolunk. A nagy volumenű kötetben új nézőpontok\, kutatások (Rockenbauer Zoltán\, Szűcs György\, Muladi Brigitta) világítanak rá a Czóbel Béla munkásságában rejlő mélységekre\, és feleségével Modok Máriával\, Kernstok Károllyal\, illetve Hatvany Ferenccel való kapcsolatára. A kiadvánnyal nemcsak Kratochwill Mimi legutolsó Czóbel-tanulmányával emlékezünk a kiváló művészettörténészre\, hanem az ő részvételével megvalósult Czóbel Múzeum 1975-ös nyitásának 50. évfordulójára is. \nA kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. Részletes információk: www.nka.hu
URL:https://femuz.hu/esemeny/magikus-kor/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:Aktuális kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/czobel_cover_1200x628px_fmc_web.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250329T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260913T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260117T093031Z
LAST-MODIFIED:20260117T093757Z
UID:1269-1743242400-1789322400@femuz.hu
SUMMARY:Magic circle
DESCRIPTION:The parallel careers pointed to by the exhibition\, Magic Circle\, outline Czóbel’s social and intellectual milieu\, and his role as a catalyst in early 20th-century Hungarian modernism. They indicate the enduring timeliness of a painting that was bold and provocative\, and whose point of departure was the foundations of reality\, while it never headed for what was fashionable: abstraction. The artistic context of Czóbel’s varied career can be followed through different sets of paintings by artists like Jenő Maticska of Nagybánya\, who died prematurely\, the great predecessor who had visited Paris\, József Rippl-Rónai\, and the young ones: Ervin Körmendi Frim\, Margit Gráber\, Vilmos Perlrott-Csaba\, Tibor Boromisza\, Sándor Ziffer and Géza Vörös; as well as Róbert Berény\, Dezső Czigány\, Károly Kernstok\, Ödön Márffy\, Dezső Orbán\, who were all members of The Eight. In the person of his second wife\, Mária Modok\, who also worked in Nagybánya\, Szentendre and Paris\, a Szentendre artist is added to complement this overview of the phases of Czóbel’s career. The couple share a section\, with all the works coming from our collection. \nHis patrons\, who remained his friends throughout his life\, contributed greatly to the painter’s success\, which continues to this day. We collaborated with several museums and private collectors as we prepared for this exhibition. Works have been lent by the National Museum Szczecin\, the Museum of Fine Arts – Hungarian National Gallery\, the Deák Collection of the King Stephen Museum in Székesfehérvár\, the Rippl-Rónai Museum in Kaposvár\, Virág Judit Gallery\, Kieselbach Gallery\, László Csire\, János Egri\, László Erdész\, András Feuer\, Kinga Germán\, János Haas\, András Nagy\, Gabriella Nagy (from the estate of Mimi Kratochwill)\, Balázs Srankó\, Zsófia Nikoletti and Viktor Menschikof. The both of Hungarian collectors with the most works by Czóbel\, Péter Antal és Gábor Klein helped to realize this exhibition through continuous collection work and search for sources. This extensive volume also contains studies that apply new perspectives and research findings to the lessons of the two Czóbel exhibitions we presented over the past four years (Two Palettes; Palettes)\, revealing depths in the work of Béla Czóbel\, and his relationship to his wife\, Mária Modok\, Károly Kernstok and Ferenc Hatvany. The printed catalogue\, wich made with financial contribution of Klein Gábor\, includes Mimi Kratochwill’s last study on Czóbel\, honours not only the distinguished art historian\, but the 50th anniversary as well of the opening of the Czóbel Museum in 1975\, which she was instrumental in creating.
URL:https://femuz.hu/esemeny/magic-circle/
LOCATION:Czóbel Múzeum
CATEGORIES:Current exhibitions
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/czobel_cover_1200x628px_fmc_web.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250417T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260104T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260326T074848Z
LAST-MODIFIED:20260326T074937Z
UID:2921-1744876800-1767546000@femuz.hu
SUMMARY:Vajda Lajos Művészete
DESCRIPTION:Vajda Lajos (1908–1941) a 20. századi magyarországi művészet kiemelkedő alakja\, akinek páratlan és egyedi képi világa elválaszthatatlan Szentendre városától. Azonban munkássága nem tartozik a legkönnyebben megközelíthető életművek közé. Olyan utakon járt\, ahova „nálunk emberfia nemigen teszi a lábát” – írta róla értő kritikusa\, Kállai Ernő még 1943-ban. A halála óta eltelt nyolcvannégy évben könyvtárnyi szakirodalom\, elemzés\, kutatás foglalkozott alig másfél évtized alatt kibontakozó munkásságával\, azonban korántsem sikerült felfejteni művészi szemléletének összes aspektusát. Vajda Lajos olyan váteszi érzékenységgel és magas szintű intellektuális nézőpontból rezonált saját\, ambivalens korának jelenségeire\, amelynek aktualitása semmit sem vesztett erejéből és hitelességéből az elmúlt évtizedek során. Sőt\, utolsó szénrajzainak mély drámája\, univerzális kalligráfiája mintha felénk\, a jövőbe mutatna. \nA Tornyok\, arcok\, maszkok című kiállításon Vajda Lajos páratlan életművének kronologikus alakulásával ismerkedhet meg a látogató\, a korai stúdiumoktól\, a transzparens rajzokon át egészen az életmű lezárását jelentő nagy szénrajzokig bezárólag. A kiállítás mellékszálaként bemutatjuk a Vajda Múzeum történetét\, a nemrégiben újrafelfedezett Haluskai-tanya izgalmas nyomozását és vetítésre kerül a 2018-ban készült Vajda: Világok között című videóinstalláció (Horváth Dániel és Gerhes Gábor munkája)\, amely látványos vizuális megoldással mutatja be Vajda Lajos képi gondolkodásmódját. A kiállításon kortársak írásaival és szövegeivel idézzük meg Vajda Lajos alakját\, személyiségét és művészi hitvallását.
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-muveszete/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/vajda_web_1200x628px.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250615T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260104T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20251105T134543Z
LAST-MODIFIED:20260309T115451Z
UID:451-1749981600-1767549600@femuz.hu
SUMMARY:Minduntalan.
DESCRIPTION:Krasznahorkai László következetesen épülő\, mániákus pontossággal\, egyre finomodó kifejezőerővel\, töretlen kíváncsisággal megalkotott szövegei ismétlődő motívumok\, szerepvariációk egymásba gabalyodó utalásrendszerében összetéveszthetetlen univerzumot teremtenek. Metafizikus tágasságú\, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban\, és töretlen világirodalmi jelenléte is. Regényei a világ szellemi hanyatlását\, az ember egzisztenciális magányát\, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal\, groteszk tablókkal mutatják meg\, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség\, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják. \nMi\, olvasók végtelenné tágított világával\, egyetlen mondatát űző\, sorsszerű könyveivel találkozunk. A kiállításban ennek a zavarba hozó\, korántsem könnyű találkozásnak az élményét nem egy-egy regényre fókuszáló\, címekkel jelölhető bontásban\, hanem mű és valóság\, regényhős és lejegyző (író)\, zene és képzőművészet palimpszesztszerű rétegzésével teremtjük meg. A fordítóival készülő interjúk tudatosítják a nemzetközi népszerűséget\, a Krasznahorkai-világ kiterjesztéseként jelennek meg az inspiratív együttműködésben született Tarr Béla-filmek\, és külön teret kap az író kevésbé ismert\, a szentendrei művészeti szcénához fűződő kapcsolata. A kiállítótérben a tárgyakhoz\, tartalmakhoz való hozzáférés akadályoztatása\, megnehezítése\, a kerülőutak beépítése\, a látvány „elkendőzése” idézi a hosszan kígyózó mondatok nekilendülését\, a részletek felnagyításából fakadó esztétikai kitérőket\, a pont nyugtalanító hiányát. \nA kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. Részletes információk: www.nka.hu
URL:https://femuz.hu/esemeny/minduntalan-krasznahorkai-laszlo-prozavilaga/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025,Kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/Kraszna_insta_post-900x600-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250621T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20270103T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20251105T133446Z
LAST-MODIFIED:20260420T091424Z
UID:443-1750500000-1798999200@femuz.hu
SUMMARY:Látványból szerkezet
DESCRIPTION:Barcsay Jenő (1900–1988) a 20. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alakja\, egyéni hangvételű képviselője\, egy „régimódi avantgárd”\, akinek életművét a klasszikus formaérzék és a modern kompozíciós gondolkodás között kialakított finom egyensúly jellemzi. Barcsay hat évtizedet felölelő munkássága mind stiláris\, mind műfaji szempontból szerteágazó és változatos\, azonban egy alapelv tekintetében messzemenően következetes: ez pedig a látható világban gyökerező és minden esetben érzelmeket generáló látvány újraszerkesztésének és átformálásának igénye saját vizuális rendje szerint – a rend és a harmónia megteremtése. \nBarcsay művészetét korántsem könnyű feladat stiláris kategóriák mentén vizsgálni\, sem az absztrakt\, sem a konstruktív\, de a nonfiguratív kifejezések sem írják körül látásmódjának lényegét\, ezért ez a kiállítás arra a hosszú alkotói útrafókuszál\, amely során Barcsay a táj és az emberi test vizsgálatától eljut a szerkezetre bontó vagy a szerkezetességet kereső figurális absztrakcióig. \nA test és a táj – két örök festői téma – Barcsay gondolkodásában soha nem veszíti el eredeti szerepét\, hanem mint kiindulópont\, a művészi formaépítés ősforrását jelenti. A városok – főleg Szentendre jellegzetes – épületei\, a dombok vonulatai és az emberi alakokból épített figuracsoportok ritmusai gyakran hasonló elv alapján épülnek fel festészetében\, ugyanis Barcsay számára a természet és az emberi forma közötti analógiák keresése a rend megteremtése érdekében teljesen törvényszerű. Ez a rend nem steril és nem objektív: belső ritmusa\, érzékeny faktúrája van\, amely a szemlélőt is mélyen bevonja a kép logikájába. \nBarcsay festészetére különösen jellemző a fegyelmezett vizuális gondolkodás. Képei nem narratívák\, nem történeteket mesélnek\, hanem látásmódot közvetítenek: azt\, hogyan lehet a világot a kompozíció\, az arány és a forma törvényei szerint újrastrukturálni. E gondolkodásmód egyik legemblematikusabb példája híres műve\, a – jelen kiállításon is megidézett – Művészeti anatómia\, amely nemcsak tankönyv\, hanem a rendszeralkotó festői szemlélet dokumentuma is. \nA Látványból szerkezet című kiállítás arra tesz kísérletet\, hogy megmutassa Barcsay Jenő munkásságában azt a folyamatot\, amely során a látványból szerkezet\, az organikusból geometrikus\, az esetlegesből pedig tudatosan felépített rend válik. \nA Barcsay 125 – Jubileumi emlékév eseménye. \nBarcsay Gyűjtemény – online katalógus megjelenése \nBarcsay Jenő 1978-ban ajándékozta a Ferenczy Múzeumnak életmű-válogatását. Maga a művész választotta ki a Dumtsa utcán a kis barokk épületet\, ami 1979-től egészen 2015-ig adott otthont a Barcsay Gyűjtemény válogatott műtárgyanyagának. Míg a Barcsay Múzeum épülete felújításra vár\, a Fő téren található Kmetty Múzeum őrzi 2022 óta a festőmester remekműveit. Jelen felület a Barcsay Gyűjtemény kritikai feldolgozására létrejövő\, kutatók számára elérhető\, összegző online katalógus. \nAz online katalógus ezen a linken érhető el. \nA kiállítás megrendezését és az online katalógus megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/latvanybol-szerkezet-a-taj-es-a-test-transzformacioi-barcsay-jeno-muveszeteben/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:Aktuális kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/barcsay_125_cover_web-900x600-1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250621T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20270103T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260117T095926Z
LAST-MODIFIED:20260117T100009Z
UID:1271-1750500000-1798999200@femuz.hu
SUMMARY:Structure from the view
DESCRIPTION:Jenő Barcsay (1900–1988) was a seminal figure of 20th-century Hungarian visual art\, an ‘old-fashioned avant-garde’ with an individual voice\, whose oeuvre is characterized by a delicate balance he established between the classical sensibility of form and a modern approach to composition. Over a career of six decades\, Barcsay produced a body of work that is wide-ranging and diverse in terms of styles and genres\, while adhering to a principle all along with absolute consistency\, i.e. the need to re-construct and transform the view—always rooted in the visible world and always generating emotions—in accordance with his own visual order. The need to create order and harmony. \nStylistic categories provide little help for an analysis of Barcsay’s art\, as abstract\, constructivist or non-figurative fail to grasp the essential features of his outlook; this exhibition therefore concentrates on the long creative journey that started with the examination of the landscape and the human body and led Barcsay to a figurative abstraction that identified or searched for structure in the view.\nIn Barcsay’s thinking\, the body and the land\, these perennial subjects of painting never lose their original function and serve as the starting point or original source for the painterly construction of forms. The buildings of towns—mostly the distinctive structures of Szentendre—the ranges of hills and the groups of human figures often follow similar rhythms in his paintings because\, in his drive to create order\, Barcsay considered it necessary to find analogies between nature and the human form. This order is neither sterile nor objective: it has an internal rhythm and a sensitive facture that deeply involves the viewer in the logic of the image. \nThe discipline of visual thinking is a distinctive characteristic of Barcsay’s painting. Rather than narrating stories\, his works communicate a way of looking at things: the way to reconstruct the world according to the laws of composition\, proportions and forms. His famous Anatomy for the Artist—which is also explored in this exhibition—is one of the most emblematic examples of this mentality: it is not only a course book but the document as well of a painter’s system-building mindset. \nThe exhibition\, Structure from the View attempts to show the process in Jenő Barcsay’s work wherein the view becomes a structure\, the organic turns geometric\, and the contingent transforms into a consciously constructed order. \nAn event of the Barcsay 125 Anniversary Year.
URL:https://femuz.hu/esemeny/structure-from-the-view/
LOCATION:Kmetty Múzeum
CATEGORIES:Current exhibitions
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/11/barcsay_125_cover_web-900x600-1.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250713T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260104T170000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260124T101614Z
LAST-MODIFIED:20260309T120349Z
UID:1654-1752393600-1767546000@femuz.hu
SUMMARY:A Merkúr pereme
DESCRIPTION:A kiállítás címe a Naprendszer legbelső és legtitokzatosabb bolygójának\, a Merkúrnak a megismerésére irányuló\, évek óta tartó űrmissziót helyezi fókuszba. Az égitest tudományos kutatására tervezett űrszondát még 2018-ban indították útjára\, és bolygó körüli pályára állását eredetileg 2025 végére időzítették. Hét éve halad a célja felé\, hogy az űrkutatások időszakában immár harmadik alkalommal fotókat és adatokat kapjunk a Merkúrról. Már az ókori sumérok\, görögök\, rómaiak is figyelemmel kísérték a Földről szabad szemmel látható planéta működését. Naponta kétszer\, a hajnali órákban és az esti szürkületben lehet észlelni\, és gyors mozgása miatt kapta a görög istenek fürgelábú hírvivője\, Hermész római megfelelőjéről\, Mercuriusról a nevét. \nA kereskedők\, utazók patrónusaként ismert görög–római istenhez kapcsolódik minden olyan tevékenység\, amelyhez leleményesség\, ötletesség\, jó rábeszélőkészség kell. Apollón lantját is Hermész készítette: a teknősbéka üres páncéljába feszítette a pendíthető húrokat. Mitológiai történetéből a későbbi századok is sokat merítettek\, számos kereskedelmi cég és termék\, kreativitást fejlesztő játék használja a Merkúr márkanevet. Attribútumai\, a fürgeségét szimbolizáló szárnyas kalap és szárnyas saru mellett a kerükeión (caduceus)\, a szárnyakban végződő\, kettős kígyó formájú hírnökbot azonban már spirituális jellegű hatalmát hangsúlyozza. Szabadon jár az isteni és az emberi szféra között\, az egyensúlyteremtés\, a világban ható ellentétek kiegyenlítése fűződik alakjához.\nA megismerni kívánt külső világ és az emberi mérték kettőssége összegződik a jelen kiállítás Merkúr-értelmezésében. A dimenzióváltások\, az eltérő léptékek a legváltozatosabb műalkotásokon és műfajokon – festményeken\, szobrokon\, fotókon\, hang- és videóinstallációkon – keresztül jelennek meg. \nE különös kontextusban a művész szerepe\, zsenialitása\, beavatottsága\, értelmi és spirituális ereje is felértékelődik. A kiállítás egyik kuriózuma az Egyesült Államokból érkezett. Lois Viktor több mint harminc év tapasztalatát összegző\, After Nirvana című legújabb hangszerszobra most először látható Magyarországon. A bemutató része a művész által adott két koncert és a róla készült portréfilm levetítése. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-merkur-pereme/
LOCATION:Művészetmalom
CATEGORIES:2025
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/merkur_pereme_cover_1200x628px_web_uj-900x600-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250918T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260322T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260108T114609Z
LAST-MODIFIED:20260326T075302Z
UID:952-1758189600-1774202400@femuz.hu
SUMMARY:Nino és Nina\, amikor még utoljára visszanéztek
DESCRIPTION:Magyarósi Éva a nemzetközi művészeti szcénában és a filmvilágban is otthonosan mozgó kortárs képzőművész\, aki különösen érzékeny a társadalmi problémákra. Műveit a médiaművészet\, a klasszikus grafikai és festészeti technikák új\, kísérleti kombinációja jellemzi. Emellett kollázsfilmek\, fotók\, köztéri installációk\, valamint színházi és filmes díszletek készítéséről is ismert. Összetett szimbolikájú animációi\, sztoryboardjai ceruzarajzok\, fotók felhasználásával készülnek\, amelyeket saját szövegeivel narrál. A vízionárius alkotások együtt mesélnek a női lét rejtett világáról\, az anyaságról\, és mindezek egy ökológiai és társadalmi válságban leledző Föld nevű bolygón zajlanak. \nAz atmoszférikus hanghatásokkal kísért filmetűdöket és rajzeposzokat saját mítoszteremtő képzelete szülte figurák\, és gyermekeiről készült rajzok formálják történetté. Az animációkat alkotó egyedi grafikákkal együtt installált\, zenével aláfestett filmetűdök\, megelevenített eseménysorok a térbe nyúló mesélő installációkká szerveződnek. Amellett\, hogy a látogatónak módja van a térben hömpölygő képfolyamban elmerülni\, a művész különleges gondolkodásának rejtett dimenzióiba is behatolhat. A lírai hangulatú\, álmokat\, belső monológokat\, lelkiállapotokat érzékenyen leíró képi világok varázslatos egységgé formálódnak és valósággal beszippantják a nézőt.
URL:https://femuz.hu/esemeny/nino-es-nina-amikor-meg-utoljara-visszaneztek/
LOCATION:Szentendrei Képtár
CATEGORIES:2026
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/magyarosi_eva_cover_1200x628_tiszta-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250918T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260322T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260117T120528Z
LAST-MODIFIED:20260326T095249Z
UID:1280-1758189600-1774202400@femuz.hu
SUMMARY:Nino and Nina When They Looked Back for the Last Time
DESCRIPTION:Éva Magyarósi is a contemporary visual artist whose name rings bells in the international art scene and in the world of cinema\, and who is particularly sensitive to social issues. Her works represent a new\, experimental fusion of media art\, classical drawing and painting. She is also known for collage films\, photographs\, public space installations and sets for theatre and film. Using pencil drawings and photographs\, she makes animations and storyboards with complex symbolism and narratives of her own invention. \nTogether\, the visionary works tell a story of a hidden world of womanhood and motherhood\, all set on a planet Earth in ecological and social crisis. The filmic miniatures and drawn epics\, which are accompanied by atmospheric sound effects\, are transformed into stories by characters born from her own myth-making imagination and her drawings of her children. The animated shorts\, which have background music\, are presented in the company of the original works on paper they are based on\, in installations that extend into space and tell stories. As visitors immerse themselves in the flow of images swirling in space\, the hidden dimensions of the artist’s special way of thinking also become revealed. Sensitive renderings of dreams\, internal monologues and states of mind\, these lyrical visual worlds fuse into a magical whole that envelops the viewer.
URL:https://femuz.hu/esemeny/nino-and-nina-when-they-looked-back-for-the-last-time/
LOCATION:Szentendrei Képtár
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/magyarosi_eva_cover_1200x628_tiszta-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251127T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260531T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260108T110300Z
LAST-MODIFIED:20260420T111313Z
UID:939-1764237600-1780250400@femuz.hu
SUMMARY:Ki volt Ráby\, Jókai rabja?
DESCRIPTION:Jókai Mór születésének bicentenáriumára egy helytörténeti tárlaton elevenítjük fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét\, a híres-hírhedt Ráby Mátyást\, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak. Ráby neve Jókai könyve miatt került be az irodalomtörténetbe és a szentendrei köztudatba\, de az kevésbé ismert\, hogy a főszereplő egyáltalán nem Jókai fantáziájának teremtménye. Ráby 1797-ben kiadott önéletírásának és a temérdek levéltári iratnak köszönhetően ismert\, hogy valóban élő személy volt. Állítólag II. József küldte Szentendrére\, hogy kivizsgálja a pénzügyi visszaéléseket\, és állítólag volt egy háza is Szentendrén… De mi igaz ebből? \nKalandjait Jókai az emlékiratokból vette át – megtoldva számos izgalmas mellékszállal\, jókora adag humorral\, ezzel szinte teljesen átalakítva az igazi Ráby alakját. A tárlaton a „Ráby-történet” egyes epizódjait világítjuk meg\, három nézőpontból. Bemutatjuk az eseményeket Ráby perspektívájából\, a történetileg\, más forrásokból rekonstruálható életutat és természetesen a Jókai-féle változatot is. A hármas interpretáció révén lehetőség nyílik a közönség számára egy árnyaltabb képet bemutatni Ráby Mátyás történetéről. \nA kiállítás koncepciója interdiszciplinárisan közelíti meg a témát: a történeti és irodalmi síkok mellett a téma képzőművészeti oldala is megjelenik. A 20. századi szentendrei festészet őstémái közé bekerült a ma is álló\, 1768-ban épült Ráby-ház\, így a tárlaton látható lesz egy festményekből összeállított válogatás is\, többek között Ilosvai Varga István\, Bánáti Sverák József\, vagy Jeges Ernő az épületet megjelenítő képeiből. Emellett Jókai személyes relikviái is kiegészítik a kiállítást. \nA tárlaton utánajárunk\, hogy Ráby Mátyás miért is jöhetett Szentendrére 1784-ben\, kié volt a Ráby-ház\, miért írta meg feljelentéseit\, kikkel hadakozott Szentendrén\, milyenek voltak börtönévei a pesti vármegyeházán\, és miként próbálta könyvét külföldön – állítólag Strasbourgban – kiadni. \nA kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. www.nka.hu
URL:https://femuz.hu/esemeny/ki-volt-raby-jokai-rabja/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:Aktuális kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/raaby_cover-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251127T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260531T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260108T111257Z
LAST-MODIFIED:20260116T144935Z
UID:948-1764237600-1780250400@femuz.hu
SUMMARY:Who was Jókai’s Ráby?
DESCRIPTION:We celebrate the 200th anniversary of Mór Jókai’s birth with an exhibition on local history\, dedicated to the hero of his 1879 novel\, Rab Ráby (Ráby\, the Prisoner)\, the famous and infamous Mátyást Ráby\, whose adventures are set in Szentendre. Ráby became a household name thanks to Jókai’s book\, but it is a little known fact that he was not a figment of the novelist’s imagination. Ráby published an autobiography in 1797\, and there are countless documents in the archives that attest to his existence. He is said to have been sent to Szentendre by Joseph II to investigate financial crimes\, and he is said to have had a house in the town… But how much of this is true? \nJókai adopted his adventures from Ráby’s memoirs—and added countless exciting secondary story lines and a liberal dose of humour\, almost completely transforming the character of the real man in the process. This exhibition looks at some episodes of the ‘Ráby Story’ from three angles\, namely\, Ráby’s own account\, his life as reconstructed on the basis of historical sources\, and\, of course\, Jókai’s version. This triple interpretation allows us to present a more nuanced view of Mátyás Ráby’s story. \nWe apply an interdisciplinary approach\, bringing into play the artistic aspects of the subject alongside its historical and literary facets. The Ráby House\, which was built in 1768\, became a perennial subject of Szentendre’s painters in the 20th century\, and we present a selection of works that feature the building\, by István Ilosvai Varga\, József Bánáti Sverák and Ernő Jeges\, among others. In addition\, Jókai’s personal relics also complement the exhibition. \nThis exhibition looks into the reasons why Mátyás Ráby came to Szentendre in 1784; who owned the Ráby House; why he wrote his denunciations; whom he fell out with in the town; his years of imprisonment in the Pest county hall; and how he attempted to have his book published abroad\, allegedly in Strasbourg.
URL:https://femuz.hu/esemeny/who-was-jokais-raby/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:Current exhibitions
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/5R4A0320-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260123T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260830T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260108T132932Z
LAST-MODIFIED:20260414T122940Z
UID:990-1769162400-1788112800@femuz.hu
SUMMARY:Fantomszál III.
DESCRIPTION:A „Fantomszál – Művészfeleségek nyomában” című kiállítássorozat harmadik tárlata a Ferenczy család meghatározó alakja\, Fialka Olga életútját mutatja be. A Ferenczy Károly feleségeként\, Ferenczy Valér\, Noémi és Béni anyjaként ismert Fialka Olga maga is művész volt\, azonban gyermekei születése után saját művészi ambícióit kizárólag a családtagok alkotói karrierjének támogatására korlátozta. \nFialka Olga már egészen fiatalon kitűnt kivételes rajztehetségével és azzal az őszinte érdeklődéssel\, mellyel a támájául választott személyek felé fordult. Alakjainak közvetlensége nemcsak festményein\, de korának\, a 19. század művészeti stílusjegyeiből építkező könyvillusztrációk szereplőin is megmutatkozik. Fialka elsősorban portréfestőként és illusztrációs munkái révén szerzett elismerést\, de életművének jelentős részét mégis a fiatalkora óta vezetett vázlatkönyvekben fennmaradt rajzok alkotják. A Ferenczy Múzeumi Centrum az ismert festmények mellett több olyan vázlatkönyvet őriz\, melynek lapjain az útirajzok\, életképek és jelenetek\, mint a művész érdeklődésének lenyomatai a legközvetlenebbül mutatják be Fialka Olga életútját és törekvéseit. \nA kiállítás létrejöttét a Pentart Művészellátó támogatta.
URL:https://femuz.hu/esemeny/fantomszal-iii/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:Aktuális kiállítások,Kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/fantomszal-fialka-olga-fmc-cover2-1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260123T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20300106T180000
DTSTAMP:20260423T000146
CREATED:20260113T132518Z
LAST-MODIFIED:20260420T111055Z
UID:987-1769162400-1893952800@femuz.hu
SUMMARY:Kerettörténetek
DESCRIPTION:A Ferenczy Múzeumi Centrum több mint kétmillió tárgyat őrző gyűjteménye egyszerre időtlen\, ugyanakkor folyamatosan változó történeteket mesél. Jelen kiállítás ezt a hatalmas anyagot nem lezárni\, hanem megnyitni kívánja: egy olyan szubjektív\, mégis reprezentatív pillanatképet kínál\, amelyen keresztül felrajzolható a szentendrei művészet százharminc éves\, rétegzett\, sokszínű íve. A Ferenczy család modern szemléletű örökségétől indulva a Régi Művésztelep plein air és konstruktív hagyományán át jutunk el a Vajda Lajos és Korniss Dezső köré szerveződő alkotókhoz\, akik a szürrealizmus és a népművészeti gyökerek összefonódásából teremtették meg saját\, egyedülálló látásmódjukat. Innen vezet tovább az út az Új Művésztelep stilárisan és műfajilag sokrétű világához\, majd a Vajda Lajos Stúdió szabad szellemiségéhez\, dadaista humorához és a Szentendrei Grafikai Műhely kreatív közösségi kísérleteihez. Célunk\, hogy gyűjteményünk rendkívül gazdag anyagát a látogatók saját egyéniségük\, érzékenységeik szerint fedezhessék föl\, hogy ne csupán szemlélésre\, hanem személyes kapcsolódások kialakítására is nyíljon lehetőségük. Ezért az egyes termekben különféle székeket helyeztünk el\, új\, izgalmas nézőpontokat felkínálva. \nA szék – mint az emberi jelenlét\, figyelem vagy épp megpihenés szimbóluma – lehet kényelmes vagy kényelmetlen\, ismeretlen vagy otthonosra koptatott. Egy hely\, ahol valaki előttünk ült\, és amelyet majd éppen mi hagyunk üresen. Széken ülve dolgozunk az íróasztalnál\, ebédelünk családunk körében vagy dőlünk hátra egy jó könyvvel. Ülve utazunk\, ülünk a templomban és az orvosi váróban. A múzeumi terekben való élményszerzésnek is fontos tartozékai az ülőalkalmatosságok. Paul Klee\, szürrealista festő szavaival: „Egy kép megértéséhez székre van szükség. Miért éppen székre? Hogy a lábak\, amikor elfáradnak\, ne zavarják az elmét.” Amikor a műalkotások között elhelyezett\, különleges székekben helyet foglalunk\, a minket körülvevő tárgyakra tekintve új gondolatok ébredhetnek\, a hozzájuk kapcsolódó kerettörténet átíródhat. Így a Ferenczy család művészetét bemutató teremben Ferenczy Károly festőszéke\, a felfedező folyosón egy időutazó fotel várja a látogatókat. Miként változik a tapasztalásunk általuk? Az ikonikus alkotások és a raktárak mélyéről előkerült ritkaságok\, a váratlan tárgyi találkozások arra invitálnak bennünket\, hogy együtt fedezzük fel\, hányféle valóság és nézőpont rakódik egymásra a szentendrei művészet történetében. \nA kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. www.nka.hu
URL:https://femuz.hu/esemeny/kerettortenetek/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:Aktuális kiállítások,Kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/01/gyujtemeny_1200x628.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR