BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Ferenczy Múzeum - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://femuz.hu
X-WR-CALDESC:Események Ferenczy Múzeum
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20180325T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20181028T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20190331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20191027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20290325T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20291028T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20300331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20301027T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20190315T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20291231T180000
DTSTAMP:20260422T042056
CREATED:20250916T061333Z
LAST-MODIFIED:20260414T122833Z
UID:43-1552644000-1893434400@femuz.hu
SUMMARY:Kovács Margit\, a Duna királynője
DESCRIPTION:Belépve a Kovács Margit Kerámiamúzeumba a dekoratív megformálás\, az emberközeli témák\, a mitológiai\, bibliai történetek egy szerethető\, ismerős világot teremtenek. Kovács Margit kerámiáiban a román kori templomok zömök\, nyers formái\, a gótikus katedrálisok nyúlánk\, törékeny alakjai\, a bizánci könyvillusztrációk merevségükben fenséges megfogalmazása\, a mézeskalácsbáb-sütő formák bájos aprólékossága\, az elefántcsont-faragványok karakteres vonalvezetése\, a fazekastárgyak dekoratív egyszerűsége\, a kelta faragások tömbszerűsége és lapos indái\, az ázsiai szobrászat nyújtott\, lényegre törő formakezelése\, a magyaros mintákat kereső szecesszió színes\, stilizált világa éled újra játékos kedvvel\, egyéni látásmóddal\, dekoratív felszínességgel. \nKovács Margit rendkívül sokoldalú\, technikailag bravúros\, tematikájában igen változatos életművét\, egyenletesen sikeres\, töretlen pályáját új megközelítésben mutatjuk be. Megbomlik az idővonal\, mindamellett egyes periódusokra nagyobb hangsúly kerül\, jól ismert darabok kiemelt helyet kapnak\, rég nem látott művek kerülnek elő. Az eddig feldolgozatlan hagyatékból dokumentumok\, levelek és fotók is feltűnnek az új rendezésben árnyaltabb képet adva Kovács Margit személyiségéről. A felfrissített tárlat nagyban kiszélesíti az életművet: az eddig ismert és újonnan azonosított\, Magyarország területén elszórtan látható kültéri és köztéri munkák gyűjteménye is láthatóvá válik a szentendrei anyag mellett. A friss\, dinamikus kiállítás interaktív felületekkel\, archív felvételekkel és videókkal hozza közelebb a látogatókhoz legnépszerűbb keramikusunk munkáit\, és idézi meg a korszakokat\, amikor Kovács Margit kerámiái készültek.
URL:https://femuz.hu/esemeny/kovacs-margit/
LOCATION:Kovács Margit Kerámiamúzeum
CATEGORIES:Aktuális kiállítások
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/09/kovacs-margit-1200x630-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20190412T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20291231T180000
DTSTAMP:20260422T042056
CREATED:20260117T092745Z
LAST-MODIFIED:20260117T092745Z
UID:1267-1555063200-1893434400@femuz.hu
SUMMARY:Margit Kovács\, Queen of the Danube
DESCRIPTION:Thanks to the decorative modelling\, the subjects of human interest\, the mythological and biblical stories\, the Kovács Margit Ceramics Museum welcomes visitors with a loveable\, familiar world. With a playful spirit\, individual outlook and superficial decorativeness\, Margit Kovács’s ceramic works breathe new life into the squat\, coarse forms of Romanesque churches\, the slender\, delicate shapes of Gothic cathedrals\, the rigid yet sublime manner of Byzantine manuscript illustrations\, the charming meticulousness of gingerbread moulds\, the distinctive lineation of ivory carvings\, the ornate simplicity of pottery\, the blocky quality and flat tendrils of Celtic reliefs\, the elongated\, concise forms of Asian sculpture\, the colourful\, stylized world of an Art Nouveau that employs patterns with a Hungarian taste. \nWe have applied a new approach to our presentation of Margit Kovács’s multifaceted oeuvre\, her bravura technique and richness of themes\, a career that was invariably successful. The timeline is no longer continuous\, and certain periods receive more attention; well-known pieces are highlighted\, and ones that have not been on view for a long time are now displayed. The new arrangement also features documents\, letters and photos from the as-yet-uncatalogued estate\, adding nuance to the image of Margit Kovács’s personality. This revamped exhibition greatly extends the view of the oeuvre\, presenting\, in addition to the material held in Szentendre\, a collection of such outdoor and public works that are scattered across Hungary\, and which include both pieces already known and ones newly identified. With the use of interactive surfaces\, archival photos and videos\, this fresh\, dynamic display brings the works of Hungary’s most popular ceramic artist closer to the audience\, and evokes the periods during which Margit Kovács made ceramics.
URL:https://femuz.hu/esemeny/margit-kovacs-queen-of-the-danube/
LOCATION:Kovács Margit Kerámiamúzeum
CATEGORIES:Current exhibitions
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2025/09/kovacs-margit-1200x630-1.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231022T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240421T170000
DTSTAMP:20260422T042056
CREATED:20260217T083154Z
LAST-MODIFIED:20260217T083234Z
UID:2428-1697961600-1713718800@femuz.hu
SUMMARY:A gyűjtemény (1900-2022)
DESCRIPTION:Ladik Katalin (Újvidék\, 1942) a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa\, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult\, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. Az 1960-as évek folyamán tagja lett a konceptuális szellemiségű Bosch+Bosch csoportnak\, az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd meghatározó szereplőjévé vált. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepelt a Velencei Biennálén. 1977 és 1992 között az Újvidéki Színház színésze\, a nyolcvanas években énekesnőként a Boris Kovač zenekar tagja volt. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal\, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki\, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon–Ono-békedíjat. \n2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat nyert\, 2017-ben meghívták a kasseli documentára. A hetvenes évek közepétől számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Legutóbbi\, 2023-as megjelenése az O00000000-pus című egyéni kiállítása a müncheni Haus der Kunstban és az aacheni Ludwig Forumban volt. Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén él és alkot. Ladik olyan változatos médiumokban tevékenykedik\, mint a konkrét és vizuális költészet\, a performansz\, a hangművészet és a szobrászat. Performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. A sokrétű művész számára a test is költészetet szül. Megkérdőjelezi a nemi szerepeket és a női archetípusokat\, testét és hangját eszközként és médiumként használja. \nA kiállítás elsősorban fotográfiai alapú\, illetve videómunkákon keresztül mutatja be Ladik body art műveit és emblematikus korai\, szürrealisztikus performanszait. \n 
URL:https://femuz.hu/esemeny/a-gyujtemeny-1900-2022-ladik-katalin/
LOCATION:Ferenczy Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/a_gyujtemeny_cover_ladik_web-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231111T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T000000
DTSTAMP:20260422T042056
CREATED:20260325T110920Z
LAST-MODIFIED:20260325T111902Z
UID:2894-1699660800-1730592000@femuz.hu
SUMMARY:Vajda Lajos Szentendréje
DESCRIPTION:Brossúra \nKatalógus \n\n“Hídépítők akarunk lenni” – írja Vajda Lajos\, későbbi feleségének Vajda Júliának 1936. augusztusában. A rövid-tömör mondat\, a forradalmi állítás két fiatal\, a saját útját kereső és ezáltal az egész magyar modern művészeti életet megújítani szándékozó alkotó: Vajda Lajos és Korniss Dezső közös gondolata volt. A két fiatal művész 1935 és 1936-ban együtt járták Szentendrét és környékét\, hogy a Bartók és Kodály nyomán az autentikusnak vélt népművészetből gyűjtsenek motívumokat\, majd ezeket saját avantgárd alapokon nyugvó művészetükbe integrálják. Szentendre és környéke nagyon megváltozott az utóbbi 100 évben\, de mind a mai napig sok építészeti motívum és városi részlet felismerhető Vajda és Korniss művein. Tartsanak velünk az izgalmas motívumvadászaton\, és beszélgessünk együtt Vajda művészetéről\, Szentendre örökségéről\, a múlt\, a jelen és a jövő kapcsolódásáról. \n  \nVajda Lajos (1908–1941)\, a 20. századi magyar avantgárd/modern képzőművészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől. A város jellegzetes motívumai\, építészeti és természeti öröksége\, rejtett kincsei és különleges atmoszférája megtermékenyítően hatott Vajda progresszív művészeti szemléletére. A Vajda Szentendréje című kiállítás\, az elmúlt évek kutatásainak eredményeit is bemutatva\, a művész egy-egy alkotását kapcsolja össze Szentendre ikonikus részleteivel\, a művészi motívumokat az eredeti ősforrásokkal\, az életművön keresztül felvillantva Szentendre városának helytörténeti vonatkozásait\, gazdag és megőrzésre méltó múltját\, valamint 21. századi jelenét. \n  \nVajda Lajos viszonya Szentendre városképéhez\, a település sajátos hangulatához\, a helyi hagyományhoz és a különböző motívumokhoz folyamatosan változott – az útkeresés korai éveiben főleg a város „nagy látványai” foglalkoztatták a művészt\, majd egyre közelebbről\, a részletekre fókuszálva vizsgálta a település épített örökségét: a temetőket\, a Szamárhegy utcáinak apró részleteit\, gyorsan elmúló népi emlékeket. 1938-tól soha többé nem jelent meg a város egyetlen fragmentuma sem művein. Vajda életműve híven tükrözi a tradícióból táplálkozó progresszió útjait\, a múlt avantgárd szemléletű megújításának lehetőségét. Vajda szentendrei motívumait a körülötte dolgozó művésztársak kontextusában is vizsgáljuk\, elsősorban Korniss Dezső és Bálint Endre alkotásain keresztül. \n  \nA motívumok megtermékenyítő hatását és vándorlását egy kiemelt példán keresztül mutatja be az utolsó terem\, ahol Vajda művészetének egyik alapvető jelképét\, az ikon- és pléhkrisztusból kialakult bábufigura eredetét\, majd az 1968 és 1975 közötti időszakban a szentendrei művészek körében történő továbbélését és formai-tartalmi módosulásait tárjuk fel. \n\n\n\n\n  \nKiállító művészek:\nVAJDA LAJOS\, Aknay János\, Balogh László\, Barcsay Jenő\, Bálint Endre\, Deim Pál\, Korniss Dezső\, Matyófalvi Gábor\, ef Zámbó István
URL:https://femuz.hu/esemeny/vajda-lajos-szentendreje/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2024
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/03/5141_1050.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20231118T100000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240303T180000
DTSTAMP:20260422T042056
CREATED:20260217T082605Z
LAST-MODIFIED:20260217T082605Z
UID:2425-1700301600-1709488800@femuz.hu
SUMMARY:Biró Dávid: Felugró ablak
DESCRIPTION:Tegyük a szívünkre a kezünket: viszonylag ritkán adódik olyan alkalom\, hogy az internetes böngészés során egy felugró ablak láttán öröm tölt el bennünket. Ez persze teljesen ellentétes is a felugró ablakok működésével\, hiszen általában véve céljuk a megakasztás: tájékoztathatnak egy szolgáltatás szüneteléséről; kedvezményt ajánlhatnak az email-címünkért és hírlevél-feliratkozásért cserébe. Vagy épp megjeleníthetik az adott oldal felhasználói feltételeit\, és arra kérhetnek minket\, hogy ezeket fogadjuk el. Mindez olyan természetességgel történik\, hogy mára izommemóriánkba épült az „elfogadom” automatikus kattintása\, amelyet komoly munka (és természetesen lényegesen több kattintás) felülbírálni\, és az adott kérést elutasítani. \nDe képzeljük el ugyanezeket a helyzeteket offline. A buszra felszállva a sofőr tájékoztatna bennünket\, hogy aznap a 4-es\, 6-os villamos bizonyos szakaszon nem közlekedik\, majd megkérdezné\, nem bánnánk-e\, ha feljegyezné és a marketing osztálynak továbbítaná\, hogy aznap honnan hová utaztunk. \nVagy egy üzletbe belépve az eladó engedélyt kérne tőlünk\, hogy végignézhesse\, milyen ruhákat veszünk le a fogasról\, milyen méreteket próbálunk fel\, mit teszünk a kosárba\, majd végül – miután meghánytuk-vetettük a dolgot – vissza a polcra. Majd mielőtt kilépnénk az ajtón\, elállná az utunkat\, és közölné: szívesen ad 10% kedvezményt\, ha mégis megvásároljuk\, amit eredetileg otthagytunk\, sőt\, ajánl még pár másik ruhadarabot is\, amiről – megfigyelései alapján – úgy gondolja\, tetszene nekünk. \nEsetleg egy kiállítótérbe lépve a teremőr szó nélkül követné minden lépésünket\, stopperrel a kezében mérné\, hogy melyik képen pontosan hány másodpercig időzött el a tekintetünk\, hogy aztán ezeket az adatokat továbbítsa a kurátornak\, és a következő kiállítást adatalapú döntések mentén lehessen megrendezni. \nZavaró lenne? Egyenesen rémisztő? Pedig pontosan ez történik velünk online életünk során. Bár egyre gyakrabban találkozni azzal a kijelentéssel\, miszerint online és offline életünk határai teljesen elmosódtak\, az imént említett példák bizonyítják\, igenis akadnak olyan viselkedési formák\, amelyek hétköznapi\, hús-vér tapasztalatként nem férnének bele – miközben online a legkevésbé sem ütközünk meg rajtuk. Leginkább azért\, mert mindez láthatatlanul\, maximum felugró ablakok mögé rejtve történik. \nCélkeresztben állunk\, hol önként\, hol öntudatlanul. Rejtőzködve leskelődünk\, mások pedig saját rejtekükből utánunk leskelődnek. A születésnapunkról posztolt fotó alapján eszébe jutunk egy régi osztálytársnak\, aki munkaidőben emailek megválaszolása helyett egészen 2016-ig görgeti vissza a képeinket\, majd a legérdekesebbeket továbbküldi közös\, rég nem látott ismerőseinknek\, hogy kibeszélhessék\, mennyit is híztunk\, kivel jöttünk össze\, hány helyen dolgoztunk\, hányszor mondtunk fel. A legtöbb csámcsognivalót – legyen az pletyka vagy oly értékes\, kereskedelmi céllal használható adat – önként szolgáltatjuk\, a legszerencsésebb helyzetben lévő cégek pedig a folyamatos közléskényszerből és öntudatlan böngészésből végtelen mennyiségű pénzt termelnek. És bár automatikusan elfogadjuk a felhasználási feltételeket\, valójában fogalmunk sincs\, hogy a megfigyelésünk során nyert adatokat miért és hogyan is menti le az adott weboldal\, ahogyan arról sem\, hogy mit jogosult kezdeni velük. \nÉs ha mindez nem lenne elég\, böngészés közben folyamatosan bizonygatnunk kell azt is\, hogy emberek vagyunk. Belépnél a fiókodba? Előbb azonosítsd be a képen látható összes jelzőlámpát. Leadnád az ebédrendelést? Előbb esküdj meg\, hogy nem vagy robot! Hevesen verő szívvel\, lóhalálában igyekszel megnyitni a legújabb\, NAV-tól kapott értesítődet? Előbb legyél szíves összeadni ezt a két számot vagy felismerni a négy elhomályosított betűt. Hogy az kis l vagy nagy i? Neked kell tudnod\, téged tanítottak erre az iskolában… Harmadjára sem sikerült? Nos\, akkor biztonsági okokból kizártunk a fiókodból. Legyél szíves személyesen befáradni az ügyfélszolgálatra. A beazonosítás – amellett\, hogy idegőrlő – sok esetben prózai célt is szolgál: bizonyos CAPTCHA-k megoldásával mesterséges intelligenciákat okítunk. Minden egyes sikeres bebocsáttatás egyben újabb lecke a robotnak is. \nBiró Dávid Felugró ablak című kiállítása\, amely egyben egyfajta összegzése is a művész elmúlt években folytatott kutatásainak és fotósorozatainak is\, az imént vázolt láthatatlan folyamatokat teszi átélhetővé. Az itt bemutatott művekből kirajzolódik a művész gondolkodásának íve\, és kidomborodik technológiához fűződő viszonya: kíváncsisága szkepszissel vegyül\, érdeklődően vakfoltokat kutat\, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez. Játszik a géppel\, sőt partnernek tekinti azt\, közben pedig saját emberi kultúránkkal kapcsolatban feszeget nehezen megválaszolható kérdéseket. \nEgymás közt szólva például evidensnek tűnik\, mit jelent az\, hogy arc. Azonban máris bonyolultabbá válik a helyzet\, ha ezt egy gép számára kell logikus paraméterekkel leírni. A lexikon szerint az arc az ember fejének azon része\, amelyen a szem\, orr és száj található. Ez a meghatározás persze további megválaszolandó kérdéseket és betáplálandó válaszokat von maga után. Milyen típusú foltot lehet elismerni orrként\, és milyen folt az\, ami kizárólag csak szem lehet? Mi történik akkor\, ha a beazonosítandó szemüveget visel? Vagy épp az arc jelentős részét elfedő burkát\, esetleg téli hidegben orrig felhúzott sálat? A test egy részlete mikor szűnik meg az arcnak lenni\, és honnan ismerhető fel valami arcként\, ami még csak testhez sem kapcsolódik? Hogyan lehet így egy adott személyt felismerni – és ami még fontosabb: megfigyelni? \nAz algoritmusainkat nemcsak egyszerű számításokkal\, hanem kulturális kódokkal is okítjuk. Szó szerint beléjük kódoljuk\, hogy mit kell tudniuk rólunk\, emberekről és a világ működéséről\, amit építettünk. Annál pedig kevés sürgetőbb feladat van\, mint tudatosítani\, hogy mit és hogyan tanítunk meg azoknak az eszközöknek\, amelyek segítségével aztán új tudást akarunk generáltatni. A filozófus és médiateoretikus Boris Groys a mesterséges intelligenciát egyfajta korszellemgépezetként írja le: azt állítja\, hogy a promptok írása által a jelenlegi civilizációk tudásának összességével léphetünk kapcsolatba\, a mesterséges intelligencia pedig e tekintetben az emberi intellektus és agyi kapacitás meghosszabbításaként működik. Groys arról azonban nem szól\, hogy a világ összes szövegének digitalizálása a legkevésbé sem jelenti azt\, hogy az ezen alapuló mesterséges intelligencia helyes következtetéseket von le. A ChatGPT ugyan dolgozhat végeláthatatlan és emberi ésszel felfoghatatlan szövegkorpusszal\, ha végső soron ugyanazokat a hibás előítéleteket örökíti tovább\, mint az emberiség\, amely ezeket a szövegkorpuszokat létrehozta. \nJelen pillanatban tehát versenyfutás zajlik: de nemcsak a másodpercről másodpercre okosabb gép képességeivel\, hanem azzal is\, hogy az általunk okított gép végső soron a megfelelő formában legyen okosabb nálunk. Kérdés\, hogy képesek vagyunk-e a rossz tulajdonságainkat kiküszöbölve egy olyan\, több mint emberi intelligenciát megalkotni\, amely nem a gyarlóságainkat\, hanem tudásunk legjavát sokszorozza meg. Ha pedig nem tetszik\, amivé ez az intelligencia válik\, akkor kizárólag magunknak nyújthatjuk be érte a panaszkönyvet. \nSzöveg: Sárai Vanda
URL:https://femuz.hu/esemeny/biro-david-felugro-ablak/
LOCATION:Vajda Múzeum
CATEGORIES:2023
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://femuz.hu/wp-content/uploads/2026/02/biro-david-felugro-ablak-fmc-scaled.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR